A Himalája országai
Bhután
Az
India és Kína között létrejött, 47 ezer km2 területű királyság
évszázadokig rejtőzött a történelem árnyékában. Határai sokáig hermetikusan
lezártak voltak, Dzsingme Szinghje Vangcsuk király csak 1974-ben nyitotta
meg őket korlátozott számú turistának. A hermetikus lezárás nem volt nehéz,
hisz északon hatalmas hó- és jégbarikádok magaslanak, délen az átjárhatatlan
dzsungel (monszunerdő) képez természetes határt. Többek közt ezekkel magyarázható,
hogy az első autó csupán 1962-ben haladt végig az éppen elkészült, kanyargós
hegyi utakon. Napjainkra az aszfaltozott úthálózat eléri az 1200 km-t. Képen:
Buthánban a XII. századtól építettek megerősített kolostorokat, ún. dzongokat.
A kolostorvárak a világi és egyházi hatalom központjai, szinte kivétel nélkül
mindegyik paralelogramma alapra épült. A Paro-völgy fölé magasodva, szorosan
a meredek sziklafalhoz simul Taksang, a Tigrisfészek-kolostor. Főváros: Thimbu (27 ezer lakos); lakosság: 1.000.000 fő;
népsűrűség: 13 fő/km2; a lakosság 65% bhotija, 25% nepáli, 10%
tibeti; nyelv: dzongkha. A keresők 90%-a a mezőgazdaságban dolgozik; Bhután
a világ egyik legszegényebb országa; az ország területének alig 10%-a áll
művelés alatt (kukorica, rizs, búza, gyümölcsök, burgonya). Pénznem: ngultrum;
vallás: 75% buddhista, 25% hinduista; írástudók aránya 15%; természeti kincsek:
kőszén, rézérc, dolomit; természetes körülmények közt él: tigris, leopárd,
orrszarvú, elefánt.
Nepál
Buthánhoz
hasonlóan sokáig a világ egyik legelzártabb országa volt. Az 1951-ben belépő
turisták az indiai síkságról kapaszkodtak fel a hegyekbe, s hosszú út után
jutottak el végül az ország szívébe, ahol úgy tűnt egy mesébe érkeztek. Lábaik
előtt terült el a világ egyik legszebb kultúrvidéke, a bájos Katmandu-völgy,
mögötte a Himalája, köröskörül bujazöld, teraszos rizsföldek, elszórtan okkerpiros
parasztházak, ékességként a három királyi város és számos falu. Képen:
A világ legmagasabb csúcsa a Csomolungma. A név tibeti nyelven annyit tesz
a Világ Istenanyja. A nepáliak "a hegyet, amit a madarak sem tudnak átrepülni"
Sagarmatha-nak nevezik. 
Nepál
2000 ezer évig őrizte függetlenségét, sosem gyarmatosították, sorsáról sosem
döntöttek idegenek. A "fejlődés" azonban utolérte. Félévszázada
még egyetlen autó sem közlekedett az országban, mára autók ezrei robognak
tülkölve. Nepál nem ismerte a gyárakat és a gépeket, mára a világ egyik legnagyobb
környezetszennyezője. A szalmatetős téglaházakat és a aranytetejű pagodákat
felváltották a betontömbök, melyek tetejét hullámbádog fedi. Az országban
"háború" dúl, de egy másfajta háború. Nem tudni vajon a nyugati
"fejlődés" vagy a keleti szellemiség lesz-e a győztes. Képen:
Nepálban 35 törzs él, s mindegyik jól megkülönböztethető a többitől fajuk
és vallásuk, ruházatuk és nyelvük, ékszereik, szokásaik, magaviseletük által.
Nepál népei közül a serpákat említjük meg. A serpák a magas csúcsok meghódításának
nélkülözhetetlen kísérői, hegyi vezetői. Jellemző tulajdonságaik a barátságosság
és a szíves vendégszeretet, a vidámság és az életöröm, a nyugodt megfontoltság
a veszélyben. Ne felejtsük el azonban, hogy az említett tulajdonságok a legtöbb
nepáli törzsre jellemző! Főváros: Katmandu (800 ezer lakos); lakosság: 19 millió
fő; népsűrűség: 129 fő/km2; a lakosság 73% indiai népcsoportok,
26% ősnepáli népcsoportok, 1% tibetiek (pl.: serpák); nyelv: nepáli. Terület:
147.181 km2; államforma: alkotmányos monarchia. Az ország területének
16%-a áll művelés alatt (kukorica, rizs, búza, hüvelyesek, köles). Pénznem:
nepáli rúpia; vallás: 90% hindu, 5% buddhista, 3% mohamedán; írástudók aránya
26%; természeti kincsek: csillám, mészkő, barnakőszén; természetes körülmények
közt él: páncélos orrszarvú, jak, pézsmatulok.
A Himalája meghódítása
A Himalája legmagasabb csúcsának, a Mount Everest meghódítására
1953. május 29-én, 11.30-kor került sor. A közel száz próbálkozó közül végül
Edmund Hillarynek és Tenzing Norgaynak sikerül felmásznia Földünk legmagasabb
pontjára. Azóta 63 nemzet, 1200 hegymászója járt a 8850 méteres magasságban,
az expedíciók 175 áldozatot követeltek, 2001-ben egy magyar, dr. Gárdos Sándor
a Millenium Expedíció orvosa veszítette életét. Az első nő 1975. május 16-án
(japán származású), az első magyar 2002-ben érte el a csúcsot.
