A Kárpátok hegykoszorúja által körülölelt, mintegy 330 ezer km² területű Kárpát-medence páratlan földrajzi egység, Európa tengerektől távoli területének legegységesebb, legjobban körülhatárolható nagytája. A Kárpát-medence és benne a 93 036 négyzetkilométer területű Magyarország megközelítőleg egyenlő távolságra fekszik az Egyenlítőtől és az Észali-sarktól. A nagytáj területéhez soroljuk északon és keleten a Kárpátok vonulatainak vízválasztó vonalától az Alföld felé ereszkedő valamennyi tájegységet, a hegyvidékeket is beleértve, nyugaton és délen pedig a Duna középső szakaszának dombos és sík vidékeit, a Dráva és Száva folyók mellékét, egészen a magasabb hegységek kezdetéig. Nem soroljuk a Kárpát-medence területéhez a Dunántúlnál és a Kisalföldnél nyugatabbra eső ausztriai és csehországi völgyeket, sem pedig a terület nyugati és déli határát képező alpesi és balkáni hegységeket és köztes síkságaikat.

1.1. A Földrajzi Atlaszod segítségével számold ki hány km-re fekszik Budapest
a.) az Urál-hegység déli lábától
b.) Peloponnészsoz déli csücskétől
c.) Lisszabontól
d.) az Északi-foktól!

Ha nem megy segít ez a térkép

1.2. Rajzold le a Kárpát-medence természeti határait!

 

A Kárpát-medence felosztása

A Kárpát-medence földrajzi tájegységei – a trianoni békediktátum következtében – nem minden esetben felelnek meg a politikai államhatároknak, hanem több országhoz is tartozhatnak. A terület felosztása több szempont alapján is történhet, mi itt egy lehetséges felosztási módot ismertetünk.

1. Északnyugati-Kárpátok

A Kárpátok legszélesebb, észak-déli kiterjedésében kb. 250-300 km hosszúságú hegyvonulat.

1.1. Fátra-Tátra-vidék

1.1.1. Kis-Kárpátok; 1.1.2. Fehér-Kárpátok; 1.1.3. Kis-Fátra; 1.1.4. Nagy-Fátra

1.1.5. Magas-Tátra - a Kárpátok legmagasabb hegysége (Gerlachfalvi-csúcs 2655 m), amely gránitból épül fel. Keskeny gerincű hegyei, tavakkal, tengerszemekkel telehintett, U keresztmetszetű völgyei a negyedidőszaki eljegesedés emlékét őrzik.

1.1.6. Alacsony-Tátra - a Magas-Tátrához hasonlóan gránitból épül fel, de mintegy 500 méterrel alacsonyabb. A jégkorszak idején az állandó hóhatár alatt maradt, így eljegesedés nem alakult ki.

1.2. Külső-Északnyugati-Kárpátok

1.2.1. Nyugati-Beszkidek; 1.2.2. Keleti-Beszkidek - változatos domborzatú flisvonulatokból épülnek fel, legnagyobb részüket erdők borítják.

1.3. Selmeci-körhegység és Gömör-Szepesi-érchegység

1.4. Északi-középhegység - elsősorban harmadidőszaki vulkáni kőzetek (andezit, andezittufa, riolit, riolittufa stb.) építik fel. A vulkáni tevékenység mellett azonban üledékes lerakódásokat is találhatunk.

1.4.1. Visegrádi-hegység - 700 m magas, a Kárpátok vulkáni vonulatának kezdőtagja. Kitörési központjai kb. 20-18 millió évvel ezelőtt működtek. A vulkáni vonulattól a Duna teraszos áttörése szakította el.

1.4.2. Börzsöny - (Csóványos 938 m) szintén vulkáni eredetű hegység, jelentős része napjainkban is erdősült

1.4.3. Cserhát - rendkívül változatos domborzatú és kőzetfelépítésű területeket foglal magába. Középidei üledékből álló területet (Vác, Naszály) ép úgy találni, mint andezites régiókat (Keleti-Cserhát), de találkozhatunk harmadidőszaki dombvidékekkel is (Északi-Cserhát). A Cserháthoz soroljuk az Alföldbe benyúló Gödöllői-dombvidéket is.

1.4.4. Mátra - (Kékes-tető 1014 m) a Zagyva és a Tarna völgye között fekvő hegység mintegy 16-14 millió éve működő vulkán maradványa. Hazánk legmtnához hasonló méretű tűzhányóóriásként rekonstruálják a kutatók.

