5. Magyarország településszerkezete

A település egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese, az ott élő emberek közössége. Hazánkban a települések közigazgatási szempontból egyenrangúak, irányításuk a demokratikusan választott önkormányzati rendszerre épül. Az ország közigazgatásilag 19 megyére és Budapest fővárosra tagozódik.

Kezdjük hazánk településszerkezetének rövid tárgyalását a legkisebb, a legfeljebb tíz lakossal rendelkező, ún. szórvány településekkel!
Szórványtelepülésű lakóházak a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt a zárt településen szokásos mértéknél távolabb állnak egymástól. Telkeik, udvaraik között szántóföldek, rétek, szőlők, erdők, legelők terülnek el. A lakóházak távolsága legtöbbször néhány száz méter, de előfordul egy-két kilométeres eltávolodás is. A történeti Magyarország területén a szórványtelepüléseknek három fajtája különíthető el: 1. Az alföldi tanyák, 2. A hegyi szórványtanyák, 3. A szőlőhegyi szórványtanyák. A tanya földművelő család tulajdonában és használatában lévő, állandóan lakott, egyedül álló külterületi telep. Családi otthon és teljes értékű gazdasági udvar. Birtokosának általában nincs másik lakóháza.

5.1. A Kárpát-medence településszerkezetének sajátos, tragikus alakítója volt a törökdúlás. Fogalmazd meg az ábra segítségével, ennek eredményeképp milyen állomásokon keresztül alakult ki a jellegzetes alföldi tanyás településszerkezet! (A törökön kívül még szaporította tanyáink számát a folyószabályozás és az alföldi szőlőültetvények terjedése is.)
Átmenetek a tanya és a falu közt: szerek, szegek, szeres települések
Azt a településegyüttest, amely egymástól elhatárolódó, de egy közigazgatási keretbe tartozó, kis házcsoportokból áll, szeres településnek nevezi a magyar településföldrajzi irodalom. Ez a településforma a délnyugat-magyarországi Őrségben és Göcsejben jellemző. Párhuzamai megtalálhatók a szomszédos Lendva-vidéki, muraközi és stejer területeken is. A szeres település részeit képező kis házcsoportokat az Őrségben szernek, Göcsejben szegnek nevezik. Nevüket általában az őket lakó családtól kapták. A szeres településű községek általában 5–10 szerből állnak. Előfordul, hogy a szerek között csak néhány teleknyi távolság húzódik. Állhatnak azonban az apró házcsoportok 1–2 kilométerre is egymástól. A délnyugat-magyarországi szeres települések többségét kisnemesek lakták, akiknek ősei határőrök és várjobbágyok voltak a középkorban.

Tanyasorok, tanyasűrűsödések: Vannak azonban az Alföldön olyan helyek, ahol a tanyák nem szétszórtan állnak, hanem sorokba rendeződnek. Kialakulásuk okai nem világosak a tudomány számára, de valószínűleg a birtokviszonyok, határhasználati módok, pusztai vasútállomás, iskola, csárda indíthatta el, befolyásolhatta. Speciális fajtájuk a nyírségi tanyabokrok.

A magyarországi kistelepülésekről sok érdekeset olvashatsz a Magyar Néprajzi Lexikonban.
További információk hazai falvakról a falvak.hu-n.
Általános Településföldrajz ábraanyag itt.

A falu korlátozott önállóságú, többnyire mezőgazdasági jellegű kistelepülés. A legközelebbi városi szerepkörű helységhez sok szállal kötődik. A hazai falvakban élők számaránya csökkent az utóbbi évszázadban a városban lakókéhoz képest. A falusi lakosság többségében ma már az iparban, vagy a szolgáltatói szektorban dolgozik. A falvak nagy részében elvándorlás tapasztalható, de ezzel ellentétes folyamat figyelhető meg a nagyobb városok agglomerációjában találhatóknál. A táblázat a falvak nagyság szerinti csoportosítását mutatja:

