Európa Földünk egyik kontinense, melyet Ázsiától csak megállapodás alapján megrajzolt határok különítik el. Területe kb. 10 millió négyzetkilométer, félszigetekkel (területének 35%-a), szigetekkel rendkívül tagolt kontinens. Európa, Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek területe 54 millió négyzetkilométer.

Európa területének 60 %-a alföld, átlagmagassága a legkisebb, mindössze 340 m, a - főleg a nyugati felén emelkedő - hegyvidékeit pedig hágók, szorosok szelik át, ami az átjárhatóságot szolgálva a kontinens nyitottságát, külső és belső kereskedelmének fellendülését segítette.

Határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál-hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. A szomszédos kontinensektől néhol szorosok választják el: Afrikától a Gibraltári-szoros, Ázsiától a Boszporusz és a Dardanellák.

Európa főbb adatai: Terület: 10.366.616 km2; Legmagasabb pont: Mont Blanc (4807 m); Legmélyebb terület: Kaszpi-mélyföld (-22 m). Partvonal hossza: 37.200 km; Legnagyobb sziget: Brit (209.331 km2); Legnagyobb tó: Ladoga (18.135 km2); Leghosszabb folyó: Volga (3.530 km); Népesség: 705.795.000 fő; Népsűrűség: 68,1 fő/km2; Országainak száma: 46; Legnagyobb: Oroszország európai területe (4,3 millió km2); Legkisebb: Vatikán (0,44 km2). A 2. legalacsonyabb és legkisebb és kontinens (Ausztrália után); A legjobban tagolt földrész: területének 35 %-a sziget és félsziget; partjai hosszabbak, mint a 3x nagyobb Afrikáé; A 3. legnépesebb és legtöbb országot számláló kontinens (Ázsia és Afrika után); Népsűrűsége Ázsia után 2.

3.1. Miért indokolt külön kontinensnek tekinteni Európát?
3.2. Hajózd körül Európát! Nevezd meg, mely tengereken, öblökön, csatornákon utaznál keresztül. Mely szigetek, félszigetek mellett haladnátok el?
3.3. Keresd meg a Google Earth-ön Európa legészakibb (Nordkyn-fok, Norvégia) és legnyugatibb (Roca-fok, Portugália) pontját! Kereshetsz webkamerát is!
3.4. Vesd össze Európa domborzati térképét a lenti térképpel! Mely tájakon vezetett Julianus barát útja? Milyen nehézségekkel kellett szembenéznie útja során? Mekkora távolságot tett meg a magyarok őshazáját kutatva?

Európa felosztása

Európa partvonala

3.5. Hasonlítsd össze Európa és Afrika területét és partvonalainak hosszát! Milyen előnyei vannak a tagolt partvidéknek?

Európa partvonala a kontinensek közül a legtagoltabb (területe 1/3 sziget, félsziget). A félszigetekre és öblökre bontott partvonal hossza 37200 km, vagyis hosszabb, mint a háromszor ekkora területű Afrikáé. Legnagyobb félszigetei: Skandináv-, Pireneusi-, Appennini-, Balkán-fsz.
Legnagyobb szigetei: Brit-szigetek, Izland, (Szardínia, Korzika, Szicília, Kréta)

Európa nagytájai

Európát égtájak szerint különítjük nagytájcsoportokra:

Észak-Európa

Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia (együtt: Skandináv országok), Izland

Észak-Európának Európa ősi magja, a Balti-pajzs alkotja alapját, ami sok helyen ki is bukkan a jégkorszaki lerakódások alól. A jégkorszak elmúltával (kb. 10ezer éve) a több ezer méter vastag jég nyomásától megszabadult felszín emelkedni kezdett. Ez a folyamat ma is tart. Az emelkedés mértéke száz év alatt elérheti az 1 métert is. Az ősföldtől nyugatra helyezkedik el az éghajlatválasztó Skandináv-hg, Európa egyik legidősebb röghegysége. A jégkori vastag jégtakaróból óriás gleccserek ereszkedtek le, melyek széles U keresztmetszetű völgyeket vájtak ki a kőzetekből. A jég visszahúzódásával e völgyeket tengervíz töltötte ki. Így jöttek létre a ma Skandinávia partvonalára annyira jellemző keskeny, mélyvizű öblök, a fjordok, mint pl. a Sogne-fjord (1300 m). Ezek a szárazföld belsejébe mélyen benyúlnak, megkönnyítve a hajózást. A nagy esésű és bővizű folyókat áramtermelésre és faúsztatásra használják.

