Észak-Amerika megismerése előtt célszerű néhány fogalmat tisztázni. Olyan kifejezések ezek, amelyek Amerikával kapcsolatban használatosak, de több értelműek, vagy nem azonos értékűek. Íme:

Észak-Amerika - egy kontinens, amely geopolitikailag három régióra tagolható: észak-amerikai régió, közép-amerikai régió és karibi-térség.Az észak-amerikai régió és a közép-amerikai régió közötti természetföldrajzi határ a Tehuantepec-földnyelv. Közép-Amerikát természetföldrajzi szempontból akár önálló kontinensnek is lehetne tekinteni. Azért sorolják mégis az észak-amerikai kontinenshez sorolják ához, mert túl kicsi ahhoz, hogy külön földrésznek tekintsék. Az észak-amerikai kontinens egyetlen kapcsolata Dél-Amerikával a vékony Panama-földnyelv. Geopolitikai szempontból a földnyelv és a Panama-csatorna is Észak-Amerikához tartozik.

Észak-Amerika - egy régió, amelyhez az alábbi területek tartoznak: Amerikai Egyesült Államok, Bermuda (Nagy-Britannia), Grönland (Dánia), Kanada, Mexikó, Saint-Pierre és Miquelon (Franciaország).
Közép-Amerika - egy régió, amelyhez az alábbi területek tartoznak: Belize, Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama
Karibi-térség - Dél-Amerikától északra, Közép-Amerikától keletre elhelyezkedő szigetek. Ide tartozik: Amerikai Virgin-szigetek (USA), Anguilla (Nagy-Britannia), Antigua és Barbuda, Aruba (Hollandia), Bahama-szigetek, Brit Virgin-szigetek (Nagy-Britannia), Dominikai Közösség, Dominikai Köztársaság, Guadeloupe (Franciaország része), Haiti, Holland Antillák (Hollandia), Jamaica, Kajmán-szigetek (Nagy-Britannia), Kuba, Martinique (Franciaország része), Montserrat (Nagy-Britannia), Navassa-sziget (USA), Puerto Rico (USA), Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Trinidad és Tobago, Turks és Caicos-szigetek (Nagy-Britannia).

6.1. Készíts térképet a Karibi-térség országairól!

 

Dél-Amerika - egy kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között. Legnagyobb része a déli félgömbön található. Gyakran Észak-Amerikával együtt Amerikaként említik.

Latin-Amerika - Mexikó, a közép-amerikai földhíd, az Antillák és Dél-Amerikát foglalja magába.

Most pedig vegyük sorra a Észak-Amerika néhány országát!

Kanada

Az amerikai kontinens északi részén elterülő Kanada egyetlen szárazföldi szomszédja az USA, amelytől csak könnyen átjárható, jobbára nyílegyenes futású mesterséges határ különíti el. Első gyarmati településeit a 17. század elején francia telepesek alapították a Szent Lőrinc folyó mentén. A főként prémkereskedéssel foglalkozó franciák vetélytársai, az angolok 1763-ban megszerzik egész Kanadát, azonban a franciáknak számos előjogot továbbra is biztosítanak (nyelvhasználat, vallásgyakorlás). Teljes függetlenségét 1867-ben kapja meg. A rövidesen megépülő, az országot kelet-nyugati irányban átszelő vasútvonalak jelentősen fellendítették a gazdasági és ipari fejlődést, ehhez társult továbbá a Nagy-Britanniából és az USA-ból történő tőkebeáramlás. A szőrmekereskedelem helyébe hamarosan a búza, a fa és az ásványi nyersanyag kivitele lépett.

Népek, nemzetek, kultúra

A tízmillió négyzetkilométer (európányi) területű országot 28 millió ember lakja, főként bevándorlók a Brit-szigetekről, európai országokból, az őslakos indiánok és eszkimók aránya együttvéve sem éri el a másfél százalékot. A lakosság eloszlása egyenlőtlen, a lakosok 60%-a a Szent Lőrinc-öböl és a Huron-tó között él. Az USA-val ellentétben igyekszik megőrizni, ápolni sokszínű kulturális örökségét. Egyetlen, jelentősen eltérő területe a Szent Lőrinc-folyó alsó szakaszánál elterülő Québec, amely a francia kanadaiak lakhelye. Mára a lakosságnak alig egynegyedét teszik ki a franciák, de mind a mai napig sérelmezik a velük történteket, többek közt azt, hogy az angol lett a hivatalos nyelv, leszámítva a québeci tartományt. A központi kormány mindent elkövet, hogy a francia nyelvű kisebbség kedvében járjon, ezzel megakadályozni Kanada felbomlását.

