Remélhetőleg, mostanra már mindenki kellően depressziós és meg van győződve arról, hogy az emberiségnek nem sok reménye van ezen a Földön. Ez az utolsó tananyag arról szól, hogy ez talán mégsincsen így. Az azonban biztosnak látszik, hogy a jelenlegi életmódunkon sokat kell majd változtatnunk. Akár akarjuk, akár nem.
A fejlődésről senki nem mond le szívesen, elsősorban a harmadik világ országai nem. Joggal szeretnének legalább olyan szinten élni, mint mi magunk. Egyértelmű viszont, hogy az a pálya, amin jelenleg haladunk, hosszú távon nem tartható fent. A megoldás tehát a fenntartható fejlődés lenne, egy olyan fejlődési mód, amely nem teszi tönkre, nem használja ki véglegesen a Föld erőforrásait és nem vezet kezelhetetlen különbségekhez a népek között. Vannak, akik szerint ez önellentmondás (oximoron), hiszen valami vagy fenntartható vagy fejlődik, a kettő együtt lehetetlen.

A fenntartható fejlődés gondolata már a hatvanas években megfogalmazódott. Egy tudósokból álló csoport, a Római Klub fogalmazta meg 1972-ben A növekedés korlátai című tanulmányában, hogy a jelenlegi folyamatok összeomláshoz vezetnek. Javaslataik szerint vissza kell fognunk a fogyasztást, támogatnunk kell a népességszabályozást és környezet védelmét.

A fenti ábrán a folyamatos vonalak az előrejelzést mutatják abban az esetben, ha az emberiség már 1995-ben megteszi ezeket a lépéseket, a szaggatott vonal azt mutatja, mi történik, ha csak 2015-ben kerül erre sor.
A Római Klub javaslatain kívül is több terület van, melyek a fenntarthatóságot célozzák meg, vizsgáljunk meg ezek közül néhányat:

Alternatív energiaforrások

Jelen pillanatban a világgazdaság nagy részben a fosszilis energiahordozókra épül. Ezek mindazon túl, hogy hozzájárulnak a klímaváltozáshoz erősen fogyóban is vannak. Szükség van tehát arra, hogy olyan új energiaforrásokat találjunk, melyek nem rombolják a környezetet és akár korlátlanul állhatnak rendelkezésünkre. A jövő évben még részletesebben fogunk tanulni az alaternatív energiaforráűsokról, de felsorolásszerűen itt is megemlítjük őket:

• bioenergia (fa, alkohol, metán)
• geoenergia (a földhő hasznosítása)
• napenergia
• szélenergia
• hullám és árapály energia
• fúziós energia

Biztosak lehetünk abban is, hogy az atomenergia is egyre nagyobb szerepet kap majd az életünkben. Az új energiaforrásokon kívül legalább ilyen fontos az energia felhasználásának visszafogása. Már ma is lehet olyan házat építeni, ami működéséhez semmilyen külső energiát nem használ fel, a szükséges energiát a napból, a szélből és a földből nyeri. Az ilyen úgynevezett zéró-energia házak ma még elég költségesek, de kis odafigyeléssel is készíthetőek olyan passzív házak, melyek energiafelhasználása tizede a hagyományosnak. Az energiafelhasználás csökkentését szolgálja az is, ha a vásárlás során előnyben részesítjük a helyben termelt javakat.

Közgazdasági megoldások

Sokan javasolják olyan gazdasági megoldások bevezetését, melyek érvényesítenék a fenntarthatóság szempontjait a gazdasági életben is. jelen pillanatban egy-egy termék vásárlása esetén nem fizetjük meg annak valódi árát, azt az árat, amibe az a környezeti szempontokat, a globális hatásokat és a jövőre való hatásait tekintve is kerül. Hogyan kerülhet egy hajvasaló 9 900 forintba, ha beleszámítjuk a benne levő fém bányászata közbeni erdőirtást, és diverzitás csökkenést, a világ hét pontjáról érkező nyersanyagok szállításának hatását a klímaváltozásra, a kínai dolgozók egészségcsökkenésének árát, az újabb szállítás szén-dioxid költségét, majd a hajvasalóból keletkező veszélyes hulladék által okozott környezeti károkat? Természetesen sehogy. Egyszerűen nem fizetjük meg a valódi költségeket, hanem azt részben a harmadik világ lakói részben pedig az eljövendő nemzedékek fizetik ki helyettünk. ezt a helyzetet orvosolhatnák például az öko-adók, a szénadó vagy a globális vállalatok megadóztatása.