- 1000 lakos
aprófalvak
1000 - 2000 lakos
kisfalvak
2000 - 5000 lakos
középfalvak
5000 - 10 000 lakos
nagyfalvak
10 000 -
óriásfalvak

 

Az aprófalvakról külön néhány szót: a községek több, mint fele ilyen, mégis, lakosságuk az ország népességének csak 7,4%-át adja. A tercier szektor a kis számú lakosság miatt nem tud megtelepedni, ezért elköltözés tapasztalható ezekben, így a települések tovább zsugorodnak. Sokszor elszigetelt a fekvésük, rossz a közlekedésük, így a városokba való ingázás sem megoldható. Az állam egyik legfontosabb feladata lenne az ilyen településeken élők életének megkönnyítése, a nagyobb településeken élőkét megközelítő létfeltételek biztosítása. A legtöbb aprófalu Baranya, Somogy, Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Így például Baranya megye lakosságának fele a megyeszékhelyen, vagy közvetlen környezetében lakik.

A magyar falu elterületének alaprajza sok féle típust mutat, tekintsük át a legfontosabbakat! Elöljáróban annyit, hogy kialakulásuk nem köthető nemzetiséghez, vagy vagyoni helyzethez, hanem inkább a tájra jellemző.

A halmazfalu olyan település, amelynek belső magja szabálytalan alaprajzú, és e települési szabálytalanság minden lényeges alaprajzi vonásra kiterjed, ugyanakkor külső határai hozzávetőlegesen körformát rajzolnak ki. Házai rendszertelen összevisszaságban állnak, utcái rövidek, zegzugosak. A legarchaikusabbnak tartott típus. Tömegesen jellemző a domborzat által nem meghatározott, tehát a síkvidéki területeken.

Egyutcás, szalagtelkes falu
Orsós, szalagtelkes falu
 
Többutcás, szalagtelkes falu
 

A szabályos faluformák egyik régi csoportja a szalagtelkes típus. A szalagtelkes falu olyan település, amelynek egymás mellett fekvő keskeny, hosszú, szalag alakú belső telkei hosszanti oldalukkal érintkeznek és így alkotnak egyszeri vagy többszöri sorozatot. A hosszúkás telkek vége sokszor lápos, vagy erdős területre nyúlik be, ami erdőirtás, vagy a lápok kiszárításának következtében jöhetett létre.Lehet egyutcás vagy többutcás. A domborzat a legjellemzőbb alakítója, az ilyen soros felépítésű települések leginkább hegységeinkre és a Dunántúlra jellemzőek. Amíg az alföldi települések belterületén az átlagos domborzati magasságkülönbség nagyságrendje csupán 1-2 méter körüli, addig ez a kisalföldi síkon 2-5 méter, a dunántúli dombvidéki településeken 5-10 méter, a hegyvidéki településeken pedig akár 20-30 méter is lehet. Ezek a jelentős különbségek hozzájárulhattak ahhoz, hogy az Alföldön a tereptől függetlenebb, több szempontból is kedvező, ideális körformához közeli települések is létrejöttek, szemben változatosabb felszínű Kisalföld síkság ill. a többi domb- és hegyvidék topográfiailag erősebben determinált településeivel szemben. A szalagtelkes települések lehetnek egy,- vagy többutcásak, illetve olyanok is, amelyek központjáben templom, illetve más fontos épület áll, amit két oldalról kerül meg a falu fő utcája. Az ilyet "orsós falu"-nak nevezzük.

Későbbi eredetű a sakktábla alaprajzú falu, egymásra merőleges, derékszögű utcahálózattal. Tervszerű betelepítések útján jöttek létre, Magyarországon főleg Csongrád és Békés megyében fordulnak elő.

