1. Ázsia természetföldrajza

A 44.411.000 km² területű Ázsia mind természeti, mind társadalmi viszonyait tekintve a legváltozatosabb földrésznek, és sok tekintetben a "legek" kontinensének mondható.

Miért?

- ez a legnagyobb kontinens, önmaga az összes szárazföldi terület közel 1/3-át alkotja;
- itt található a legmagasabb hegycsúcs (Mt. Everest, vagy Csomolungma 8848m);
- a legalacsonyabb felszíni pontja Földünknek (Holt-tenger, -401 m);
- a legnagyobb fennsík (Tibet 2,3 millió négyzetkilométer);
- a leghidegebb lakott helység (Ojmjakon , -78 Celsius fok);
- a legcsapadékosabb terület (Cserrapundzsi, 12 000 mm/év);
- Ázsia szívében, Dzsungáriában a Föld óceánoktól legtávolabb (2500 km-re) fekvő pontja;

Csúcs-Hegység-Ország-Magasság (m)
Csomolungma -Himalája- Kína - Nepál- 8848
Godwin Austen -Karakorum- India- 8616
Kancsendzönga- Himalája -Kína - Nepál -8597
Lhotse- Himalája -Kína - Nepál -8501
Makalu -Himalája- Kína - Nepál -8481	A képen az a bizonyos csúcs és a Csomolungma látható
Dhaulagiri -Himalája -Nepál- 8172
Cho Oyu -Himalája -Kína - Nepál -8153
Nanga Parbat- Himalája- India- 8126
Manasul -Himalája- Nepá-l 8125
Annapurna -Himalája -Nepál- 8087

Ázsia felosztása

Ázsiát, ha nagytájaira osztjuk, amelyek egyenként Európa méretével vetekszenek, égtájak szerint a következőket kapjuk: Elő,- Közép,- Dél,- Kelet,- és Észak-Ázsia. Nézzük át mindegyiket:

Elő-Ázsia

Nevét európai szemszögből kapta, két, elkülönülő részt nevezhetünk meg: az Anatóliai,- és az Iráni-felföldet, peremhegységeikkel, illetve az Arab-félszigetet. A felföldeken szélsőséges az éghajlat, többnyire lefolyástalanok, sok a sós tó, keretüket pedig vulkanikus és üledékes kőzetekből álló hegyláncok alkotják, mint pl. a Pontusz, Torosz, Elburz és a Zagrosz. Csomópontjuk az Örmény-magasföld. Az Arab-félsziget, mely fedett ősmasszívum éghajlatát tekintve pedig a Szaharára hasonlít.

Ez a kép az Elburz-hegység vidékét mutatják Irán északi részén. Teherán délen fekszik, a Kaszpi-tenger pedig északon van. Az Elburz-hegység párhuzamosan fut a Kaszpi-tenger déli partvonalával, és a hegység útját állja a dél felé mozgó csapadékfelhőknek. Amint a felhők elérik a hegységet, a csapadék kihull. Ez a bőséges csapadék tartja fenn a jelentős esőerdőket (a világospiros terület) az északi lejtőkön. A déli völgyek kevés csapadékot kapnak, a hegység eső-árnyékoló hatása miatt. A Perzsa-öbölből származik a Föld könnyen kitermelhető kőolajkincsének kb. az 1/3-a.

Közép-Ázsia

Másnéven Belső-Ázsia. Magas, harmadidőszaki röghegységek (Tien-san, Kun-lun, Altáj) és fiatal gyűrt magashegységek közé zárt medencék alkotják (Góbi, Tibet, Dzsungáriai,- és Tarim-medence). Ezek is többnyire lefolyástalanok, sós tavakat, mocsarakat találhatunk a sivatagokban, félsivatagokban. Keleti felén, a Sárga-folyótól délre találjuk a kínai löszfennsíkot, mely anyagát a pleisztocén eljegesedés idején szelek hordták el a belső száraz, hideg területekről. A "túloldalon", észak-nyugaton, pedig a száraz, alföldi, néhol sivatagos terület, a Turáni-alföld terül el. Kép: Tibet a térképen

Dél-Ázsia

Területe a két nagy félszigetből (Hindusztáni,- és Indokínai-ill. folytatásaként az ónban gazdag Maláj-félsziget) és az Ázsia-Ausztrália közti szigetvilágból áll. A Hindusztáni-félsziget a Dekkán-fennsík ősi kőzetekre települt hatalmas bazaltplatójából, az Indus-alföldjéből -melynek része a Thar-sivatag-, a Hindusztáni-alföldből és a Himalájából áll, ami klasszikus értelemben már "ki is lóg" belőle.

Kelet-Ázsia

Kelet-Ázsia hegységei lépcsőkkel ereszkednek le a tengerhez, köztük sok a feltöltött alföld, mint pl.a szénben és kőolajban gazdag Mandzsu-medence, vagy a termékeny Kínai-alföld. A terület korábbi tanulmányaink során mint a mérsékelt övi monszun tipikus területe került elő, de tudni kell, hogy, bár az egészre ez jellemző, mégis jelentős különbségek fedezhetők fel köztük. Különösen Japán lóg ki, ahol az amúgy száraz téli időszak is csapadékos, hiszen az ÉK-ről érkező szelek átkelve a tengeren megtelnek párával, amit itt leadnak.

