A hulladékválságról talán már hallottál. A fogalom azt próbálja kifejezni, hogy napjainkban oly mértékű a hulladéktermelés, hogy komoly környezeti problémát jelent. Így van ez hazánkban is, ahol minden egyes lakos napi 31 kg hulladékot termel. Egyszerű fejszámolással megkapjuk a napi 310 millió kilogramot (310 ezer tonna), amely félelmetesen hangzik. Ha egész Európát vizsgáljuk akkor elmondhatjuk, hogy Európában percenként 250 millió tonna hulladék keletkezik. Percenként! Jelentős problémát jelent az, hogy rengeteg hulladékot vásárolunk (csomagolóanyag pl.), alacsony az újrahasznosított anyagok mértéke, valamint komoly környezeti terhet jelentenek a veszélyes hulladékok. De mik is ezek? Nem is gondolnánk! Az elkövetkezendőkben kizárólag a fém veszélyes hulladékokkal foglalkozunk.

E-hulladék

E-hulladéknak nevezzük az elhasználódott, tönkre ment elektromos készüléket. Az e-hulladékok keletkezéséért egyrészt felelős a fogyasztói társadalom, amely jelenséget felismerve a gyártók rövidebb élettartamú készülékeket forgalmaznak, másrészt felelős a rohamosan fejlődő technika. Gondoljunk csak arra, hogy kétévente megduplázódik a számítógépek teljesítménye, így az új számítógépek néhány év alatt elavulttá válnak. Ennek köszönhetően évi 250 millió számítógép kerül a szemétbe. Becslések szerint az USA-ban 2005-ben kb. 1,5 millió tonnányi televíziót, videót, számítógép-monitort és egyéb híradás-technikai eszközt dobtak ki. A elektromos készülékek újrahasznosítási aránya általában 10% körül mozog, az élenjáró országokban is csak alig haladja meg a 25%-ot. Nem szabad elfelejteni, hogy ezeknek az eszközöknek a nagyrésze veszélyes hulladéknak számít! De miért?

	A hagyományos számítógép monitorok jelentős mennyiségű ólmot tartalmaznak. Az ólom egy nehézfém, amely kis mennyiségben is súlyos idegméregnek számít. Hátráltatja a gyermekek szellemi fejlődését, károsítja a vesét és az ivarszerveket, hajhullást, foghullást, és legrosszab esetben halált okoz. Az ólom salátában, leveles zöldségekben koncentrálódik, a konzervdobozok tartalmazzák, vagy a benzinből juthat a levegőbe. Az ólommérgezés gyerekeknél iskolai tanulási nehézségekben, spontán agresszivitásban jelentkezik. Hajból, körömből kimutatható. Ha a gyermekeknél látszólag ok nélkül szellemi visszamaradás tapasztalható, az sokszor a szervezetben felhalmozódó túlzott ólomkoncentrációnak tudható be. Elgondolkodtató, hogy a nagyvárosokban tapasztalható magasabb ólomkoncentráció nem befolyásolja-e az emberi viselkedést és gondolkodást.
	Az elektromos készülékekben használt korróziógátló anyagok az esetek többségében krómot tartalmaznak. A króm a periódusos rendszer hatodik mellékcsoportjában található, rendszáma 24. Belélegezve kerül a szervezetünkba, ahol máj- és vesekárosodást okoz, de fokozza a tüdőrák kialakulását, továbbá asztmás hörghurutot okozhat.
	A higany nem csak a hagyományos lázmérőkben található meg, hanem az elektromos berendezések kapcsolóiban, reléiben is. Az agyra és a vesére, valamint a fejlődő magzatra is ártalmas. A légutakon, a tápcsatornán, sőt a bőrünkön keresztül is felszívódhat. Szoptatáskor a csecsemő szervezetébe is bekerül. Korábban amalgán formájában fogtömések készítésére használták, amely káros hatásairól igen eltérőek a vélemények. A higanymérgezés tüneteinek felismerése nehéz, holott már kis mennyiségű higany is elegendő az idegrendszeri megbetegedések előidézéséhez. Növeli a fertőző betegségek iránti fogékonyságot, koraszülést, halvaszületést idéz elő. A higany hatását a növényvédő szerek és az alkohol felerősítik.
	A régebbi számítógép monitorok képcsővében báriumot használtak, amely nagyobb mennyiségben gyomor- és bélpanaszokat, izomgyengeséget, légzési nehézségeket okozhat.
	A számítógépek alaplapjához és csatlakozóihoz használt berílium pora daganatkeltő hatású, valamint tüdőbetegséget okozhat.
	A félvezetőként, infravörös érzékelőként és ellenállásként használt kadmium daganatkeltő, hosszú távon károsítja a vesét és a csontokat. A kadmium mérgezés tünetei sokfélék lehetnek: fáradékonyság, ingerlékenység, szomjúság, légszomj, gyomor- és bélpanaszok. Állatokban (és emberben is) a vesében és a májban halmozódik fel, így különösen nagymennyiség fordulhat elő a marhák és sertések említett szerveiben. Érdemes megemlíteni, hogy a cigaretta füstje és a kávé is tartalmaz kadmiumot. A tengeri élőlények jelentős mennyiségű higanyt és kadmiumot kötnek meg, így fogyasztásuk körültekintést igényel.