1.4.5. Bükk - (Istállós-kő 958 m) hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége. Az Északi-középhegység legtöbb tagjától eltérően középidei, elsősorban triász mészkőből áll, amely jól karsztosodik. A karsztformák főleg 700-800 m magas, 20 km hosszú, 6-7 km széles Bükk-fennsíkon tanulmányozhatók (víznyelők, töbrök, barlangok, karsztforrások). A hegység barlangjaiban számos ősemberi leletre bukkantak (pl. Szeleta-barlang).

1.4.6. Aggteleki-karszt - triász mészkőből álló terület. Itt találjuk hazánk leghosszabb barlangját a Baradla-barlangot, amely 22 km hosszú, a határon tól, Szlovákiában is folytatódik. Az Aggteleki-karszt folytatása a Rudabányai-hegység (ma Szlovákia).

1.4.7. Zempléni-hegység - (Nagy-Milic 894 m) az Eperjes-Tokaji-hegylánc déli része. A vulkanikus vidék kőzetei (andezit, riolit, riolittufa) 13-11 millió évesek.

2. Nyugati Kárpát-medence

2.1. Kisalföld - teljes területe 9000 km², a táj kevesebb, mint fele 4000 km² esik hazánk területére. Jellemző a jelentős óceáni hatás, erősebb borultság, kiegyenlítettebb hőmérsékjárás, bővebb és egyenletesebb csapadékeloszlás. Hazánk legszelesebb tája. A Duna itt alakította ki Európa legnagyobb hordalékkúpját, a Szigetközt és a Csallóközt. A hordalékkúp kavicsanyaga gazdag ivóvízkészletet rejt.

2.1.1. Győri-medence - a Duna és a Rába, illetve mellékfolyóiknak egymásba olvadt hordalékkúpjára (Szigetköz, Mosoni-síkság, Rábaköz) és az általuk közrefogott Fertő-Hanság-süllyedékre osztható. Utóbbi medencében foglal helyet a Fertő-tó. A Győri-medence felszínét zömmel öntéstalaj fedi, a Hanság láptalajú, amely jelentős tőzegkészletet rejt.

2.1.2. Marcal-medence - a Kemeneshát és a Bakony közt húzódó vidék főleg szántóterület, magasabb részein barna erdőtalaj alakult ki, déli peremén pliocén kori bazaltkúpként magasodik a Somló (432 m), melynek meredek oldalaira szőlőskertek futnak.

2.1.3. Komárom-Esztergomi-síkság - a Dunát kísérő folyóterasz maradványokból alakult ki. Magasabban fekvő részein barna erdőtalaj uralkodik.

2.2. Alpokalja - a Keleti-Alpok két lealacsonyodó nyúlványa (Soproni- és Kőszegi-hegység), illetve az Alpokból érkező folyók által szétteregetett kavicstakaró (Vasi-Hegyhát, Kemeneshát) révén kapcsolódik Európa legmagasabb hegyvidékéhez.

2.2.1. Kőszegi-hegység (Írottkő 882 m) - az alpi takaró fiatalabb része, óidei kőzeteit középidei üledékek is takarják. Bő csapadékú hegység, bükk és fenyő erdőkkel.

2.2.2. Soproni-hegység (552 m) - szerkezetileg idősebb, óidei kőzetekből áll. A Kőszegi-hegységhez hasonló csapadékviszonyok és erdő borítja.

2.2.3. Vasi-Hegyhát - Alpokból szállított pleisztocén korú kavicsból álló terület.

2.2.4. Kemeneshát - Alpokból szállított pleisztocén korú kavicsból álló terület.

2.2.5. Zalai-dombság - szintén megfigyelhetők az Alpokból származó kavicsok. Túlnyomó részét azonban löszös-agyagos üledék tölti ki.

2.3. Dunántúli-dombvidék - területe kb. 15000 km², a Pannon-tenger visszahúzódása után már nem vett részt a további süllyedésben, sőt részben ki is emelkedett. Emiatt a süllyedő alföldi környezet felé lefutó folyók felszínüket fokozatosan felszabdalták. A dombvidék alapját tehát 500-2000 m vastag pannon üledék alkotja, amelyet negyedidőszaki, részben löszös lerakódások fednek.