Sokáig Európa peremterületének számított. Természeti viszonyai nem kedveztek az emberi letelepedésnek. A terület nagy részén a zord éghajlat és a kevés termőföld, illetve az ásványkincsek, energiahordózók hiánya is nehezítette a gazdasági fejlődést. Két ország jelent ezek alól kivételt, Dánia, ahol van bőven szántóföld és legelő és Svédország, ahol a gazdag vasérclelőhelyek segítették a gazdaság fejlődését. Az északi országoknak kőszén hiányában más energiaforrásokat kellett felhasználniuk. A félsziget gyors folyói adják azt a vízenergiát, amire Norvégia és Svédország energiagazdasága épül és mely a környezetet kevésbé szennyezi.

Nyugat-Európa

A Rajnától nyugatra elterülő részek és a Brit-szigetek tartoznak ide. A szigetek hegyégeinek északi részei kaledóniai eredetűek, mint azt tudjuk, a déliek pedig variszkusziak (kissé elnagyolva). Sokáig egybe volt forrva a kontinens törzsével, és csak a jégkort követően vált le, a tengerszint-emelkedés következtében róla. A szerves kapcsolatot mutatja Dél-Anglia, ahová átnyúlnak a Párizsi-medence peremeiken lépcsőben végződő középidei üledékei. Franciaország központi hegyvidéke, a Massif Central pedig már igazi variszcida, amit némi harmadidőszaki vulkánosság fűszerez.

Nyugat Európa nem csupán természetföldrajzi fogalom. Ezen a területen alakult ki először a helyi szénre és vasércre épülő modern ipar. Ennek köszönhetően a XIX. században ez a térség rendelkezett a legjelentősebb iparral és legfejlettebb mezőgazdasággal. Országainak többsége jelentős gyarmatbirodalmakkal rendelkezett, kiemelkedett ezek közül is Nagy-Britannia. A XX. században az USA, majd Japán térhódításával a Nyugati országok világgazdasági jelentőségük csökkent. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy megalakítsák az EGK-t (Európai Gazdasági Közösség) a mai EU elődjét.

 

Közép-Európa

Németország, Ausztria, Svájc
Kelet-Közép-Európa: Lengyelország,Csehország,Szlovákia,Magyarország, Szlovénia, Horvátország (északi része), Románia

Jelentős a variszkuszi korú hegységek aránya (közép-európai-rödvidék) ill. a Közép-európai-síkság (aminek felszínét a pleisztocén jégtakaró és olvadékvizeinek üledékei és formái (tóhátságok, ősfolyamvölgyek, végmorénák) alkotják, de tőlük délre az Eurázsiai-hg. rendszerhez tartozó Alpok és a Kárpátok hegyei magasodnak. Közép tájon röghegységek (Harz, Szudéták, Fekete-erdő, Cseh-erdő) és besüllyedt medencék (Cseh-Morva-med., Felső-Rajna-árok, stb.) váltakoznak, ahol a hegységek előtere igen gazdag fekete kőszénben (Ruhr-vidék, Felső-Szilézia, Ostravai-med.). Mai cseh és dél-német területeken pedig jelentős barnaszén-telepeket termelnek ki, az Érchegység és a Harz színesérctelepei pedig sajnos már kimerültek. A rögök menti törésvonalak kiváló gyógyvizeket adnak (Karlovy Vary, Baden-Baden). A kontinens legmagasabb pontja az Alpokban található Mont Blanc (4807 m). Másik nagy hegyvonulata a Kárpátok igen változatos kőzet-összetételű. Gránitból állnak pl. a Fogarasi-havasok és a Tátra, melynek külső előterében jelentős kőolaj és földgáz telepek helyezkednek el, míg vulkanikus hegyeiből évszázok, szinte ezredek óta színes,- és nemesérceket fejtenek (Börzsöny, Körmöci-hg., Erdélyi-érchegység, ...).

