Az iszlám

Az iszlám jelentése: "az Isten iránti odaadás; belenyugvás Isten akaratába". Ennek a vallásnak a jelmondata így szól: "Nincs más Isten Allahon kívül, s Mohamed az ő prófétája". Híveit muszlimnak (muzulmánnak) hívják. A muzulmánok hangsúlyozzák, hogy Mohamed nem új vallást alkotott, hanem magasrendű és végleges formát adott az Ádám óta létező "ősvallásnak". Meggyőződésük szerint az iszlám az egyetlen "igazi hit", s erre a hitre kell téríteni az egész világot. A hit az iszlámban nemcsak Isten létének vagy megnyilatkoztatásainak elfogadását jelenti, hanem az Istenbe helyezett bizalmat és szeretetet is kifejezi, azt, hogy hisznek neki, rendjét elfogadják, viselkedési előírásaikat követik.

Az iszlám Kr.u. VII. században az Arab-félszigetről indult hódító útjára, hogy azután viharos gyorsasággal újabb és újabb térségeket hajtson uralma alá. Megalakulását követően a korábban egymással viszálykodó, ősi vallást (főként bálványimádás) követő törzseket egységesítette. Az iszlám előtti arab világ vallása a sokistenhit és a fétisizmus sajátos keveréke volt, amely a férfiasságot és a vérbosszút tette a legfőbb morális követelményekké.

A történeti Mohamed zseniális vallásalapító volt, kiváló államférfi és szeretetre méltó személyiség. Nem volt azonban szigorú erkölcsi felfogású, bölcs és csodatevő szent. Mekkában született, Kr.u. 571-ben. Apja (Abdalláh) még születése előtt, anyja (Amína) nem sokkal születését követően meghalt. Ettől kezdve nagyapja, majd nagybátyja nevelte. Fiatal korában pásztorkodott, majd karavánvezető lett, sokat utazott, közben alaposan megismerte a zsidó és a keresztény vallást. 600 körül feleségül vett egy gazdag özvegyasszonyt, függetlenítette magát nagybátyjától, köztiszteletnemk örvendő kereskedő lett. Négy lánya és két fia született. Negyven éves korától egyre gyakrabban kereste a magányt, hogy a világban tapasztalható igazságtalanságról, az igazság lehetséges útjairól elmélkedjen. Eközben több látomás és jelenés arról világosította fel, hogy népe hanyatlásának oka a városi gazdag kereskedők romlottsága, önzése és a régi törzsi főistenség, Allah tiszteletének elhanyagolása. Egy látomása során megjelent Gábriel arkangyal, és közölte: "Mohamed, te Isten küldötte vagy. Kelj fel, és add hírül Isten hatalmát!"

A Korán a Mohamednek adott isteni tanítások gyűjteménye, az iszlám szent könyve. A Korán jelentése: "a felolvasandó", az "előadandó".	Az iszlám hozta létre az első tudományos akadémiát Bagdadban, a IX. század elején, a világ első, ma is fennálló egsetmét (a kairói Al-Azhár).	A síiták számára gyásznap a 10. Muharram. Önkorbácsolással emlékeznek meg Husszeinnak, Mohamed próféta unokájának mártírhaláláról.

Mohamed hírdetni kezdte tanait. Figyelmeztette Mekka lakóit, hogy közeleg az isteni ítélet napja, és az emberek csak úgy kerülhetik el a súlyos büntetéseket, ha megtérnek az egyetlen, mindenható, teremtő Istenhez (Allah), és alávetik magukat az ő akaratának. Innen származik az új vallás elnevezése: iszlám, amely Istennek való odaadást, akaratába való belenyugvást jelent. Tanításait csekély lelkesedéssel fogadták, prófétai küldetését elutasították. Hamarosan kis létszámú követőivel együtt elhagyja Mekkát (622-ben, ez az iszlám időszámítás kezdete), Medinába telepednek le. Itt már lényegesen jobb eredményeket ért el, bár a zsidó lakosság hatására nézeteit némiképp módosította. Élete utolsó éveiben mindent megtett, hogy az iszlám zászlaja alatt egyesítse az arab törzseket, Szent háborút hírdetett (dzsihád), és 630-ban elfoglalta a behódolni nem akaró Mekkát. Halálakor (632) már egész Arábia az iszlám nevében egyesített állam volt.

