4. Európa országai és az Európai Unió

Az Európai Unió kialakulása

A II. világháború végén Európa kimászott a romok alól, leverte magáról a port, körülnézett, és a háború előttihez képest egy egészen más világot látott maga körül. Míg az európai gazdaságok tönkrementek, az USA és a Szovjetunió megerősödve, szuperhatalomként került ki a világégésből, és mivel Európa egy része szovjet befolyás alá került, és szinte azonnal hidegháborús feszültség keletkezett. Így az integráció szükségszerű volt politikai okokból, a szabad országoknak be kellett látniuk, hogy együttműködésre van szükség, ellensúlyozandó a két óriás politikai és gazdasági fölényét. Az európai egyesülési folyamatot az USA is támogatta annak ellenére, hogy az részben ellene is irányult, mert a Szovjetunó ellen egy erős szövetségesre volt szüksége. Gazdasági okok is indokolták az egységre törekvést mivel a mind jelentősebb kutatások hatalmas kiadásait a nagyhatalmak ki tudták fizetni, a kicsi európai országok azonban nem, tehát közös kutatási programokra volt szükség, hogy versenyben maradjanak. A nagyobb üzemekben gazdaságosabb volt a termelés (az acélgyártásban például a korábbi 3 millió helyett a 8-10 millió tonnát, az autógyártásban a 130 ezer helyett a 260 ezer darabot termelő üzem vált gazdaságossá), de a kicsi európai országok hazájukban nem tudtak ennyit eladni, így célszerű volt egyesíteni piacukat, hogy versenyben maradjanak.

Az Európai Közösség közvetlen előzménye a Szén- és Acélközösség (Montán Unió) 1951-ben alakult Franciaország, Olaszország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg részvételével. A tagok megszüntették az egymás közti szén- és acélkereskedelem korlátait, és közös szabályok szerint ellenőrizték a vállalatokat, az árakat és a termelést. Az említett hat ország 1957. március 25-én az úgynevezett Római Szerződéssel két új közösséget hozott létre:

1. Az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) feladata az atomenergia békés felhasználása, és a drága atomipari kutatások összehangolása volt. (Megjegyzendő, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság atomnagyhatalom és az ENSZ BT tagjai voltak, akiknek akkoriban több atomerőművük volt, mint az USA-nak vagy Szovjetuniónak.)

2. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) a gazdasági integráció létrehozásáért alakult. A Montán Unió, az EGK és az Euratom egyesülésével alakult meg az úgynevezett Európai Közösség (EK) 1967-ben. Az alapító tagok tehát hatan voltak. Az Egyesült Királyság távol maradt, mert úgy látszott, hogy kifizetődőbb, ha az USA-val és a volt gyarmataival ápol jó kapcsolatokat. Az 1960-as években már szívesen csatlakozott volna, de akkor a franciák nem engedték be a "nagy riválist". Végül 1973-ban csatlakozhatott Írországgal és Dániával egy időben. Ekkor a norvégok is megkapták a lehetőséget, de azt népszavazással visszautasították.

A nyolcvanas években Dél-Európa országai előtt nyílt meg a kapu. 1981-ben a görögök, 1986-ban a spanyolok és a portugálok lettek tagok, így az EU 12 tagúvá bővült. 1995-ben Ausztria, Svédország és Finnország lett az EU tagja. A norvégok ekkor is megkapták a lehetőséget, de azt ismét visszautasították. 2004 újabb jeles - és Magyarország számára a legizgalmasabb - dátum: az EU újabb tagokkal bővült. Az újak többsége rendszerváltó ország, korábban a KGST tagja volt, a három balti állam pedig egyenesen a volt Szovjetunióból érkezett. Az új tagok: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország Litvánia, Ciprus, Málta. Jelenleg (2008) az EU-nak 27 tagországa van.

Az Európai Unió legfontosabb elvei a következők:

- A szabadkereskedelem biztosítása. A tagok egymás országaiba vámok és mennyiségi korlátok nélkül szállíthatnak árukat.

- Közös védővámok bevezetése. Kifelé minden ország egyforma vámokat vet ki, ami érthető, hiszen ha az egyikük alacsonyabb vámokat állapítana meg, rajta keresztül szállítana minden külső partner az EU-ba.

- A tőke és a munkaerő szabad áramlása. Bárki bárhol beruházhat, és bárki bárhol vállalhat munkát.

- Közös mezőgazdasági politika.