A közép-európai országokban csak a XIX. század második felében kezdődött az iparosodás. A gyarmatszerzésből szinte teljesen kimaradtak. A két világháború súlyosan érintette a gazdaságot, és a határokat is átformálta. A második világháború után Közép-Európa országait a politika megosztotta. Németország nyugati fele (az akkori NSZK) Amerika támogatásával gyorsan talpra állt, gazdasága dinamikusan fejlődött, nagyhatalommá vált. Ezzel szemben keleti fele (az akkori NDK), és Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia a szocialista tábor része lett, a gazdaságot a központi irányítás és a tervgazdálkodás határozta meg. Az 1980-as évek végére ezen országok gazdasága és maga a rendszer is összeomlott. 1990-ben egyesült a kettéosztott Németország, két év múlva Csehország és Szlovákia szétvált, és a többi volt szocialista ország is nagy gazdasági, politikai változáson ment keresztül.

KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) A KGST egy olyan zárt tömb volt, amelyre a Szovjetunió túlsúlya nyomta rá a bélyegét. A tagállamok még az 1980-as években is egymással bonyolították le külkereskedelmük kétharmadát. A KGST azonban sohasem vált igazi integrációs szervezetté, mert nem voltak nemzetek fölötti hatáskörrel rendelkező szervei. A KGST tevékenysége az alábbiakban foglalható össze: 1. A tervutasítás alapján hosszú lejáratú egyezményekkel szabályozta a külkereskedelmet. Az egyezmények teljesítése azonban akadozott. A hosszútávra lekötött szerződések nem szolgálták a minőség javítását, sőt, az volt a vállalatok érdeke, hogy minél kevesebbet költsenek a fejlesztésre, mert a piac mindenképpen adott. 2. Kooperációs (együttműködési) megállapodások alapján egy-egy iparágban a tagországok belső igényeit messze meghaladó termelőkapacitásokat hoztak létre. 1-2 nagyüzem (például az Ikarus ) termelt az egész "KGST-piacra". 3. A KGST-országok nehézipara rendkívül sok energiát fogyasztott, és az energiahordozók terén a tagállamok függőségbe kerültek a Szovjetuniótól. Eleinte - az extenzív növekedés időszakában - sokan úgy vélték, a tervgazdálkodás újfajta lehetőséget kínál a Nyugat-Európához való felzárkózásra, és csak fokozatosan vált nyilvánvalóvá, hogy a tervutasítás útja járhatatlan. A politikai rendszerváltozást és a piacgazdasághoz való visszatérés útját a 80-as évek végén a Szovjetunió megrendülése tette szabaddá. A rendszerváltozás a korábban lappangó gazdasági bajok egész sorát hozta felszínre.

 

Dél-Európa

Ibériai-félsziget: Andorra, Portugália, Spanyolország
Appennini-félsziget: Olaszország, San Marino, Vatikán
Málta
Tágabb értelemben Dél-Európába sorolják valamennyi olyan európai országot, amely a Földközi-tenger partján helyezkedik el.
Balkán félsziget: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Szerbia, Szlovénia, Görögország stb.

Dél Európa volt az európai kultúra születésének színtere. A gazdaság fejlődését a kedvező természeti adottságok tették lehetővé. A mediterrán éghajlaton búzát, szőlőt, olajbogyót termesztettek. Színesfémek és a vasérc pedig lehetővé tette szerszámok és fegyverek készyítését. A tenger közelsége és a kikötésre alkalmas tagolt partvonal hozzájárult a kereskedelem fejlődéséhez.