Észak-Ázsia

Északi része az örök fagy hazája, a Földön itt nyúlik legmélyebbre, Jakutszktól északra 1450 m-ig. Nyugati része a Nyugat-szibériai-alföld, jelentős kőolaj és földgáz vagyonnal, míg keleten az ún. Magas-Szibériát találjuk, ami igen gazdag feketekőszénben, vasban, aranyban, gyémántban stb.).

Kép: Bajkál-tó

Szibéria gyöngyszeméről, a legmélyebb tóról, a Bajkál-tóról itt olvashatsz. A kép éppen akkor mutatja, amikor észak felől már félig befagyott.

 

Ázsia éghajlata

Az északon majdnem a pólusokig terjedő, délen pedig az Egyenlítőn is túlnyúló Ázsia éghajlatát tekintve is a legváltozatosabb. Fekvéséből következően minden éghajlati övezet, szinte minden éghajlattípus megtalálható, ennek ellenére a zonalitás kevéssé érvényesül. Ennek okai a tagolt domborzatban, egyes területeinek az óceántól való nagy távolságában keresendő, de a legfőbb módosító hatást a földi légkörzés rendszerének ritmikus eltolódása okozza.

1.1. Ismételd át a nagy földi légkörzést!

 

Ázsia éghajlatára jelentős hatást gyakorol a monszunszél. Monszunszélnek nevezzük az olyan szeleket, amelyek kialakulásánál a tenger és a szárazföld eltérő felmelegedése a döntő. A monszun területeken a szélirány évszakos változása 180 fok közelében van. Megkülönböztetünk trópusi és mérsékelt övi monszunokat. Ázsia esetében az előbbivel szükséges foglalkozni. A monszunszelek kialakulása előtt szükséges megismerkedni a hőmérsékleti egyenlítő fogalmával. Ez a földfelszín legmelegebb pontjait köti össze. Szabálytalan lefutása azzal magyarázható, hogy a kontinensek belsejébe erősebben melegszik fel, így a hőmérsékleti egyenlítő jobban benyomul. A levegő a hőmérsékleti egyenlítő felé áramlik, mivel itt a legalacsonyabb a légnyomás.

	Így az északi félteke nyarán a déli félgömbről érkező keleties passzát szelek nem állnak meg a földrajzi Egyenlítőnél, hanem tovább áramlanak a hőmérsékleti egyenlítő felé. Tehát a délkeleti passzát átalakul délnyugati monszunszéllé. Ld. ábra. Az óceán felett elhaladó légtömegek vízgőzben gazdagok, ezért a délnyugati monszun sok csapadékot hoz.
	A fentiekből könnyen levezethető az északi félgömb tele. Ilyenkor a hőmérsékleti egyenlítő a déli félgömbre tolódik, az északi passzát veszi át az uralmat. Ez a száraz, kontinentális területek felől érkezik (India esetében pl.), így vízgőzben szegény légtömegeket hoz. Ennek következtében télen szárazság van. Általában elmondható, hogy atrópusi monszun nyáron csapadékos, télen száraz.

Hazánk Ázsia-kutatói

Nem eléggé közismert, hogy hazánk nem egy kiemelkedő Ázsia-kutatóval büszkélkedhet. Közülük is talán a legnagyobb és az egyik legelső Lóczy Lajos (1849-1920, ld. a képen, akiről itt és itt olvashatsz, illetve munkásságáról ide kattintva tájékozódhatsz. A jobb oldali képen annak a gimnáziumnak a falán található emléktáblát láthatod, ahol annak idején Lóczy Lajos érettségizett.

1.2. Nézz utána milyen Ázsia-kutatóval büszkélkedhetünk még!

 

Ismétlő kérdések:
1.3. Milyen ázsiai éghajlati területeket és hozzájuk tartozó élővilágot ismertünk meg a biogeográfiával foglalkozó epochában? Milyen hatások alakították ki ezeket? Hol vannak sűrűn lakott és szinte lakatlan területek a kontinensen? Miért?
1.4. Nézd át mégegyszer az első epocha elején található, a kontinensek vándorlásával foglalkozó részt, most Ázsia utazását követve!
1.5. Tekintsd át, mely korábban tanult ázsiai hegység, sziget, félsziget, melyik orogén fázisban emelkedett ki?
1.6. Te hány nagy, kulturálisan, földrajzilag, gazdaságilag elkülönülő régióra, országcsoportra osztanád Ázsiát? Miért?
1.7. Derítsd ki, ki az a magyar tudós, akiről egy 8000-es csúcsot neveztek el a Himalájában!

monszunszél, monszun, hőmérsékleti (termikus) egyenlítő