Természeti adottságok, gazdaság

A két óceánnal való határoltság megkönnyíti a világ tengeri forgalmába való bekapcsolódását, az északi partok a jeges viszonyok miatt azonban nyáron sem hajózható. Kanada gazdasági fejlődéséhez jelentősen hozzájárultak változatos természeti erőforrásai, amelyek kitermelése azonban nem egyszerű, hisz főként az ország északi területein, a tundra és az örök fagy birodalmában vannak. Itt nem olcsó a munkaerő alkalmazása. Az északi kincseket aztán a déli nagyvárosokban vagy az USA-ban dolgozzák fel.

Az ország középső területein nehézfémeket és színesfémeket (Kanadai-pajzs), illetve urán-, cink- és nikkelércet (Nagy-tavak környéke, Sudbury) termelnek, utóbbiak kitermelésében Kanada világelső. A nyugati területek kőszéntelepeket (Appalache nyúlványai) és kőolaj, földgáz mezőket (Préri-fennsík) rejtenek, de jelentős mennyiségű kálisó és kősó bányászat is folyik.

6.2. Mit jelent a nehézfém és a színesfém kifejezés?
6.3. Add meg az urán, cink és nikkel vegyjelét!

A pleisztocén időszak jégtakarója tavakban, zuhatagos folyókban bővelkedő, egyenletlen felszínt hagyott hátra. A bő vizű, nagy esésű folyókra épült vízerőművek az ország elektromosáramának 2/3-át adják és a kitermelt fémek feldolgozásátá is gazdaságossá teszik.

Az ország 1/3-át borító erdők faipari nagyhatalommá teszik Kanadát, hatalmas fűrésztelepeinek, cellulóz- és papírgyárainak köszönhetően a világ legnagyobb újságpapír-termelője. Az ország területének alig 7-8%-a áll mezőgazdasági művelés alatt, de a lakosság számához viszonyítva ez bőven elegendő. Ezzel magyarázható, hogy Kanada adja a világ tavaszi búza készletének 1/5-ét, de a vágómarha-tenyésztés (Sziklás-hegység lábánál) is jelentős. Ezek mellett említést érdemel a kukorica, dohány, gyümölcs és zöldségtermesztés, a tejgazdálkodás, a baromfitartás, a prémes állatok tenyésztése és a halászat (Új-Skócia, Új-Fundland).

Az ipari, kereskedelmi és pénzügyi élet metropolisza a 4 millió lakosú Toronto, amely az Ontario-tó északi partján fekszik. A környékén épültek fel a kohászat, az atomipar és az autógyártás legfontosabb üzemei. Egyetlen riválisa a francia-kanadai Montreal, a szövetségi főváros Ottawa, amely az angol és francia nyelvterület határán fekszik.

Mexikó

A Föld legnépesebb spanyol nyelvű országa, a legészakibb és legnyugatibb latin-amerikai állam.

Mexikó területén több ezer éven át fejlett kultúrák éltek, ezek közül megemlítjük az Olmék (kr.e. 13. sz-tól), a Maja (4.sz.-tól 10.sz.-ig) és az Azték Birodalmat (12.sz.-tól a 16.sz.-ig). A 16.században a spanyolok foglalják el a területet legyőzve az aztékokat, majd Új-Spanyolország néven spanyol gyarmattá válik. Mexikó függetlenségét 1821-ben harcolja ki. A 19.században az Egyesült Államokkal áll háborúban, majd történelmét számtalan forradalom, polgárháború gazdagítja.