Városok

A városok általában kereskedelmi útvonalak mentén alakultak ki. A két eltérő természeti adottságú terület találkozása pedig a különböző irányokból érkező áruk kicserélésére kínált alkalmat. Kialakulásuk a világban mindenhol a társadalom differenciálódásával, a munkamegosztás szélesedésével hozható összefüggésbe. Lakóik általában az iparban, vagy a szolgáltatói szektorban dolgoznak. Olyan funkciókkal bír, amelyekkel több más, kisebb, környező települést is kiszolgál (egészségügy, oktatás, stb.) Tömeges kialakulásuk az ipari forradalomnak köszönhető, a benne lakó népesség száma pedig a XX. század népességrobbanásainak köszönhetően duzzadt fel hirtelen.
Kialakulásukat több minden elősegíthette, mint pl.:
királyi várak, püspöki székhelyek -
Esztergom, Buda, Győr, Sz.f.vár, Veszprém, Pécs, Kalocsa
idegenforgalom -
Hévíz, Hajdúszoboszló, Balatonfüred, Siófok
folyami átkelőhelyek -
Szolnok, Csongrád, Szeged, Komárom, Pest, Baja
vasúthálózat -
Dombóvár, Hatvan, Nagykanizsa, Békéscsaba
bányászat, ipar -
Miskolc, Ózd, Salgótarján, Tatabánya, Oroszlány, Tiszaújváros
A fentieken túl, az újkori európai halmazfaluk sajátos típusát képezik a mezővárosok, mint pl. Hajdúböszörmény ún. kétbeltelkes alaptípusa, melyeknél találunk egy apró, belső városmagból álló részt,rendszertelen, legtöbbször kerítetlen telkeivel és a lakóházakkal, és egy ún. ólaskertes, vagy szálláskertes gyűrűt körülötte, nagyméretű, kerített telkekkel és a rajtuk álló gazdasági épületekkel.. Ugyanígy lehetne óriás halmazfalunak is nevezni ezeket a településeket, ha több szempontból vizsgáljuk a várossá válás kritériumait.

A mai helyzet és a tendenciák

Budapest aránytalanul erős központként jelentkezik az országban, úgynevezett "vízfej". Magyarország településszerkezete egyenetlen, történelmi okokból kifolyólag: azok a nagyobb települések, amelyek Budapest mellett további jelentős centrumként jöhetnének számításba - Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Szabadka - a trianoni békediktátum eredményeképen az ország területén kívül találhatók. Aztán később, a Rákosi és a Kádár rendszer alatt átalakult Magyarország településszerkezete, a parasztság nagy része városba költözött, ipari munkás lett, a tanyavilág megszűnési folyamata nagy léptékben elkezdődött.
Az elkövetkező húsz-harminc évben Magyarország tájszerkezete, településszerkezete feltehetőleg át fog alakulni. Autópályák épülnek, a városiasodás fokozódik, felértékelődnek az ingatlanok az autópályák vonzáskörzetében. Fontos, hogy olyan életképes gócpontok jöjjenek létre, ahol a helyi munkahelyek, az infrastuktúra lehetővé tegye helyben az életet, ne az ingázás jelentse az életben maradás csaknem egyetlen esélyét, továbbá, hogy a közlekedési igény ne nőjön határtalanul. A legsúlyosabb gondok közt ott vannak az ellehetetlenülő aprófalvak ugyanúgy, mint a falvak többségében a munkalehetőségek számának csökkenése, a foglalkoztatási szerkezet átalakulása, az ipari válságövezetek egykori ingázó-falvainak súlyos válsága, továbbá a hagyományos falusi társadalmak, működő közösségi munkaformák és munkaszervezési módok megszűnése. A fokozódó növényvédőszer és műtrágya felhasználás, illetve a génmanipulált növények termesztésének engedélyezése vagy tiltása szintén új kérdéseket vet fel napjainkban.

5.2. Nézz utána, tájékozódj különböző forrásokból, milyen változásokat hozott az uniós csatlakozás a falvak életében!
5.3. Nézz utána Magyarország településszerkezetéről szóló legfrisebb adatoknak! Hány városunk van, miket avattak legújabban várossá, mik a várossá válás kritériumai, illetve legnagyobb városaink ma mekkora lélekszámmal bírnak! Írd le!
település, szórvány település, szerek, szegek, falu, aprófalvak, halmazfalu, szalagtelkes falu, sakktábla falu, agglomeráció