2.3.1. Somogyi-dombság - két eltérő arculatú vidéket foglal magában. Északkeleten a lösszel borított Külső-Somogy jellegzetes dombsági táj, 300 méter fölé magasodó dombhátain néhol gyertyános tölgyek díszlenek, a terület nagyrészét azonban legelőként hasznosítják. A délnyugati Belső-Somogy mindössze 110-150 m magas, alföldi jellegű vidék.

2.3.2. Tolnai-dombság - egyik legváltozatosabb, legtagoltabb dombvidékünk. Egyes részeit (Tolnai-Hegyhát, Völgység, Szekszárdi-dombság) a fiatal pleisztocén mozgások feldarabolták. A dombságot sokfelé löszön kialakult, jó minőségű mezőségi talaj fedi.

2.3.3. Baranyai-dombság - részben lösszel fedett, alacsony térszínéből szigetszerűen magasodik ki két középidei rög, a Mecsek és a Villányi-hegység.

2.3.4. Mecsek (Zengő 680 m) - főtömege középidei üledék, de megtalálható óidei gránit és vörös homokkő. A hegység triász mészköve gazdag karsztos formákban. A hegység déli lejtője mediterrán jellegű éghajlatot élvez, ennek megfelelően jó pár mediterrán elterjedésű növény- és állatfajjal.

2.3.5. Villányi-hegység (442 m) - középidei mészkőből álló keskeny gerince az erdőirtások következtében többnyire kopáras. Lösszel fedett lejtőin termelik a híres vörösborokat. A hegység közelében húzódó törésvonal mentés tör fel a harkányi gyógyfürdőt tápláló 62 Celsius-fokos hévíz.

2.4. Dunántúli-középhegység - hazánk egyetlen olyan tájegysége, amely teljes egészében Magyarország területére esik. Kb. 200 km hosszú, túlnyomó része középidei üledékből áll. A hegység fontos éghajlatválasztó az óceánibb Kisalföld és a kontinentálisabb Alföld között. A bővebb csapadék ellenére sem találunk sűrű vízhálózatot, ennek oka a kőzettani felépítésben rejlik: a karsztos területeken felszín alatti vízhálózat alakult ki. A karsztvíz így rendkívül fontos szerepet játszik a terület vízellátásában. A mészkővidékeken kevéssé értékes vékony rendzinatalaj, a nem karsztos területeken barna erdőtalaj alakult ki.

2.4.1. Bakony - (Északi-Bakony, Kőris-hegy 709 m; Déli-Bakony, Kab-hegy 599 m) a Veszprém Devecser között húzódó árok két részre osztja: Északi- és Déli-Bakonyra.

2.4.2. Vértes - (Nagy-Csákány 487 m) elsősorban triász mészkő és dolomit építi fel.

2.4.3. Velencei-hegység - a variszkuszi-hegységképződés idejéből származó gránitból épül fel, így a Dunántúli-középhegység legidősebb tagja. A gránit mellett fiatalabb (eocén) andezitvulkánosság nyomai láthatók.

2.4.4. Dunazug-hegység - három részre tagolódik: Pilis, Gerecse, Budai-hegység.

2.5. Dráva-Száva köze

2.6. Szlavón-röghegység

2.7. Zágrábi-medence és Horvát-középhegység

3. Alföld

- Alsó-Száva-síkság
- Drávamenti-síkság
- Duna-Tisza köze
- Dunántúli Alföld
- Felső-Tisza-vidék
- Temesköz
- Tiszántúl
- Zempléni-sík

4. Keleti Kárpát-medence

A Kárpátok legszabályosabb részének nevezik, mivel a négy kőzettömb négy domborzati vonulatot alkot. A Keleti-Kárpátok több párhuzamos vonulatból áll, amelyek külön hegységekre bomlanak. A külső ív homokkőből épül fel, a belső vonulatok vulkáni eredetűek.

4.1. Bánsági-hegyvidék és Ruszka-havas - A Bánsági-hegyek a Romániában található Nyugati-Kárpátok egyik hegycsoportja, délen a Dunáig terjednek, ahol a folyam keskeny és mély völgyet vágott a sziklába. A völgyszoros legszűkebb része a Kazán-szoros.

4.2. Brassói-medence - más néven Brassó-Háromszéki-medence vagy Barcasági-Háromszéki-medence, Erdély keleti szélén helyezkedik el.