Az iszlám vallásos élet főbb követelményei:

1. A hitvallás. Hinni kell az egyetlen Istenben (aki a teremtő, büntető és jutalmazó bíró, abszolút egy, mindenható és irgalma) és prófétájábanm Mohamedben. A muzulmán hívőnek naponta el kell mondani az iszlám szent könyvből, a Koránból származó idézetet: "Nincs más Isten Allahon kívül, és Mohamed az ő prófétája."
2. Imádság. Naponta ötször Mekka felé fordulva, előírt testhelyzetben imádkozni kell, pénteken délben pedig közösen, az imán (előimádkozó) vezetésével.
3. Böjtölés. A ramadán hónapban (a mohamedán holdév 9. hónapjában) minden nap napkeltétől napnyugtáig kell megtartani. A hívőnek tartózkodnia kell az ételtől, italtól, a nemi élettől és a dohányzástól, minden élvezeti cikktől. Éjjel viszont minden megengedett, ami nem bűn.
4. Alamizsna. Szolidaritási adót jelent, olyan illetéket, amelyet vallási-jótékonysági célra szednek be. Célja: a gazdag hívő mentesüljön a vagyon káros hatásától, és segítse a rászorultakat. Nemcsak vallási, hanem társadalmi kötelesség is.
5. Zarándoklat. Minden muzulmán hívőnek életében legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába.

1. Nézettek utána mit jelentenek a következő tisztségek: kalifa, sejk, kádi, mufti!
2. Nézzetek utána az iszlám három irányzatának: kháridzsita, síita, szunnita!
3. Nézzetek utána: Mi az iszlám fundamentalizmus fő célja!

A síitákról olvashatsz: National Geographic 2004. július

Baháizmus

A baháizmus az iszlámból nőtte ki magát az 1800-as években. A baháik az egyenlőség és a szabad véleménynyilvánítás hívei, gyűlölik az álszentséget. A vallásháborúk nagy ellenzői, szerintük, ha a vallások háborúba torkollanak, jobb vallás nélkül élni. Nézeteiket több iszlám országban ellenezték és több helyen be is tiltották. Többek között Iránban is, ahol a vallás kialakult. Az egyistenhívő vallás nem ismeri a szigorú hierarchiát, más vallásokkal és nézetekkel toleráns.

A baháizmus igazi világvallás, a Föld legkülönfélébb részein fellelhető, és a legtöbb helyen egyre népszerűbb. Afrikai központja pl. Kenyában található, de Indiában, Amerikában, Ausztráliában és Európában is egyre növekszik a baháik tábora. Érdekesség az is, hogy a vallás legfőbb központja az izraeli Haifában található. Az itt épült bahái templom őrzi az összes szent iratot, amit a vallásalapító írt. Az első baháí templomot 1902-ben építették Türkmenisztánban, de a hatóságok kisajátították, ma már nem működik. Ma a világ minden kontinensén van egy baháí templom, illetve Chilében hamarosan elkészül a legújabb, ami Dél-Amerika baháí temploma lesz. Templomaikat meghatározott elvek szerint építik, szerkezetük különlegessé és egyedivé avatja a bahái közösségi házakat. (A Delhiben található indiai közösségi ház pl. egy lótusz virágra emlékeztet.) Képen: a Bahái vallási szimbóluma.

A bahái hit híveinek száma világszinten öt és hatmillió között van. Az egyistenhívő vallás nem ismeri a szigorú hierarchiát, nincs papság és más vallásokkal, nézetekkel toleráns. A közösségeket helyi és országos szinten évente választott ún. Szellemi Tanácsok irányítják. A világközösség vezető testülete az Igazság Egyetemes Háza, melynek székhelye az izraeli Haifában található. Legnépesebb gyülekezetek: India: mintegy 1,5 millió fő, Irán: 300.000 fő, USA: 120.000 fő.

		Tizenegy kérdés az iszlámról
		Iszlám
		Nő az iszlámban
		http://iszlam.lap.hu
		Baháí vallás

Forrás: Dr. Hunyadi László - A világ vallásföldrajza; Budapest, 1995.

iszlám, muszlim, muzulmán, síita, szunnita