Hogyan adható meg egyértelműen a Föld egy pontjának helye?

Már az ókorban is fontosnak tartották, hogy térképeket készítsenek, segítve ezzel a tájékozódást. Az ókori görögök voltak az elsők (Eratoszthenész és Ptolemaiosz) akik fokhálózatot szerkesztettek térképeikhez. Ezt a képzeletbeli hálót, amit ma is megtalálsz a térképeken, nevezzük földrajzi fokhálózatnak. A földrajzi fokhálózat lényeges szerepet játszik a tájékozódásban, a fokhálózatot alkotó vonalakat szélességi és hosszúsági köröknek nevezzük. Ezek segítségével a földfelszín bármely pontjának helye megadható fokokban kifejezve. Két alapköre az Egyenlítő és a Greenwich meridián.

A hosszúsági körök (meridiánok)

A kezdő meridián (0. fok) Greenwichen (London) megy át, mely Keleti- és Nyugati-félgömbre osztja a Földet. A kezdő meridiánnal ellentétesen van a vasárnap-hétfő vonal, mely másik neve dátumválasztó vonal. Ez többnyire az óceánon át húzódik, hogy kevés lakott területet érintsen. A hosszúsági körök egyenlő hosszúak (kb. 40 ezer km mindegyik) és a sarkokon találkoznak. Távolságuk nem egyenlő (legmesszebb az Egyenlítőnél vannak egymástól). A keleti és nyugati hosszúsági félkörökből összesen: 360 db van. Az Egyenlítőn az egymástól 1°-ra lévő hosszúsági körök közötti távolság 111km. Ez a 45°-nál 78,848 km-re csökken, a sarkokon pedig nulla.

A hosszúsági körök segítségével határozták meg az időzónákat, és ezek alapján számoljuk ki a helyi időt is. A Nap látszólagos járása következtében ugyanazon hosszúsági körön ugyanaz a napszak van, és ugyanabban az időben delel felette a Nap. Ezért a hosszúsági köröket délköröknek is nevezzük. Két egymás melletti délkör között 4 perc az időkülönbség (+ –).

1.1. Magyarországon hat hosszúsági kör megy keresztül. Milyen problémával járhatna ez?

 

A helyi időben történő mindenkori számítás problémáját úgy oldották fel, hogy a földet 24 időzónára osztva bevezették a zónaidőt. Egy-egy időzóna kiterjedése 15 hosszúsági fok. Az időzónákon belül az órák azonos időt mutatnak.

 

A szélességi körök

A 0. szélességi kör az Egyenlítő, amely Északi- és Déli-félgömbre osztja a Földet. Ezek a körök nem egyenlő hosszúak, leghosszabb az Egyenlítő (kb. 40 ezer km) és a legrövidebbek az északi és déli szélesség 90. fok, ezek mindössze 1-1 pontot jelentenek. A szélességi körök távolsága azonos (kb. 111 km). Az északi és déli szélességi körökből 90-90 db van, az Egyenlítővel együtt összesen: 181db.

Fontos szélességi körök:

Északi sarkkör (Ész. 66° 30')
Ráktérítő (Ész. 23° 30')
Egyenlítő (0°)
Baktérítő (Dsz. 23° 30')
Déli sarkkör (Dsz. 66° 30')

Egyfoknyi szélességkülönbség nem mindig ugyanakkora távolságot jelent, mivel a Föld nem tökéletes gömb alakú. Az Egyenlítő mentén ez 110,551 km; a 45° szélességen 111,130 km.

1.2. Határozd meg az alábbi helyek földrajzi helyzetét a térképed segítségével!

 

Oslo: ……….sz. ………..fok ………….h. …………fok

Lisszabon: ……….sz. ………..fok ………….h. …………fok

Róma: ……….sz. ………..fok ………….h. …………fok