Három nagy félszigete van: Ibériai,- Appennini,- és Balkán-félsziget. Az Ibériai-félszigetet a Pireneusok választják el a kontinens megyéb területeitől, rajta variszkuszi röghegységek (pl. Kasztíliai-választóhg.) és száraz medencék váltják egymást. Az Appennini-fsz. aktív vulkánjairól híres (Etna, Vezúv, Sztromboli), a Balkán-fsz. pedig egyaránt hordoz hátán fiatal lánc (pl. Dinári-hg., Balkán-hegyvidék) és idős röghegységeket (Rila-hg.).

Kelet-Európa

Kontinensünk legnagyobb területű és legegyhangúbb felszínű része. Mivel itt nem érvényesül az óceán mérséklő hatása ezért a Kelet-európai-síkság szinte teljes földrajzi övezetességet mutat. Északi részét a jégtakaró formálta át, délebbre vastag lösz rakódott le. Keleti peremén a variszkuszi korú Urál-hegység helyezkedik el, mely igen gazdag ásványkincsekben (réz, arany, mangán, drágakövek, vas, stb).

Már ismeretes, hogy a Kelet-európai-síkság szinte teljes földrajzi övezetességet mutat. Északi részén a jégtakaró formálta át, délebbre vastag lösz rakódott le. Keleti peremén a variszkuszi korú Urál-hg. helyezkedik el, mely igen gazdag ásványkincsekben (réz, arany, mangán, drágakövek, vas, stb).

 

Európa éghajlata

3.6. Ismétlő kérdések
Melyek a földrajzi övezetesség kialakulásának okai?
Mely földrajzi övezetben fekszik Európa?
Miért nem szabályosak az éghajlati övek?
Hasonlítsd össze a következő 4 diagramot. Hogyan változik a csapadék évi mennyisége és a hőingás nyugatról keletre és miért?

Cork, Róma, Moszkva, Stuttgart

3.7. Magyarázd meg a következő adatokat!

- legkevesebb a napsütéses órák száma Nyugat-Skóciában (900 óra)
- legtöbb a napsütéses órák száma Dél-Európában (2800 óra)

- legenyhébb a tél Sevilla városában,ahol a januári középhőmérséklet 11-12 oC
- legzordabb a januári középhőmérséklet az Északi-Urál területén ,-24 oC, -26 oC.
- legmelegebb a nyár Sevilla városában, ahol a júliusi középhőmérséklet 28 – 29 oC
- leghűvösebb a nyár az Északi Ural vidékén, 10-12 oC
- Európa hőmérsékletileg legkiegyenlítettebb területe az Ír-sziget délnyugati partvidéke, itt az évi közepes hőingás 7-8 oC
-Urál-folyó felső szakaszánál ugyanez az adat 38 oC!

Európa éghajlati szempontból az emberi megtelepedésre leginkább alkalmas kontinens. Ez elsősorban a nyugati partjai előtt haladó Észak-atlanit-áramlásnak köszönhető, amely kedvező hatásának kifejeződésében igen fontos a kontinens domborzati képe. További számtalan kedvező tényezőnek köszönhetően Európa a mérsékelt övezet legenyhébb hőmérsékletű kontinense, amelyen belül, a legmelegebb vidéknek Spanyolország számít. Sevilla városában a leghidegebb hónap, a január középhőmérséklete +12-13 Celsius. A másik szélsőséget északkeleten, a Sarki-Urál vidékén találjuk, itt a januári középhőmésrséklet -24-26 Celsius.

Kontinensünk éghajlatának hőmérsékleti sajátosságairól az évi közepes hőingás adatsora árulja el a legtöbbet. Európa hőmérsékletileg legkiegyenlítettebb területe az Ír-sziget délnyugati partvidéke, itt a leghidegebb és legmelegebb hónap középhőmérsékleteinek eltérése 7-8 Celsius, míg az Urál-folyó felső szakaszánál ugyanez az adat 38 Celsius! A kontinens éves csapadékmennyisége általában nyugatról kelet felé csökken, ebben azonban eltérések lehetnek, különösen a medencékkel közrezárt területeken. A legcsapadékosabb területek (2000-4000 mm/év) Skandinávia, Skócia, Írország. Meglepő azonban, hogy az európai csapadékmaximumot Crkvice-ben (Crna Gora) mérték, 4623 mm/év. A legszárazabb területek az Ibériai-félszigetre esnek.

