Hazánk nemzetiségi összetétele

Hazánk alapvetően magát magyarnak valló emberekből áll, a magukat valamilyen más nemzetiséghez tartozónak vallók aránya nem éri el a 2 %-ot. Mind a trianoni döntés, mind a II. vh. utáni -főleg a németséget érintő - kitelepítések, ill. a Csehszlovákiával kötött ún. "népességcsere" a nemzetiségek számarányának drasztikus csökkenéséhez vezetett, amihez még a beolvadás is hozzájárult. Most tekintsük át számarány szerinti sorrendben a hazai nemzetiségeket, feltüntetve, hogy hol a legnagyobb az arányuk!

6.1. Tájékozódj, milyen indokokkal, mikor és hogyan zajlott a szlovák-magyar népességcsere, illetve a németek kitelepítése!
6.2. Az alábbi térképek segítségével nézzétek meg a Kárpát-medence egyes területeinek nemzetiségi eloszlását! 1., 2., 3., 4., 5., 6.

Rajtuk kívűl meg kell említeni a roma kisebbséget, akik, a 2001. évi hivatalos statisztika alapján 200 000-en vannak, legalábbis ennyien vallották magukat ide tartozónak. Legnagyobb számban Borsod-A.-Z., Szabolcs-Sz.-B., Jász-N.-Sz., Baranya és Somogy megyében, ill. a fővárosban élnek. Az alkotmány egyenjogúságot biztosít valamennyi kisebbségnek, lehetővé teszi anyanyelvük használatát, az anyanyelvi oktatást, közművelődést, és létrehozhatnak pl. kisebbségi önkormányzatokat.

6.3. Nézz utána, milyen roma kulturális, társadalmi, oktatási intézmények léteznek!

Közép- és Délkelet-Európa nemzetiségi térképe itt.

 

A határon túli magyarság

Az 1920-as trianoni békediktátumot követően a világon is talán egyedülálló módon hazánk elvesztette területének nagy részét, lakosságának pedig igen jelentős hányadát, nagy számú magyarságot hagyva az utódállamokban, legtöbbet azok közül is Erdélyben.

Erdély

Területe 57 000 km². Bejárata nyugat felől a Királyhágó. A történelmi Erdélyt délen a Havasalföldtől a Déli-Kárpátok, keleten Moldvától és Bukovinától a Keleti-Kárpátok választják el. Az északi és a nyugati részeit a Partium, Máramaros, Szatmár és az Alföld határolják, míg a délnyugati részei a Bánsággal határosak. Délkeleti részét Székelyföldnek nevezik.
Az 1910. évi nemzetiségi megoszlás a következő: magyar 34,2%, román 55,1%, német 8,7%, egyéb 2%.
A nemzetiségi és felekezeti megoszlás adataiból egyértelműen látszik, hogy Erdély egy sokszínű, multikulturális régiója Európának. Ez nem is csoda, hisz Erdély a nyugati latin, illetve a keleti ortodox kereszténység választóvonalában fekszik, de itt találkoznak a közép-európai és a balkáni hatások is.

