A zsidó vallás eredete a Bibliában olvasható ősatyák, Ábrahám, Izsák és Jákob történetéig nyúlik vissza. E történet szerint Isten szövetséget kötött az ősatyákkal, hogy őket és leszármazottaikat választott népévé fogadja, és elvezeti majdan az Ígéret földjére. Jákob fiai Egyiptomban szolgaságba kerültek, ahol kegyetlenül bántak velük, ezért Isten tíz csapással sújtva az egyiptomiakat, és szétválasztva a Vörös-tengert, kivezette onnan őket (pészah). Ennek az idejét a vallástörténészek többnyire az i. e. 14. századra, II. Ramszesz fáraó korára teszik. Ezután a Szináj-hegyen Isten kinyilatkoztatta a tízparancsolatot és átadta törvényeit, a Tórát a zsidó népnek (lásd még: sávuot).
A zsidók Isten segítségével eljutottak Kánaánba, ahol pár száz évvel később Salamon – Dávid király fia – idejében megépítették Jeruzsálemben a Szentélyt, a zsidó vallás legszentebb helyét. A zsidó nép több száz éven keresztül mutatott be ezen a helyen áldozatokat Isten tiszteletére. A Szentélyt i. e. 586-ban a babiloniak lerombolták, a zsidó népet pedig száműzetésbe hurcolták hazájukba, ahonnan csak évtizedekkel később térhetett vissza. Ekkor megépítették a Második Szentélyt, azonban i. sz. 70-ben a rómaiak ezt is lerombolták, amivel megkezdődött a gálut, a zsidó nép immáron mintegy kétezer éves száműzetése
A
zsidó vallás alapja a szigorú egyistenhit, valamint a Tóra,
azaz az isteni törvények megtartása. A Tóra írott és szóbeli részből áll,
melyet a hagyomány szerint Isten a Szináj-hegyi kinyilatkoztatáskor adott
át Mózesnek, aki továbbadta azt a zsidó népnek. Mózes öt könyve foglalja magában
a Tóra írott részét, a Talmud pedig a szóbeli törvények gyűjteménye,
melynek alapján értelmezik és aktualizálják az írott hagyományt. Ennek segítségével
a Mózes által átadott Tóra, e már több mint háromezer éves könyv élő szóvá
tud válni a világ valamennyi országában azt tanulmányozó hívőknek. Kép:
Tóra
A zsidó vallás az élet minden területére kiterjed. Meghatározza az ember és Isten közötti helyes viselkedést pl. az imádkozás módját, az ünnepek és a Sábát – a Szombat – megünneplésének szabályait, tartalmazza az emberek egymás közötti törvényeit, például a gyilkolás, a lopás, vagy a paráznaság tilalmát, és segít a lelki-szellemi épülésben a helyes étkezési, erkölcsi vagy épp házastársi előírásokkal. Mindezek ellenére a zsidó vallásnak nincs dogmarendszere, nem írja elő híveinek, hogy miben higgyenek, csupán az Istentől kinyilatkoztatott és a rabbik által pontosan kodifikált háláchá – azaz törvény – betartását követeli meg. Épp ezért a zsidóságban egy azon témában megszámlálhatatlan párhuzamos gondolatkört találhatunk, mely a zsidók számára az isteni törvény végtelen mélységét bizonyítja. (Forrás: Wikipédia)
A
zsidóság jelképe a "Dávid-csillag", amit "Dávid-pajzsnak"-nak
is neveznek. Ez a két, egymásba illesztett háromszögből képzett hatágú csillag
az Ég és Föld egymásra találását fejezi ki, a földi világ Istentől való áthatottságára
utal.
A zsidóság elterjedése
A zsidóság, illetve a zsidó vallás már az ókorban sem csak Izrael területére korlátozódott. A hányatott sorsú nép vallását is magával vitte, amikor szülőföldjét elhagyni kényszerült a történelem során többször is. Ősi zsidó közösségeket találunk az Izraellel szomszédos országokban: Szíriában, Jordániában és Egyiptomban egyaránt, de Izraeltől távolabb, Jemenben és Etiópiában is vannak jelentősebb zsidó csoportok. A fekete etióp zsidók, (a falasák), konfliktusoktól sem mentes Izraelbe történő visszatelepítése manapság is folyik. Ősi zsidó közösségek élnek Indiában is Kerala állam területén. De az Ék-Indiai, Burma (Myanmar) szomszédságában élő törzsek egyike is az elveszett zsidó törzs leszarmazottainak tartja magát.
Elenyésző
kisebbségként az iszlám mellett a Közel-Kelet más országaiban és Észak-Afrikában
szinte minden országban megjelenik ez a vallás, bár a forrongó politikai helyzet
miatt az elvándorlás is jelentős. Főleg az európai bevándorlók leszármazottai
telepedtek le Észak- és Dél-Amerikában , Ausztráliában és Új-Zélandon is.
Ma már az Egyesült Államokban található a legtöbb zsidó vallású ember Izrael
után. A szovjet politika sem bánt kesztyűs kézzel zsidó származású állampolgáraival:
egy távol-keleti területre próbálta erőszakosan letelepíteni a zsidó lakosságot,
több-kevesebb sikerrel. Ma, az Amur folyó mellett, a kínai határ közelében,
a hajdani " Zsidó Autonóm Tartomány", (ma inkább csak Birobidzsán),
területén is találunk viszonylag nagy számban zsidó vallású embereket Oroszország
távoli, ázsiai részén. Ma kb. 14 millió zsidó vallású ember él a Földön.
Kép:Dohány utcai zsinagóga
A
Tóra olvasás rendje, módja
Magyar Zsidó Honlap
zsido.lap.hu
gálut,
Tóra, Talmud