3.8. Keresd meg internetes térkép segítségével Crkvice-t!

 

Európában a magassággal változó hegyvidéki területeket figyelmen kívül hagyva hat éghajlati terület különíthető el.

A tundra éghajlatú területek Európa északi peremi tájai, ahol az évi középhőmérséklet 0 Celsius alatti, évi csapadékmennyiség 250-500 mm. Ezek a területek Fennoskandiától északra fekszenek.

A Skandináv-hegység keleti lejtőitől az Urálig húzódik a szubpoláris terület, ahol az évi hőingás nagy, 20-35 Celsius, januári középhőmérséklet -20- -5, júliusi 10-16 Celsius. Csapadékmennyiség 300-500 mm/év.

A hűvös nyarú (12-20 C) és viszonylag enyhe telű (1-8 C) óceáni terület Skandináviától az Ibériai-félsziget északnyugati partvidékéig, illetve a Rajna vonaláig tart. A bőséges csapadék (700-3000 mm/év) egyenletesen érkezik.

Az északon a Finn-öböltől, délen pedig a Kárpátok keleti előterétől keletre eső kontinentális éghajlati területen már nem, vagy csak alig-alig érvényesülnek az óceáni hatások. Hideg tél (-5 - -15 C) és meleg nyár (18-24 C) jellemzi, alacsony csapadékkal (300-600 mm/év).

A Földközi-tenger medencéjének, viszonylag kis területére korlátozódik a mediterrán éghajlat. A tél itt a legenyhébb (8-12 C), a nyár itt a legforróbb (22-28 C), a csapadék óriási eltéréseket mutat (300-4600 mm/év), a napsütéses órák száma a 3400-at is elérheti évente.

Előbbi három nagy terület közé ékelődve találjuk a közép-európai átmeneti éghajlati területet, amelyre mindhárom éghajlati típus kifejti hatását.

Európa területének 6%-án alakul ki hegyvidéki éghajlat.

 

Európa vízrajza

A kontinensünk vízhálózata igen fiatal, az utolsó eljegesedést követően alakult ki. A félszigetekre bomló és hegységekben gazdag nyugati területeken nem alakultak ki hatalmas, összefüggő vízgyűjtő területek, így a leghosszabb (1800 km-nél hosszabb) folyók a Kelet-európai-síkságon futnak (kivétel a Duna). A kontinens kicsinysége és a partvonal tagozottsága nem kedvezett a nagy folyamok kialakulásának. Vizei főként az Atlanti-óceánba és melléktengereibe ömlenek. Ezek a folyók általában kiegyenlítettebb vízjárásúak, mint keleti vagy kelet felé tartó társaik. Az Atlanti-óceánba ömlő folyók tölcsértorkolatúak (jó kikötők) a tengerjárás miatt (Elba, Temze, Rajna, Loire stb.). Jelentős folyók (Duna, Dnyeszter, Dnyeper, Don) ömlenek a Fekete-tengerbe, ezeknek deltatorkolatuk van.

Európa területének 17%-a (1,7, millió km2) lefolyástalan terület. A lefolyástalan Kaszpi-tengerbe ömlik Európa legnagyobb folyója, a Volga (hossza 3690km).

Európa vízgyűjtő területei

Fekete-tenger (23%)
Balti-tenger (20%)
Atlanti- óceán (12%)
Jeges-tenger (12%)
Földközi –tenger (10%)
Északi-tenger (6%)

Legnagyobb folyók

Volga 3690 km- Kaszpi-tenger (delta)
Duna 2860 km Fekete erdő-Fekete-tenger (9 ország)
Rajna 1360 km

A hajózhatóság érdekében csatornákkal kötötték össze a fontosabb folyókat. A Rajna–
Majna–Duna-csatorna a világ leghosszabb belvízi útja. Hossza 3483 km, a hozzá kapcsolódó folyószakaszokkal együtt 12 000 km.