4.3. Déli-Kárpátok - vagy Erdélyi Alpok a Kárpátok vonulatának déli része, amely Romániában található és Erdély és Havasalföld történelmi tartományokat választja el egymástól.

4.3.1. Fogarasi-havasok, 4.3.2. Retyezát, 4.3.3. Bucsecs

4.4. Erdélyi-középhegység - vagy Erdélyi-szigethegység a Kárpát-medence keleti részén terül el.

4.4.1. Bihar-hegység, 4.4.2. Gyalui-havasok, 4.4.3. Erdélyi érchegység

4.4.5. Erdélyi-medence és Szilágyság - a Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység. Határai a Keleti-Kárpátok, a Déli-Kárpátok, a Ruszka-havas és az Erdélyi-szigethegység.

4.4.6. Északkeleti-Kárpátok

4.6.1. Máramarosi-havasok - Kárpátalja legnagyobb és egyben legmagasabb hegyvonulata, amely részben Románia területére is átnyúlik. Itt van Ukrajna legmagasabb csúcsa is, a Hoverla (2061 m). Ebben a hegységben ered a Tisza , és legbővízűbb mellékfolyója, a Nagyág is.

4.6.2. Kárpátalja - Ukrajna délnyugati részén terül el, a jelenlegi Ukrajna egyik legérdekesebb vidékének számít.

Kárpátalja 13 járásból (Ungvári, Munkácsi, Beregszászi, Nagyszőlősi, Técsői, Volóci, Ökörmezői, Nagybereznai, Huszti, Szolyvai, Rahói, Ilosvai és Perecsenyi) 4 megyei jogú városból (Ungvár, Munkács, Huszt és Beregszász), 10 városból, 20 városi típusú településből és 609 egyéb településből áll. Területe: 12,8 ezer km², Ukrajna teljes területének valamivel több mint 2 százaléka. Lakossága a 2001-es népszámlálási adatok szerint 12840 ezer fő, a népsűrűség - 107 fő/km². A megye székhelye Ungvár. TÉRKÉP

Területén húzódnak az Ukrán Kárpátok déli lejtői és a lábuknál kezdődő alföld. Kárpátalja északkeleten a Lemberg (Lviv) és Ivano-Frankivszk megyével, délen Romániával (205,4 km) és Magyarországgal (130 km), nyugaton Szlovákiával (98,5 km) és Lengyelországgal (33,4 km) határos. A hegyvidék három vonulatból áll: az egykori határt és vízválasztót a Beszkidek és Gorgánok vonulata jelzi. Ezzel párhuzamosan húzódik egy tagoltabb hegylánc, amelyet a rá jellemző magashegyi rétek nevéről Polonina-hegységnek neveznek. A hegyvonulat harmadik - vulkanikus - része a Vihorlát-Gutini hegylánc (mai nevén Ungvár-Huszti hegyek). Kárpátalja délkeleti - Romániával határos részén találjuk a Máramarosi havasokat (újabbkori nevén: Hucul Alpok). Délnyugaton terül el - mai hivatalos nevén - a Kárpátaljai alföld, vagyis a Tiszahát.

4.7. Keleti-Kárpátok

4.7.1. Radnai-havasok - (Nagy-Pietrosz 2303 m) Keleti-Kárpátok északi csoportjához tartozik, annak is legmagasabb, leginkább alpesi jellegű hegysége.

4.7.2. Kelemen-havasok - Románia legnagyobb kiterjedésű vulkanikus hegysége. Vulkáni eredetét a jellegzetes lapos hegyhátak és az ezekből kúpszerűen kiemelkedő hegycsúcsok bizonyítják, melyek közül a Kis-Pietrosz (2102 m) a legmagasabb. A hegységben több vulkáni kráter is található. Ezek közül legmagasabb, a meredek falakkal körülvett, körülbelül tíz kilométer átmérőjű Kelemen kráter.

4.7.3. Besztercei-havasok - (Kis Cibles 1864 m)

4.7.4. Görgényi-havasok - (Mező-havas 1776 m) fiatal andezites vulkáni terület, ahol még a harmad-, sőt a negyedkorban is aktív vulkánok működtek, öntötték a lávát és a mérhetetlen mennyiségű vulkanikus hamut.