A határon túli magyarság eloszlása
Az erdélyi magyarság eloszlása

Az 1940-es második bécsi döntés az 1920-as trianoni békediktátumot követően visszaad Magyarországnak 43 492 km²-t, Erdély északi és keleti részét, benne a 90%-ban magyarok által lakott Székelyfölddel, de kb. 1 060 000 románnal is. A II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés ezt a területet visszaadja Romániának. 1945 óta Erdélyt kb. 300 000 magyar, ugyanennyi német (szászok és svábok) és kb. 50 000, a holokausztot túlélt zsidó lakosa hagyta el, de nagyon sok román is kivándorolt nyugatra. Az 1989-es romániai rendszerváltás után is folytatódott a magyar és német lakosság exodusa. Ugyanakkor, főleg 1918 után, egy államilag irányított folyamat részeként is több, délről vagy keletről - a Kárpátokon túlról - érkező román telepedett le a tartományban. A jelenlegi nemzetiségi eloszlás adatait e tények figyelembevételével kell szemlélni. A mai Erdély (a Bánsággal, Partiummal, Szörénységgel, Máramarossal, és az Alfölddel együtt) lakossága 7,5 millió fő. A románok után legnagyobb számban a magyarok vannak jelen, kb. 1,6 millió fő. A magyarság Erdély 16 megyéjéből kettőben alkot többséget (Hargita 84%, Kovászna 73%). Erdély legjelentősebb kulturális központja Kolozsvár, ahol ma már a lakosságnak csak kb. 20%-a magyar, de meg kell említenünk a magyarok és románok által kb. fele-fele arányban lakott Marosvásárhelyt is ahol éppen e "döntetlenre állás" vezethetett olyan komoly összecsapáshoz 1990 tavaszán, amikor az egyik legjelentősebb magyar írót, Sütő Andrást súlyosan bántalmazták. Az egykor több, mint 600 ezres lélekszámot adó szászok és svábok mára már majdnem teljesen eltűntek, csupán egy-két nagyobb városban alkotnak számottevő közösséget, például a bánsági Temesváron, vagy Nagyszebenben (mai létszámuk kevesebb, mint 100 000 fő). Emellett a romák (cigányok), ruszinok (más elnevezésükön: ruthénok, ukránok), szlovákok (régi nevükön: tótok), bolgárok, csehek, örmények, zsidók stb. járulnak hozzá, az erdélyi etnikai mozaik színesítéséhez. Nemzetiségi megoszlás az 1992-es népszámlálás szerint: 7 723 313, ebből román: 5 684 142 (73,6%), magyar: 1 603 926 (20,8%), roma (cigány): 202 665 (2,6%), német: 109 017 (1,4%), egyéb (ukrán, szerb, szlovák, bolgár, horvát, cseh, zsidó, stb.) 123 563 (1,6%).

Szlovákiai magyarok

Szlovákiában ma kb. 600-650 000 magyar ajkú ember él. A magyarság döntő többsége a szlovák-magyar határ menti sávban él. Szlovákiát politikailag szokták még Felvidéknek is nevezni, bár az egykori Felvidék vagy Felső-Magyarország a Pozsony-Nyitra vonaltól északra fekvő területnek volt a megnevezése. A II. világháború alatt a visszacsatolt területeket Felvidéknek nevezték.

Vajdaság

A Vajdaság teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány, Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által is lakott része. Sokszor helytelenül Délvidékként említik, azonban annak fogalma magába foglalja a mai Románia és Horvátország egyes részeit is. A tartomány etnikailag különösen sokszínű: több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki a régió lakosságának egyharmadát, 65 % szerb, és kb. 14 % magyar (kb. 350 000 fő) alkotja legnagyobbrészt

Kárpátalja

A Kárpátok előtere és a Tisza közötti sávban ma kb. 180 000 magyar él.

Őrvidék (Burgenland)

A terület Ausztriához csatolásáról egy 1921-es békeszerződés rendelkezett , így 3967 négyzetkilométer 287 ezer lakossal került a határ másik oldalára, Sopronról és környékéről pedig népszavazással kellett dönteni, melynek eredményeként a város Magyarországé maradt. Az 1922-ben véglegesített magyar-osztrák határ lett az egyetlen, amely viszonylag megegyezett az addigi etnikai határral. Az új tartomány 1922-ben elfogadott neve onnan ered, hogy mindhárom magyar megye német nevében előfordult a -burg szó: Ödenburg (Sopron), Wieselburg (Moson), Eisenburg (Vas). A tartomány lakosságának túlnyomó része német, 10 % a horvátok, kb. 1,5 % a magyarok aránya. Az 1981-es népszámlálási adatok szerint 4147 fő vallotta magát magyarnak (etnikai magyar), vagy olyannak aki beszéli a magyart és magyar származásúnak tartja magát. Jelentős magyar lakosság csak Felsőőr és Felsőpulya környékén található.

6.4. Milyen stádiumban van jelenleg a romániai magyar autonómia ügye? Nézz utána!

A népesség vallási összetétele

Hazánk lakosságának vallási összetételét nézve megállapíthatjuk, hogy kb. 2/3 részt római katolikus, és kisebb számban, főleg Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még élnek görög katolikusok is. A vallásos népesség egynegyede protestáns vallású, nagyobb részt református. Jelen van még a görögkeleti és az izraelita vallás is. Jelentősebb tömbösödés nem figyelhető meg, főleg a városokban kevert a lakosság vallási összetétele.

Érdekességképpen: itt olvashatsz egy cikket az egykori magyarországi névmagyarosítási törekvésekről.
Itt az alig száz évvel ezelőtti Kárpát-medence nemzetiségi viszonyait találod meg részletezve.

exodus