Érdekességek az ember evolúciójáról

Kormeghatározó módszerek

A leletek korát relatív vagy abszolút módszerekkel lehet meghatározni. William Smith angol csatornamérnök a XVIII-XIX. század fordulóján csatornaásás közben észrevette, hogy minden üledékrétegnek megvan a maga jellegzetes fosszíliája, ezzel megalapozta a relatív kormeghatározást. A relatív módszer lényege, hogy a földtani rétegek elhelyezkedése és a bennük található egykori fauna, vagy flóra fosszíliái összehasonlításával lehet a leletek életkorát megbecsülni.

Az abszolút kormeghatározás alapja, hogy egyes ásványok keletkezésekor beépülnek természetes radioaktív izotópok. Mint már tanultál róla az izotópoknak azonos a rendszáma (protonszáma), de különbözik a neutronszáma (így a tömegszáma is). A radioaktív anyagok bomlása időben állandó, független a nyomás és hőmérséklet viszonyoktól. A bomlási sebességüket az ún. felezési idővel fejezzük ki, amely megmutatja, hogy a kiindulási atomok száma hány év alatt feleződik meg. Pl.: a ⁴⁰K izotóp felezési ideje 1250 millió év, azaz ennyi idő alatt bomlik el mondjuk 100 ⁴⁰K atomnak a fele (50 atom) és alakul ⁴⁰Ar izotóppá.

A ma legelterjedtebb és legpontosabb két módszer egyike, az ⁴⁰Ar-³⁹Ar kormeghatározás, a másik az ún. urán-ólom. A vizsgálat során megállapítják a minta ⁴⁰Ar-³⁹Ar arányát, s a felezési idő figyelembe vételével magállapítják a minta életkorát.

A molekuláris óra

A molekuláris biológiai vagy másnéven sejtbiológia a sejteket felépítő sejtalkotókkal (sejtszervecskékkel), illetve a sejtekben lezajló biokémiai reakciókkal foglalkoznak. A sejteket felépítő egyik legfontosabb vegyületcsoport a fehérjék, amelyek többek közt vitaminok, hormonok, enzimek formájában vannak jelen. Az egymással rokonságban álló fajok fehérjéi azonosak vagy igen hasonlóak, pl.: a gerinces állatokban szinte ugyanazok az emésztőenzimek (fehérjék) fordulnak elő. A molekuláris óra hipotézis a fehérjék szerkezeti különbségei alapján határozza meg az egyes fajok kialakulását, illetve rokonsági viszonyait. Az azonos szerkezetű fehérjékkel rendelkező fajok nagyon közeli rokonok, minél nagyobb a különbség két faj fehérjéinek szerkezete között annál nagyobb a köztük lévő evolúciós idő. A vizsgálatok nemcsak a ma élő főemlősök rokonsági fokára, hanem az egyes szétvállások időpontjára is keresik a választ.

A molekuláris óra az élőlények örökítőanyaga, a DNS vizsgálatával is alkalmazható. Ha a DNS-ben a mutációk egy meghatározott, állandó rátával halmozódnak fel, akkor meghatározhatjuk a különbséget két ma élő faj DNS-e között, majd visszakövetkeztethetünk arra az időpontra, amikor a két faj DNS-e még nem vált szét.

Egyre pontosabb a molekuláris óra

 

 

 

Miért jöttek le a fáról és miért egyenesedtek fel őseink?

A kérdésre a választ az ún. szavannateória adja meg. Az elmélet szerint az éghajlat szárazabbá vált, ezért őseink a trópusi esőerdő fáiról a füves szavannára kényszerültek. A földön való életmód következtében az ellenség elleni védekezésre új módszert kellett kifejleszteni, feltehetően ennek következtében egyenesedtek fel. A felegyenesedés következménye, hogy a kezük szabaddá vált, alkalmas lett a hordozásra, gyűjtögetésre.

Hogyan és hol alakult ki a Homo sapiens?

A Homo sapiens kialakulási helyére többféle elmélet született. Az ún. monogenisták szerint a különböző embercsoportok egyetlen közös őstől származnak, míg a poligenisták az embercsoportok különböző őstől történő kialakulását hírdették. A policentrikus elméletek szerint az emberi csoportok különböző földrészeken egymással párhuzamosan alakultak ki, azonban nem teljesen szigetelődtek (izolálódtak) egymástól, hanem volt köztük génáramlás is (azaz a különböző csoportok közt történt szaporodás, géncsere). Mai ismereteink szerint a monocentrikus elmélet a legvalószínűbb, amely az ún. mitokondriális ÉVA

Az embernek, mint valamennyi élőlénynek a DNS az örökítőanyaga, amely - a fehérjékhez hasonlóan - a rokonegyedekben nagyon hasonló. A molekuláris biológiai vizsgálatok során a mitokondriumban található DNS-eket (mtDNS) vizsgálták, amelyek csak anyai úton öröklődnek, azaz egy hímivarsejt és egy petesejt egyesülésekor a születő embrió csak a petesejt mitokondriumait tartalmazza. A ma élő nők mtDNS-eit megvizsgálva a kutatók azt találták, hogy a Homo sapiens őse feltehetően Afrikában élt,

Hogyan vizsgálható az ősemberek viselkedése, az emberi viselkedés evolúciója?

Louis Leakey kiváló humánantropológus ismerte fel először, hogy az emberelődök viselkedésére a ma élő emberszabásúak vizsgálata alapján lehet következtetni. Az ő inspirációjára Jane Goodall a csimpánzok, Diane Fossey a gorillák, Birute Galdikas-Brindamur az orángutánok viselkedését tanulmányozta.

Hallottál már Jane Goodall munkásságáról? Olvastál már Jane Goodall könyvet?
Láttad már a Gorillák a ködben című filmet?

Milyen anatómiai sajátosságai vannak az embernek?

- testméret növekedése;
- az embrionális fejlődés lassulása;
- hosszabb gyermekkor - hosszabb tanulási idő;
- agytérfogat nagy;
- S alakú gerincoszlop;
- széles mellkes, széles medence;
- hosszabb combcsont;