Az ország gazdasági életetét a kőolaj és földgáz kitermelésre alapozzák, de jelentős ércbányászat (vas, ólom, cink, arany, ezüst, higany, kén) is folyik. jelentős továbbá élelmiszeripara, kávétermelésben 4., cukornád termesztésben 5. a világon. Gépiparából említendő az autógyártás (Volkswagen).

Grönland

A szigetet 982-ben fedezte fel Vörös Erik viking hajós, Ő nevezte el „zöld föld”-nek. Tudományos felkutatását Fridtjof Nansen kezdte meg 1888-ban.

A Föld legnagyobb szigete. Földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag a dán fennhatóság miatt Európához tartozik. 1973 és 1985 között része volt az Európai Uniónak, de 1985 februárjában kilépett. A grönlandiak ennek ellenére továbbra is európai állampolgároknak minősülnek, azonban az európai választásokon nincs szavazati joguk. Nyugati és keleti partvidéke hegyvidék, amely az Izland felőli oldalon a 3000 m magasságot is meghaladja. Csak északkeleti és délnyugati partvidéke, a sziget területének mintegy 15-16%-a jégmentes. Belsejét 2000-3000 m vastag jégtakaró borítja (1,8 millió km2). A jégtakaróból kiálló csupasz sziklacsúcsok a sziget keleti oldalán emelkednek a legmagasabbra (3970 m). A dán mellett hivatalos a grönlandi nyelv, utóbbi az eszkimó-aleut nyelvcsalád tagja, annak eszkimó ágához tartozik. A terület hivatalosan kétnyelvű ugyan, ám az átlagpolgárok többsége csak a meglehetősen sajátos helyi nyelvet, az inuitot (eszkimó) beszéli. Ásványkincsei közül az ólomércet termelik ki, mezőgazdasága kapcsán a halászat, a rénszarvas- és juhtenyésztés érdemel említést. A kép nagyítható.

 

További észak-amerikai országok

Az alábbiakban további, néhány észak-amerikai országot említünk meg összefoglalóan:

ország	lakosság	ásványkincs/ipar	mezőgazdaság	egyéb
Guatemala	főleg maja indiánok (kb.50%)	cukorfeldolgozó, textil, bútorgyártás, gumifeldolgozás	kávé, cukornád, banán, gyapot, erdőgazdálkodás, halászat	volt spanyol gyarmat, az egykori Maja Birodalom központja
Belize	48% mesztic		cukornád, kávé, banán, kakaó, citrusfélék, értékes trópusi fák termelése (mahagóni)	az egyetlen angolul beszélő ország Köz-Am-ban
Honduras	90% mesztic	gazdag ásványkincskészleteit (nikkel, arany, jód, ólom és vasérc) külföldi, főleg amerikai társaságok tartják ellenőrzés alatt	lakosság: kukoricát, rizst, bab; külföldi tulajdonban: anán, kávé, cukornád, dohány, gyapot	volt spanyol gyarmat
Nicaragua	69% mesztic	ásványkincsekben (arany, ezüst, kőolaj) bővelkedő ország, az ipar főként a mezőgazdaság termékeinek feldolgozására szakosodott	kávé, gyapot, banán, cukornád, jelentős a szarvasmarha-állomány	volt spanyol gyarmat
Costa Rica	87% európai	kőolaj, bauxit, vasérc többnyire kiaknázatlanok, mezőgazdasági termékek előállítása, elektronikus és orvosi berendezések gyártása	banán, kávé, kakaó, cukornád, partmenti halászat
Panama	70% mesztic			fontos turisztikai célpont, változatos trópusi ökoszisztémái a Világörökség részét képezik
Kuba	kubai	vas-, réz-, mangán-, króm- és nikkelérc, kevés kőolaj, az ipar vezető ágazata az élelmiszeripar és a dohányfeldolgozás	cukornád, dohány, citrusfélék, jelentős szarvasmarha-állomány	kommunista pártállam
Dominikai Köztársaság		arany, ezüst, vasérc, platina, ipara főleg a mezőgazdasági termékeket dolgozza fel	cukornád, kakaó, kávé, dohány, gyümölcsök	nem keverendő a Dominikai Közösséggel

Karibi-térség, Latin-Amerika, Antillák,