4.7.5. Gyergyói-havasok - (Nagy-Hagymás 1793 m) kristályos vonulat, főgerince mintegy 50 km hosszú és 10-20 km széles.

4.7.6. Csíki-havasok - kristályos vonulat, a hegység nagy résza krétakori és paleogén flisüledékből áll, szerves részét képezve az ún. kárpáti homokkőnek. A Csíki-havasok nyugati lábainál elvétve az újkori vulkánosság (pliocén-pleisztocén) képződményei is megfigyelhetők.

4.7.7. Hargita - (Madarasi-Hargita 1800 m) fiatal andezites vulkáni terület, ahol még néhány százezer éve is működtek tűzhányók. A vulkáni tevékenységre kalderák, kráterek maradványai és bőven fakadó ásványvizes, ún. borvízforrások emlékeztetnek. A Hargita déli részén találjuk a Kárpátok legépebben megmaradt kitörési központját, a Nagy-Csomádot (1294 m). Kettős kráterében foglal helyet a Szent-Anna-tó és a Mohos-tó.

4.7.8. Háromszéki-havasok - (Lakóca 1777 m) flisvonulat, kavicsokból összecementált kemény kőzetekkel (konglomerátum).

4.7.9. Brassói-havasok - (592 m) az előzőhöz hasonlóan flis és homokkő vonulat.

A Kárpátok felosztása - térkép, szöveg

 

1.3. Húzd alá a fenti felsorolásból azokat a tájegységeket, amelyek egésze Magyarországon található!
1.4. Írd a fenti tájegységek mellé, hogy milyen további egységekre tagolhatók!
1.5. Készíts Magyarországtérképet és azon vagy a Földrajzi Atlaszodban keresd meg hazánk legjeit!

- legnyugatibb pont: Felsőszölnök
- legkeletibb pont: Nagyhódos
- legdélibb pont: Beremend
- legészakibb pont: Nagy-Milic csúcsa

Magyarország térképek
Magyarország megyéi térkép és adatok
Magyarország digitális autótérképe
Magyarország repülőterei
Magyarország légiútvonalai (EnRoute Chart)

 

Földtörténet, geológia

A Tisia-elmélet

Mielőtt a Kárpát-medence kialakulásának ma elfogadott elméletét megismernénk, nézzük, hogyan gondolták azt, úgy körülbelül 80 évvel ezelőtt! Princz Gyula nevéhez köthető az az elmélet, ami nevét a Tisza latin nevéből kapta, miszerint a Kárpát-medence belsejében, az Alföld helyén az óidő végéig kristályos anyagú hegyvidék, a Tisia-tömb magasodott. Ez később, a Kárpátok felgyűrődésével egyidőben, mint egy mérleg másik serpenyője, a mélybe süllyedt. A merev Tisia-tömb a Kárpátok kiemelkedésekor a kaptafa szerepét játszotta, és körülötte gyűrődött fel a hegység. Eszerint, tehát az Alföld alatt mélyen egységes kristályos tömeg rejtőzik, amelyen a Kárpátok kialakulása egységes nyomot hagyott.

 

Hogyan képzeljük ma?

Az 1950-es, 60-as évektől kezdve egyre több helyen kutattak mélyfúrásokkal hazai ásványkincs-lelőhelyek után. Ezeknek mintegy melléktermékeként igen sok adat, információ jutott birtokunkba a Kárpát-medence mélyének szerkezetéről, és derült ki az igazság annak kialakulásáról, legalábbis, ahogy ma vélekedünk róla. Megdőlt, tehát a Tisia-elmélet, ugyanis a mélyfúrások rávilágítottak, hogy az Alföld aljzatát nem egységes kristályos tömeg, hanem több, északnyugat-délkeleti irányú sávba rendeződött, változatos kőzetfajta alkotja. Így felleltek 350 millió éves gránitot, 100 millió éves tengeri üledékeket, de 15-20 millió éves vulkanitokat egyaránt. A legnagyobb megdöbbenést azonban az váltotta ki, hogy azonos korú és jellegű kőzetekben más-más fosszíliák találhatók, miszerint ezek egészen más körülmények közt keletkeztek. Ezt igazolták a paleomágneses vizsgálatok, azaz a kőzetekbe zárt mágneses irány azt mutatta, hogy ezek teljesen más helyen szilárdultak meg. Így, például a a Velencei-hegység gránitja kb. 300 millió évvel ezelőtt a déli szélesség 25. foka körül (ma a Zambézi vidéke), míg a Mecsektől keletre fekvő Mórágyi-rög hasonló korú gránitja viszont a déli szélesség 10 foka körül (ma a Kongó-medence déli része) szilárdult kőzetté, továbbá míg a Mecsek 130 millió éves üledékei az északi szélesség 38. foka táján (ma É-Szicília) , a Velencei-hegység 40 millió éves andezitje viszont délebbre, az északi szélesség 27. foka táján (ma É-Szahara) keletkeztek. A kőzetek elhelyezkedése ma, tehát fordított. Ami egykor délebbre alakult ki, ma az ország északi területein található, és fordítva. Tehát a Velencei-hegység délebbre alakult ki, mint a Mórágyi-rög, és a Dunántúli-középhegység mezozoós üledékei délebbre jöttek létre a Mecsek és a Villányi-hegység hasonló korú és jellegű üledékeivel.