Az e-hulladékok hasznosításában a fejlődő országokban nagyon sok ember vesz részt, akik munkájuk során súlyos egészségkárosodásnak vannak kitéve. Az ilyen feldolgozó helyek a minimális környezetvédelmi szabályokat sem tartják be, így súlyosan veszélyeztetik a közeli - és akár a távoli - vizeket, talajt és levegőt.

A kép nagyítható, forrás http://www.ban.org

 

 

Az e-hulladékokkal foglalkozik a Basel Action Network (BAN) szervezet, akiknek honlapján számtalan érdekes és megdöbbentő írást találsz. Nézd meg itt!
Interaktív mérgező számítógép a National Geographic oldalán itt.
Megdöbbentő képek itt.

 

Akkumulátorok és elemek

A gépjárművekben, mobiltelefonokban, tölthető elemekben (pontosabban akkumulátorokban) és számos elektronikus eszközben használt akkumulátorok alapegysége az ún. akkumulátorcella, amelyben két különböző anyagú elektróda meghatározott összetételű folyadékba (elektrolitba) merül. Feltöltött állapotban az elektródák között villamos feszültség van. A leggyakrabban használt elektródák az ólom, nikkel, kadmium, cink, ezüst, vas. Az elektrolitok közül gyakoriság szempontjából fontos a kénsav, ritkábban a káliumhidroxid. Az említett anyagok ismeretében könnyen rájöhetünk, hogy bizony ezek az eszközök igen komoly környezeti terhelést jelentenek.

Az említett fémeken kívül még számtalan egészségre veszélyes fémet hasznosítanak. Az Európai Bizottság 2008-ban foglalkozott először azzal a problémával, hogy kitiltsák az élelmiszerekben (chips, gabonapehely stb.) található játékokat, illetve bizonyos fémek (ólom, nikkel) játékgyártásban történő felhasználását teljesen megtiltsák. Jelenleg több játékgyártó is használ különböző egészségkárosító fémeket és fémvegyületeket gyártási technológiájuk során. Említsünk meg hármat: a Mattelt, a Hasbrót és a Hornbyt.

 

Néhány fém élettani hatásai

Az alfejezet cím kissé csalóka. Itt nem pontosan erről lesz szó. Néhány fém élettani hatásaival már megismerkedtél az előző sorokban, ezeket az ismereteket próbáljuk kicsit kiegészíteni. Igen sok vizsgálat utal arra, hogy a szervezet magas nehézfém koncentrációja hozzá járul az autizmus nevű betegség kialakulásához. Az ilyen betegek szervezetéből hiányzik, vagy alacsony koncentrációjú két vegyület, a glutation és a cisztein, amelyek ismereteink szerint a nehézfémek kiürítéséért felelősek.

Az egészségkárosító fémek kimutatására több módszer lehetséges. A vérvizsgálat kiválóan alkalmas a friss mérgezések kimutatására, de bizonyos - rövid felezési idejű - fémek, pl. higany régebbi mérgezése nem vizsgálható. Egyes fémek, bizonyos esetekben kimutathatók a hajból és a vizeletből. Gyakran alkalmazott kimutatási vizsgálatok a provokációs tesztek. A vizsgálat során méregtelenítő szereket adnak a betegnek és a vizeletében vizsgálják a kiürített mennyiséget, majd referenciaértékhez hasonlítják azt. Hazánkban a szervezet nehézfém-terhelésének vizsgálata sajnos még nem tartozik a rutineljárások közé.