Mára létrehozták a pénzügyi (monetáris) uniót, minek eredményeként 1999. január 1-je óta mindenütt ugyanazzal a pénzzel lehet fizetni, az euroval. Az egységes Európa felé vezető út fontos állomása volt az 1995-ben életbe lépet Schengeni Egyezmény. Ez a tagállamok közötti határok teljes lebontását jelentette. A belső határokon ma semmiféle ellenőrzés nincs, a külsőket viszont megerősítették az illegális bevándorlók, csempészek, terroristák, maffiózók ellen.

A tagországok így munkamegosztás, kereskedelem, multinacionális vállalatok, bankok, szellemi termékek, szolgáltatások és munkaerőmozgás révén vannak kölcsönös kapcsolatban és függésben. Az egymással összefüggő nemzetgazdaságok rendszere alkotja korunk világgazdaságát, amelynek három nagy központja: az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok és Japán.

Az Európai Unió intézményei

A Maastrichti Szerződésben létrehozott EU három pilléren nyugszik:
- a Montán Unió, az EGK és az Euratom együttese;
- az államok kül- és biztonságpolitikájának összehangolása (sajnos a délszláv, később az iraki események igazolták, hogy ezen a téren még bőven van mit fejleszteni);
- az igazságügyi és belpolitikai egyeztetés;

Döntéshozatali szervek

Az Európai Unió döntéshozatali folyamatában általában, és különösen az együttdöntési eljárásban három fő intézmény vesz részt.

Az Európai Unió Tanácsa az Unió legfőbb döntéshozó testülete. Az Európai Parlamenthez hasonlóan a Tanácsot is az 1950-es években, az Alapszerződések értelmében hozták létre. A Tanács a tagállamokat képviseli, és ülésein az Unió minden egyes nemzeti kormányából egy-egy miniszter vesz részt. Az, hogy melyik miniszterről van szó, az a napirenden szereplő témáktól függ. Ha például a Tanács környezetvédelmi kérdéseket vitat meg, akkor a tagállamok környezetvédelmi miniszterei vesznek részt az ülésen, és azt Környezetvédelmi Tanácsnak nevezik. A Tanács összesen kilenc féle összetételben működhet:

Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa
Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN)
Bel- és igazságügyek (JHA)
Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács
Versenyképességi Tanács
Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács
Mezőgazdasági és Halászati Tanács
Környezetvédelmi Tanács
Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács

A Tanácsban minden miniszternek jogában áll állást foglalni saját kormánya részéről. Vagyis a miniszter aláírása olyan, mintha egész kormánya aláírta volna a kérdéses dokumentumot. A tanács hat kulcsfontosságú felelősségi köre:

1. jogalkotás, 2. a tagországok politikájának összehangolása, 3. nemzetközi megállapodások kötése, 4. az Unió költségvetésének jóváhagyása, 5. közös kül- és biztonságpolitika, 6. a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése.

Az Európai Bizottság a nemzeti kormányoktól függetlenül működik, feladata az Unió egészének képviselete és érdekeinek szem előtt tartása. Új európai jogszabályokra irányuló javaslattervezeteket készít, melyeket az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt. A Bizottság egyben az EU végrehajtó karja is – vagyis felelős a Parlament és a Tanács döntéseinek végrehajtásáért. Ez az Európai Unió napi irányítását jelenti: politikáinak végrehajtása, programjainak irányítása, valamint a pénzalapokkal való gazdálkodás. A Parlamenthez és a Tanácshoz hasonlóan az Európai Bizottságot is az 50-es években, az Alapszerződések alapján hozták létre. A bizottság munkáját 14-16 ezer főnyi adminisztratív személyzet segíti. Kisebb részük Luxemburgban dolgozik, a Bizottság székhelye azonban Brüsszelben ven.

Az Európai Bizottság négy fő feladata:

- törvények javaslata a Parlamentnek és a Tanácsnak;
- az Unió politikájának és költségvetésének kezelése, irányítása és végrehajtása;
- az Európai jog érvényesítése (az Európai Bírósággal közösen);
- az EU képviselete a nemzetközi színen, például tárgyalások folytatása és megállapodások kötése az Unió és más országok között.