Az eltérő területeken keletkezett kőzetsávokat egy igen fontos nagyszerkezeti vonal választja ketté, ami a mai Zágráb-Kaposvár-Miskolc-Kassa vonalon fut. Az ettől délre lévő területek a Tethys-óceán északi partján, az Eurázsiai-lemez peremén, a vonaltól északra lévők pedig az óceán déli partszegélyén, az Afrikai-lemez peremén alakultak ki.

Ez a két terület csak az oligocénban, mintegy 25 millió éve csúszott egymás mellé, úgy, hogy az afrikai lemezperem ékszerűen nyomult be az Eurázsiai-lemezbe. A benyomulást az alábukáshoz kötődő andezites vulkanizmus kísérte a Börzsöny, Cserhát, Mátra és a Zempléni-hegység térségében. Mintegy 14 millió éve a Kárpát-medence belsejét elfoglaló tenger végleg lefűződött az Ős-Adriáról. Ez a beltenger, amit ma Pannon-tengernek hívunk a következő évmilliók során fokozatosan kiédesedett, beltóvá vált, helyenként mára 4 kilométer vastagságú üledéket hagyva maga után. Területének csökkenése folytatódott tovább, míg a pliocén végére a térképen látható méretűre zsugorodott, és jól látható, mennyire más mederben folytak az akkori folyók. A negyedidőszak elejére az Ős-Tisza már a mai Szegedet érintve futott, de még Debrecen határában, az Ős-Duna pedig a mai Bécs területén áthaladva folyt a mai Győrön át, és a Duna-kanyartól pedig több ágra szakadva folyt Szeged irányába, ott egyesülve az Ős-Tiszával.

1.6. Rajzold le a Kárpát-medence kialakulását a különböző földtörténeti korokat végig követve! Jelöld a fent említett hegységek helyét az egyes földtörténeti korokban!

Az ország területére a gyenge függőleges tagoltság és az alacsony magasság jellemző (területének több, mint 2/3-a 200 m alatt fekszik). Mai területén a medence-jelleg dominál, amit a Keleti-Alpok, a Kárpátok és a Dinári-hg ölel körbe. Magyarország nem jelent önálló természetföldrajzi egységet, régi formájára nézve viszont elmondható, hogy egykori határai általában természetes tájhatárt jelentettek

A képen látható Paksi Atomerőmű egy ideje nem tudja külföldön elhelyezni radioaktív hulladékát, így kénytelen hazánban megkeresni a tektonikai értelemben, kőzettanilag legstabilabb, legkevésbé aktív kőzettesteket, hogy oda sűllyeszthessék azokat. Így esett a választás a Mórágyi-rögön elhelyezkedő Bátaapáti térségére, bár egyelőre hivatalos engedélyt még nem kaptak az elhelyezésre, addig ideiglenes tárolókban várakozik a hulladék a hosszútávú megoldásra. Keresd meg a térképen Mórágy és Bátaapáti községeket, és ha ide kattintasz bővebben is olvashatsz a témáról!

Hazánk földrengései
A Kárpát-medence legsúlyosabb földrengéseiről tájékozódhatsz ide kattintva.

