A "Kis Tigrisek"

- Az én bolygómon nincsenek tigrisek - jegyezte meg erre a kis herceg. (A. de Sait-Exupéry)

A Kelet,- és délkelet Ázsiában fekvő, Japán utas fejlődést követő, gyorsan iparosodó, szerényebb természeti erőforrásokkal rendelkező, kis államokat nevezzük ezen a néven, melyek címerében sárkány vagy tigris található. Ezek Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr és Hongkong.

 

Röviden történelmükről, fejlődésükről

Korábban Dél-Korea és Tajvan Japán gyarmataivoltak, rizzsel és fával látták el, mely időszak alatt alakult ki az a jelentős infrastrukturális háttér, amire a későbbi fejlődés alapulhatott, hiszen hajókon szállították el ezeket, amikhez utak és kikötők kellettek. Az '50-es és '60-as években, a hidegháború idején fontos amerikai támaszpontok voltak. A koreai háborút lezáró 1953-as béke rögzítette Korea kettéosztását, a déli rész amerikai érdekövezetbe került. 1949-ben Mao csapatai elől Tajvanra szorult vissza a kínai nemzeti kormány, amelyet az amerikaiak támogattak. Mindkét ország gazdasági fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárultak az amerikai segélyek. Ebben az időszakban a gazdaság fejlesztését az állam irányította, ésszerű tervgazdálkodással és pénzügyi szabályozókkal. Először a sok és olcsó munkaerőt igénylő iparágakat fejlesztették, mint például a textilipar. Kezdetben az importhelyettesítő ipart fejlesztették, később már az exportorientált iparágak kerültek előtérbe, jórészt annak köszönhetően, hogy az USA a hidegháborús korszakban eltörölte irányukban a védővámokat, megnyitotta piacát előttük. A '80-as években a magas szintű szaktudást igénylő iparágak (számítógépek, szórakoztató elektronika, precíziós műszerek, robotok) fejlesztése került előtérbe. A csúcstechnológiával a világpiacra is betörtek. A '90-es években elsősorban a környező országokba történő tőkekivitel játszotta a fő szerepet, amelynek hatására a térség iparosodásának újabb hulláma indult el elsősorban Malajziában, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken és Indonéziában.

Dél-Korea "a hajnali harmat országa"

A világ figyelmét először az 1988-az szöuli nyári olimpiai játékok irányították "Ázsia legtávolabbi zugában" fekvő félszigetre. Alapos oka volt annak, hogy a legkiemelkedőbb sportrendezvényt kora ősszel (szept.17.-okt.2.) rendezték meg: Koreában az ősz a legszebb évszak. Évezredes hagyomány, hogy a legfontosabb ünnepeket ilyenkor ülik meg.

A második világháborút követően döntöttek a félsziget kettéosztásáról. A szövetségesek zöld asztal mellett, önkényesen kijelölt vonalon húzták meg befolyási és megszállási övezetük határát a 38. szélességi fokon. Az északi területeket hamarosan a szovjetek vonták felügyeletük alá, létrehozva az egyik legmerevebb kommunista rendszert. Az északi országrész 1950-ben támadást indított a déli országrész ellen, ezzel kitőrt a koreai háború (1950-53), amely romba döntötte az egész országot, és véglegessé tette az ország megosztását. A két ellenséges országrész között sokáig semmiféle kapcsolat nem volt, sem telefon-, sem közlekedési összeköttetés. A két országban élők milliói ma sem tudják mi történ rokonaikkal. Dél-Koreát évtizedeken keresztül 40 ezer, jól felszerelt amerikai katona védelmezte. Kép: Dél-Korea (nagyítható)

Dél-Koreának katonailag nem sikerült legyőznie a testvérállamot, ezért gazdasági téren akartak felülkerekedni. Ez nem kis feladatnak bizonyult. A japánoktól örökölt csekély ipar, és ami ebből a háború után megmaradt, javarészt az ország északi részén volt. 1962-ben az "első ötéves gazdaságfejlesztési terv" kezdetén a koreaiak kétharmada még a mezőgazdaságban dolgozott. Azt, hogy ebből a parasztállamból alig 25 év alatt Ázsia, sőt az egész világ leggyorsabban fejlődő ipari országa lett, csakis a nép leírhatatlan szorgalma, egy emberként való helytállása tette lehetővé. Dél-Korea modern ipari állam, melynek rohamos gazdasági növekedése a "japán csodát" is árnyékba borítja.

Főváros: Szöul (10 millió lakos); lakosság: 43 millió fő; népsűrűség: 434 fő/km²; a lakosság 96% koreai, 4% kínai és egyéb; nyelv: koreai. Terület: 99.143 km²; államforma: elnöki köztársaság. A mezőgazdaságilag hasznosított területek 45%-án rizst termelnek. Pénznem: von; vallás: 47% buddhista, 49% keresztény, 3% konfuciánus és különböző szekták tagja; írástudók aránya 96%; természeti kincsek: kőszén, vas-, cink-, ólom- és volfrámérc.

Észak-Korea

A 38. szélességi fok mentén önkényesen megvont határ olyan népet oszt meg, amely több mint 4000 éves történelme során mindig egységben élt. A kommunista Észak-Korea, hivatalos nevén Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, az utolsó sztálinista diktatúra a világban. Az országban óriási személyi kultusz alakult ki Kim Ir Szen és Kim Dzsongil körül, és a legtöbb észak-koreai irodalmi alkotás, zenei mű, színházi előadás és film őket dicsőíti.

Nagy az éhínség, de nemzetgazdaság jelentős forrásait a hadseregre és a hadi fejlesztésekre költik. A nyugati becslések alapján a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendelkezik a világ negyedik legnagyobb hadseregével, valamint az összes ország közül itt a legnagyobb az ezer főre jutó aktív katonák száma. A koreaiak nem hagyhatják el országukat, csak az állami médiát olvashatják, nézhetik, ami pedig a Kim-Dzsong Il, a Kedves Vezér dicsőségét zengi folyamatosan.

Főváros: Phenjan (1,7 millió lakos); lakosság: 22 millió fő; népsűrűség: 191 fő/km²; a lakosság 100% koreai; nyelv: koreai. Terület: 120.538 km²; államforma: szocialista népköztársaság. Írástudók aránya: 95%. Az ország 80%-át hegyek borítják, a mezőgazdaságilag hasznosított területeken főleg rizst termelnek, jelentős emellett a selyemhernyó-tenyésztés és a tengeri halászat. Pénznem: von; természeti kincsek: sok fontos ásványi kincs. Lakatlan területeken találkozhatunk tigrissel, leopárddal, medvével, farkassal.
Kép: Észak-Korea címere