Az új energiaforrásokon kívül legalább ilyen fontos az energia felhasználásának visszafogása. Már ma is lehet olyan házat építeni, ami működéséhez semmilyen külső energiát nem használ fel, a szükséges energiát a napból, a szélből és a földből nyeri. Az ilyen úgynevezett zéró-energia házak ma még elég költségesek, de kis odafigyeléssel is készíthetőek olyan passzív házak, melyek energiafelhasználása tizede a hagyományosnak.

Az energiafelhasználás csökkentését szolgálja az is, ha a vásárlás során előnyben részesítjük a helyben termelt javakat.

Hagyományos gazdálkodás

Az ipari forradalom előtt az emberiség fenntartható módon élt együtt a környezetével. Egyes vélemények szerint ehhez kellene visszatérnünk. A monokultúrák helyett át kellene állnunk a mozaikos tájhasználatra, a folyószabályozás helyett vissza kellene adnunk a folyóknak az ártereiket, vissza kellene szorítanunk a húsfogyasztást, az utazásokat, a vegyszerek használatát stb. Természetesen ez nem csak végletes formában képzelhető el, lehetséges olyan megoldás is, ami ötvözi a hagyományos gazdálkodás módszereit, eredményeit és tapasztalatait a XXI. század technikai vívmányaival. Ilyenek lehetnek például a genetikailag teljesen a környezethez szabott haszonnövények, a biológiai védekezés vagy a természetes trágyázás.

Zöld kémia, nulla-hulladék

Szükség van a vegyipar alapvető átalakítására is, ezt célozza meg a zöld kémia. Ez az új irányzat megkísérel olyan kémiai technológiákat használni, amik nem ártanak a környezetünknek. Ehhez olyan folyamatokra van szükség, amik megújuló forrásokat használnak (kőolaj helyett pl. alkoholt), nem termelnek hulladékot, katalizátorokat használnak, a folyamatok során köztes anyagként sem képződnek veszélyes anyagok. 2005-ben a kémiai Nobel-díjat egy olyan eljárásért adták, ami ezeket a célokat szolgálja.

Fontos cél lenne a teljes termékfolyamatok átalakítása is úgy, hogy ne keletkezzenek hulladékok. Az újrahasznosítás magában nem elég, kénytelenek vagyunk például változtatni a csomagolásokon, a kereskedelmi rendszereken is.

Fogyasztás csökkentése

Változtatni kell, elsősorban is a fejlett világ fogyasztási szokásain is. Jelenleg hazánkban 11 millió aktív mobiltelefon van, több mint ahány lakosa van az országnak beleszámítva a csecsemőket és kómában fekvő betegeket is. A budapesti forgalomban a személygépkocsik átlagos utasszáma 1,5 miközben naponta 400 000 autó érkezik a fővárosba a környező településekről (az agglomerációból). Nem kellene sokról lemondnai ahhoz, hogy a fogyasztásunk drasztikusan csökkenjen.

Mit tehetsz te?

Tájékozódj az alábbi világnapokról és csatlakott a rendezvényeikhez!

január 30. - A Lepra elleni Harc Világnapja
február 1. - A Tisza Élővilágának Emléknapja
február 2. - A Vizes Élőhelyek Világnapja
március 22. - A Víz Világnapja
április 22. - A Föld Napja
május - Madarak és Fák Napja
május 21. - Biodiverzitás Világnap
május 24. - Az Európai Nemzeti Parkok Napja
június 5. - Környezetvédelmi Világnap
június 8. - Óceánok Világnapja
június 17. - Az Elsivatagosodás és Kiszáradás Elleni Küzdelem Vilgánapja
július 11. - Népesedési Világnap
augusztus 9. - A Világ Őslakosainak Nemzetközi Napja
szeptember 16. - Az Ózon Világnapja
október 16. - Élelmezési Világnap
december 10. - Emberi Jogok Napja

A Föld órája akció

További világnapok