 

A Kárpát-medence éghajlata

A Kárpát-medence a négy évszakú, valódi mérsékelt éghajlati övezetben fekszik, és három éghajlati terület, az óceáni, a kontinentális és a mediterrán ütközőzónájában helyezkedik el. Kb. 1500 km-re az óceántól annak hatása már lecsökken, a kontinentális hatás viszont még nem válik egyeduralkodóvá. Óceáni elemek rajzolódnak ki a medence nyugati peremvidékeinek kiegyenlítettebb hőmérsékletjárásában és a bőségesebb csapadékában. Kontinentális hatás például az egyes teleken megfigyelhető kemény, zord hideg. A mediterrán befolyás pedig a délnyugati területek őszi csapadékmaximumában érzékelhető. Az átmeneti jelleg, a domborzat és a medencehelyzet módosító hatása miatt éghajlatában sok a bizonytalansági tényező és gyakoriak a szélsőségek.

Magyarország időjárási adatai:

éghajlati elem	értéke	legtöbb	legkevesebb
napsugárzás, napfénytartam	1700-2100 óra/év	Duna-Tisza köze	Alpokalja
léghőmérséklet	évi középhőmérséklet 8-11C	Dél-Alföld július 22C	Északi-középhegység kelet január -4C
csapadék	300-1200 mm/év	Ny-i, DNy-i területek 800 mm/év máj-júl	Alföld középső része <500 mm/év jan-febr

Az éves csapadék mértéke átlagosan 600 mm és 300-1200 mm/év szélső értékek között változik. A párolgás és a növények által a levegőbe juttatott víz összege (evapotranszspiráció) 500-600 mm/év, tehát gyakran eléri, vagy meghaladja a csapadék éves mennyiségét. A csapadékhiány azonban nem minden évben jelentkezik. Az évi csapadékmennyiség nyugatról kelet felé haladva kilométerenként 1 mm-t csökken, az évi hőingás nyugatról keletre viszont nő.

Hazánkban a szelek általában a hegységkeret felől fújnak, ami mintegy 2-4 m/s-mal lelassulva érkeznek hozzánk. A Tiszától keletre északkeleti, míg attól nyugatra északnyugati az uralkodó szélirány. A hegységkeret lealacsonyodó részein, a szélkapukon keresztül erősebben törnek be a légáramlatok, amilyen például a Kárpátok és az Alpok közt elhelyezkedő Dévényi-kapu.

1.7. Keresd meg a Földrajzi Atlaszodban hazánk és a Kárpát-medence legcsapadékosabb, illetve legszárazabb területeit!

A csapadék egyenlőtlen eloszlása és az időjárás kiszámíthatatlansága miatt vannk olyan évek, melyek aszályosak, vannak mikor jelentős a belvízkár, de olyan is előfordul, amelyekben az elöntési veszély és a vízhiány egyaránt előfordul. Az átlagosan tízévenként bekövetkező aszályosság mértékét mutatja az ábra. Ha az index meghaladja a 7-es értéket, abban az évben súlyos növényi károsodások várhatók.

1.8. A mellékelt térképen a hazánk területére napsugárzással beérkező energia területi eloszlása látható. Vajon miért éppen ilyen forma rajzolódik ki a térképen, miért nem párhuzamosak a vonalak a szélességi körökkel?

 

Vízrajz

A Kárpát-medence majdnem teljes területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Csak a Szepességi medence főfolyója, a Poprád és a Dunajec viszik vizüket a Visztulán keresztül a Balti-tenger felé. Hazánk ún. kéttengelyű vízhálózattal rendelkezik, ezt a két tengelyt a Duna és a Tisza képzi. A folyóhálózat tengelyét a Duna alkotja, melynek magyarországi hossza 417 km. A Tisza kisesésű, szélsőséges vízjárású folyónk, teljes hazai hossza 596 km. Folyóinkon évi két jelentősebb árhullám vonul le, a kora tavaszi és a kora nyári. Előbbi a hóolvadással, utóbbi a nyár eleji csapadékmaximummal magyarázható.

Három jelentősebb tavunk a Balaton, a Velencei-tó és a Fertő-tó. Előbbiek szerkezeti mélyedésekben gyülemlettek fel, míg a Fertő-tó a hordalékkúpok közti alacsonyabb területek elgátolásával. Ezektől eltérő eredetű tavak is léteznek:

- Morotvatavak: Tisza mentén
- Szikes tavak: Fehér-tó, Sós-tó
- Forrástavak: Hévízi-tó, miskolctapolcai forrástó
- Dolinató: Vörös-tó (Aggtelek)
- Mesterséges tavak: Tisza-tó, Feneketlen-tó

1.9. Nézz utána természetes vizeink további paramétereinek! Vízhozam, vízmennyiség, árterület nagysága stb.