5. Az emberi faj sokfélesége

5.1. Mit jelentenek a következő fogalmak: faj, populáció, rendszertan?

 

Hetedikes tanulmányaid során már találkoztál a rendszertannal és azzal, hogy a biológusok az élőlényeket különféle kategóriákba sorolják. Azt is megtanultad, hogy a rendszertani osztályozás alapegysége a faj (még a faj fogalmával is birkóztál egy keveset). Vannak azonban a fajnál kisebb kategóriák is: alfaj, változat, nagyrassz, rassz stb. Ezek olyan különbségeket jeleznek, melyek látványosak, földrajzi és/vagy életmódbeli elkülönülést is takarnak, de annyira nem lényegesek, hogy külön fajokba sorolhatnánk őket (nem zárjéák ki pl. a közös utód létrehozásának lehetőségét). Kép: az indra fecskefarkú lepke 12 alfaja.

A természetben valójában nem alfajok és variációk találhatók meg, hanem populációk, azaz az azonos fajhoz tartozó élőlények szaporodási közösségei. Ezekre a közösségekre jellemző, hogy tagjaik hasonlóan néznek ki. A földrajzi elkülönülés hozzájárulhat ahhoz, hogy a populációk kinézetükben is minél jobban eltávolodjanak egymástól. Ezt szemlélteti az alábbi animáció:

Mértékadó tudósok között a XIX. század közepe óta nincs vita abban, hogy minden ember ugyanabba a fajba tartozik, ennek a fajnak a tudományos neve a Homo sapiens, az emberek közötti különbségek ahhoz sem elég nagyok, hogy külön alfajokba soroljuk őket, minden ember tehát a Homo sapiens sapiens alfajhoz tartozik. Külön alfaj például a neander-völgyi ember, a Homo sapiens neanderthaliensis.
Mégsem mondhatjuk azt, hogy az emberek között nincsenek különbségek. Az antropológia tudománya több száz éve csoportosítja a különféle jellemző embertípusokat. Ezeket a típusokat nevezik rassznak. A rassz kifejezés ebben az esetben pusztán biológiai, rendszertani értelemben használatos és nem kapcsolódik a rasszizmushoz. Ez utóbbi egy olyan szellemi irányzat, mely a külsődleges különbségekhez belső különbségeket (például az értelmi képessegekben meglevőket) vagy értékeket társít (egyes típusokat magasabbrendűnek tekintve másoknál). Ez utóbbiakat azonban tudományos módon sohasem sikerült igazolni.

Nagyrasszok

Az antropológia az embertípusok leírásában több jegyet is figyelembe vesz. Noha a laikus számára a leglátványosabb különbség a bőr színe (s ezzel együtt a haj, a szem stb. színe, az úgynevezett színkomplexus), a kutatók nem ezt tekintik az elsődleges jegynek, sokkal fontosabb a fej formája, az izomzat felépítése, a végtagok arányai. Kép balra: a von Luschan színskála a bőrszínek osztályozására. Kép alul: a bőrszín eloszlása a Földön.

 

 

 

5.2. Mivel függhet össze a bőr színe?

Az embertípusokat öt nagyrasszba sorolhatjuk:

	Khoishanid (capoid) Dél-Afrika két népe tartozik ebbe a csoportba, a khoák (hottentották) és a bushmanok. A genetikai vizsgálatok szerint ez lehet az emberiség legősibb csoportja, mely már több mint 20 000 éve él Dél-Afrikában. A bantu majd az európai hódítás miatt visszaszorultak a legkedvezőtlenebb területekre (Kalahári-sivatag) és erősen megfogyatkozott a számuk.
	Negroid (kongoid) Elsősorban a Szaharától délre elhelyezkedő területeken élenek ennek a nagyrassznak a képviselői. Ez a legváltozatosabb rassz, ide tartoznak a legalacsonyabb (pigmeus) és legmagasabb (nilotid) emberek is. A rassz jellemzője a széles orr, a vastag ajak, göndör haj. A rabszolgakereskedelem miatt ez a rassz az ameriakai kontinensen is nagy számban megtalálható.
	Veddo-ausztralid Erre a rasszra is a sötét bőr, a sötét haj a jellemző, de ez nem feltétlenül göndör. Jellemző még a csapott homlok. A rassz képviselői az indiai szubkontinensen (tamilok, veddák), Melanéziában, Új-Guineában és Ausztráliában élnek. Délkelet-Ázsiából jobbára kiszorították őket a betelepülő mongoloid és kaukazoid népek és csak szigetszerűen maradtak meg, Ausztrália őslakosai, az abók azonban kivétel nélkül ehhez a rasszhoz tartoznak.
	Mongoloid Ez a legelterjedtebb rassz, Grönlandtól Patagóniáig, Kamcsatkától Alaszkáig találhatjuk meg képviselőiket. Jellemzőjük a laposabb arc, fekete, egyenes haj, csekély arcszőrzet, a szemhéjon kialakuló jellegzetes mongol redő, ami a szemek mandula alakját adja. Ez utóbbi az extrém hideghez történő alkalmazkodást szolgálja, de egyes csoportoknál (pl. indiánok) kevésbé kifejezett. Jellegzetes még az újszülöttek hátán, fenekén megjelenő kékes mongol folt, ami négy-öt éves korra eltűnik.
	Kaukazoid (europid) A rassz elnevezése a korábban feltételezett származási helyre, a Kaukázus vidékére utal. Jellemző a világos bőrszín, ami a kevés napfény mellett szükséges a D-vitamin előállításához, az erős arcszőrzet, magas homlok, vékony orr. Indiától Közép-Ázsián át Európáig találjuk meg az ide tartozó rasszokat.

A nagyrasszokat további rasszokra osztját, ezeket csupán az érdekesség kedvéért soroljuk fel, megtanulni nem kell őket:

Természetesen a rasszok között nem húzhatók meg éles határok, a legjobban talán a kaukazoid és mongoloid rassz között figyelhetjük ezt meg, ahol a középső régiók (Közép-Ázsia) népeit nehezen lehet bármalyik végletbe is soroloni. Az élesen elváló kategóriák helyett ma inkább azt gondoljuk, hogy egy összefüggő láncolatot szakítanak meg a földrajzi határok, a népmozgások.

 

5.3. Tanulmányozd át a fenti táblázatot! Mit tudsz mondani hazánk antropológiai összetételéről?

Ahogy már korábban is mondtuk, a legváltozatosabb nagyrassz a negroid, de Afrika antropológiai képe még színesebb, hoszen más nagyrasszokba tartozó népek is lakják.

 

Antropológia és más tudományok

Ahhoz, hogy az emberiség kialakulásáról, elterjedéséről és sokféleségéről minél részletesebb képet kapjunk, nem elegendő csak a külsődleges jegyek alapján történő osztályozást használnunk. Az antropológia mellett a genetika, a régészet és a nyelvészet is fontos adalékokkal szolgálhat. Bizonyos esetekben az egyes tudományok ellentmondó információkkal szolgálnak, de gyakoribb eset, hogy megerősítik, vagy kiegészítik egymást. A genetika segített például megállapítani, hogy a Japán őslakosai, az ainuk a mongolidok és nem az ausztraloidok közé tartoznak. Izgalmas összhangban állítja az antropológia, a nyelvészet és a genetika is, hogy a Pireneusok különös népe, a baszkok semmilyen más európai néppel nincsenek rokonságban, minden valószínűség szerint Európa őslakosainak utolsó maradékai. Mindezek a vizsgálatok igazolni látszanak azt az elméletet is, hogy minden rassz Afrikából ered.

alfaj, nagyrassz, rassz, rasszizmus, negroid, khoisanid, mongoloid, veddo-ausztraloid, kaukazoid, antripológia