Az Európai Parlamentet (EP) az Európai Unió polgárai választják, hogy képviselje érdekeiket. Eredete az 1950-es évekre és az alapító szerződésekre nyúlik vissza, és 1979 óta képviselőit az általuk képviselt polgárok közvetlenül választják. Az Unióban ötévente tartanak európai parlamenti választásokat. A választói névjegyzékbe felvett minden európai polgár rendelkezik szavazati joggal. A Parlament ezáltal az uniós polgárok (azaz több mint 490 millió ember) demokratikus akaratát juttatja kifejezésre, és az ő érdekeiket képviseli a többi EU-intézménnyel folytatott párbeszéd során. A Parlament munkájában jelenleg 27 EU-tagállam 785 képviselője vesz részt. Közel egyharmaduk nő. Mivel Bulgária és Románia a 2004–2009 közötti időszakra megválasztott Parlament hivatali ideje alatt csatlakozott az Unióhoz, a képviselők száma átmenetileg túllépi a jelenleg 732 főben megállapított keretet. Az európai parlamenti képviselők száma a következő választások után hivatalba lépő Parlamentben (melynek megbízatása a 2009–2014-es időszakra szól) elméletileg nem haladhatja majd meg a 736 főt. Az Európai Parlament képviselői nem nemzeti szekciókat alkotnak, hanem hét európai szinten szerveződött képviselőcsoportba tömörülnek. Az Európa Parlament székhelye Strasbourg, Luxemburg, Brüsszel.

A Parlamentnek három fontos szerepe van:

- Európai jogszabályok elfogadása – számos politikai területen a Tanáccsal együtt. Mivel az EP közvetlenül választott testület, ezáltal garantált az európai jogalkotás demokratikus legitimitása.
- A Parlament demokratikus felügyeletet gyakorol az uniós intézmények, különösen a Bizottság felett. Jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a biztosok kinevezését, és bizalmatlanságát fejezheti ki a Bizottság egészével szemben.
- Költségvetési hatalom A Parlament a Tanáccsal közösen felügyeli az uniós költségvetést, és e jogcímén befolyásolhatja az EU kiadásait is. Az eljárás végén a Parlament teljességében szavazza meg vagy utasítja el a költségvetést.

Ez az „intézményi háromszög” alkotja meg az EU-szerte alkalmazandó politikákat és jogszabályokat. Elvileg az Európai Bizottság tesz javaslatot új jogszabályokra, de azokat a Parlament és a Tanács fogadja el.

További intézmények

Az Európai Bíróságnak a feladata megvizsgálni a Miniszteri Tanács és az Európai Bizottság által elfogadott jogszabályok törvényességét. Amennyiben az EK valamely tagországa úgy ítéli meg, hogy egy másik tagállam a Római Szerződésben rögzített szabályok valamelyikének nem felel meg, akkor az ügyet a bíróság elé viheti. A közösségi jogot érintő kérdésekben a Bíróság döntése magasabb rendűnek számít az egyes tagországok bíróságainak döntésénél. Székhelye Luxemburgban van.

Az Európai Számvevőszék ellenőrzi, hogy az egyes közösségi szervek jogszerűen, az előírásnak megfelelően és ésszerűen gazdálkodtak-e. Átnéznek minden könyvelési tételt, ami a közösség kiadásaihoz és bevételeihez tartozik. Székhelye Luxemburg.

Meg kell említeni még az Európai Befektetési Bankot (EIB) , melyet arra alapítottak 1958-ban, hogy járuljon hozzá a Közösség kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Az EIB székhelye Luxemburg.

Ha ide vagy ide kattintasz, olyan jétékokkal játszhatsz, amik segítségével jobban megismerheted az Uniót.

Az Unió mezőgazdasági,- és külpolitikájáról itt olvashatsz. Igen sok írás jelent már meg az Uniót különböző szempontok szerint bíráló oldalról is. Érdemes ezek után is tájékozódnod, egy példát közülük ide kattintva is megismerhetsz, de legjobb aktuális, friss információk után nézned, hiszen jelenünkről és talán jövőnkről van szó. Ezen a helyen pedig szinte kimeríthetetlen mennyiségű linket találhatsz, amik mind Európával kapcsolatosak. Ha erre a szóra kattintasz, elég jó, tanulságos, de kissé száraz összefoglalását találod az Európáról tanultaknak.

Néhány cikk a sulinetről, főleg a magyar állampolgárok vándorlásáról, Európa és Magyarország népességének fogyásáról, kicsit bővebben és "tudományosabb" nyelven az uniós vándorlásokról, illetve itt is, itt pedig egy politikai párt felfogását a munkerő áramlásának korlátozásával kapcsolatban.