Tavak

Európában igen sok a tó, főleg az egykor jéggel borított északi területeken. Finnországban több mint harmincezer tó található, ezért is nevezik az ezer tó országának.

A hajdani jégtakaró peremén jöttek létre a legnagyobb tavak (a Ladoga-tó és az Onyega-tó). Ezek jégtakaró által kimélyített tavak. A jég szelektíven pusztította a felszínt, a puhább kőzeteket jobban kimélyíti a befagyott törmelékekkel, mint a keményebbeket. A jég elolvadásával a mélyedésekben felhalmozódott a víz. Végmoréna-tavakat például az Alpokban találhatunk, melyek gleccserek elvégződésénél felhalmozódó sáncok mögött felgyülemlő vizek. Ilyenek például a Bodeni-tó, Genfi-tó, Garda-tó, Comói-tó, Zürichi-tó, Lago Maggiore. Szintén nem régiek (néhány tízezer évesek) a vulkáni működés eredményeként kialakult tavak (Bolsenai-, Vico-, Szent-Anna-tó) Délkelet-Európában lefolyástalan sóstavak is előfordulnak. Képen: Európa legnagyobb tava, a Lagoga-tó 18 ezer négyzetkilométer.

 

Európa állat- és növényvilága

Kontinensünknek nem csupán vízhálózata fiatal, hanem életföldrajzi képe is, hisz a növény- és állatvilág is csak az eljegesedést követően telepedhetett vissza. Ez nem volt egyszerű, hisz a fokozatosan emelkedő hegység komoly nehézségeket okoztak, ellentétben Észak-Amerikával. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Európa, a többi kontinenssel ellentétben már évezredek óta sűrűn lakott, így az ember tájátalakító tevékenysége itt érvényesül a legjobban. Az egyes életközösségek közül az alábbiakat említjük:

Név és általános jellemző	Növényzet	Állatvilág
Tundra - a kontinens északi szegélyén, a talajfagy csupán rövid időre enged fel.	Moha- és zúzmószőnyeg, gyepek és cserjék csak néhol, nyírek, füzek.	Csekély fajszám, gazdag egyedszám. Jegesmedve, pézsmatulok, sarki rókák, nyulak, de legismertebb a rénszarvas.
Tajga - (boreális fenyves) a mérsékelt öv őserdője. Északi területeken.	A tűlevelűek fajszáma gyér (alig 40 faj, Észak-Amerikában 400!). Leggyakoribb: luc-, erdei-, vörösfenyő.	A prémes állatok hazája. Coboly, orosz repülőmókus, rozsomák, hód, jávorszarvas.
Vegyes erdők - az é.sz. 60o táján.	Lombos fák vegyülnek tűlevelűekkel. Bükk, gyertyán, juhar, nyár, kőris.	Az erdőirtás miatt magasabb rendű állatvilága szinte teljesen eltűnt. Pl. európai bölény.
Lombhullató erdők - Kelet-Eu-ban csupán keskeny sáv, Közép- és Nyugat-Eu-ban viszont széles folyosóban húzódik az Északi-tenger partjától egészen a mediterrán térség pereméig.	Itt volt a legjelentősebb erdőátalakítási tevékenység. Az egykori tölgyesek és bükkösök helyén ma sok helyen telepített erdőkkel találkozunk.	Vadállományuk gazdag. Vaddisznó, gímszarvas, dámvad, őz, medve, vadmacska, hiúz stb. Utóbbi fajok veszélyeztetettek.
Erdős és füves puszták - Kelet-Eu-ban a lombos erdők keskeny sávját váltják fel.	Kocsányos tölgy, erdei fenyő, sztyepprétek.	Nyulak, pockok, egerek, ürgék.
Mediterrán keménylombú erdők - a Földközi-tenger medencéjében.	Magyaltölgy, paratölgy, mandulafenyő.	Kaméleon, cibetmacska, flamingó, sakál.