Túlnépesedés

A populációk egyik legfontosabb jellemzője a méretük. A populáció egyedszáma természetes körülmények között általában stabil, vagy ciklikusan változik. Legtöbbször a táplálék mennyisége szabja meg, hogy meddig növekedhet egy populáció, de korlátozó tényező lehet a fészkelő- vagy búvóhelyek száma, a ragadozók jelenléte is. Úgy fogalmazhatunk, hogy a populáció méretét a környezet eltartóképessége határozza meg. Ciklikus változás figyelhető meg a ragadozó és a préda populációk kölcsönhatásában is, ahogy az alábbi ábrán is láthatod.

A különféle élőlények különféle szaporodási stratégiával rendelkeznek, ezeket két nagy típusba sorolhatjuk: Az r-stratégiát követő élőlények sok utódot hoznak létre, de ezeknek csak egy töredéke éli meg a szaporodóképes életkort, a K-stratégisták csak kavés utódot hoznak létre, de mindent megtesznek, hogy ezek elérjék a felnőttkort. Az r-stratégia jobbára a táplálkozási lánc alján álló lényekre és a parazitákra jellemző (pl. a növényevő rovarokra, melyek többezer petét is raknak), a K-stratégia inkább a ragadozók sajátja (a sasok pl. évente csak egy-két fiókát költenek, de azokat hosszasan nevelgetik). Természetesen a két stratégia két szélsőséget jelöl és az élőlények többsége valahol a kettő között helyezkedik el.

Az emberi populációk

Az emberi populációkat nem tudjuk egyértelműen egyik stratégiával sem jellmezni. Egyes természeti népek inkább az r-stratégistákra hasonlítanak, míg a fejlett világ populációi szélsőségesen követik K-stratégiát (egy párnak egész életében csak 1-2 utódja van).
Az emberiség lélekszámának növekedése a következőképpen alakult a történelem során:

Jelen pillanatban a világ népessége naponta 250 000 fővel nő, ami nagyjából egy Debrecen méretű városnak felel meg. Ezt a gyors növekedést már nagyon korán észrevette egy kivételes angol tudós Robert Malthus. 1798-ban kiadott Esszé a népességről című tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy a népesség exponenciálisan (mértani haladvány szerint) nő, míg az élelemtermelés csak egyenletesen (számtani haladvány szerint) növekszik. Grafikusan ábrázolva ez így néz ki:

Malthus arra a következtetésre jutott, hogy a népesség növekedése időről időre törvényszerűen meghaladja azt a mértéket, amit az élelemtermelés adott szintjén eltartani lehetséges. Ezeken a krízispontokon jelennek meg az éhínségek, járványok, háborúk, melyek a népességet az eltartható szint alá csökkentik. Véleménye szerint ezek a tragikus események törvényszerűen következnek be, az ideális társadalom tehát addig nem érhető el, amíg a népesség növekedése nem csillapodik. Malthus, megfigyelve, hogy a közép- és felső osztály tagjai között jóval kisebb a gyerekek száma, az alacsonyabb osztályok felemelését javasolta megoldásként, síkra szállt a közoktatás, az általános választójog és munkások jogai mellett.

A Föld népességének robbanásszerű növekedése tagadhatatlan tény. Ez a növekedés nem oszlik meg egyenletesen a világban. A kontinensekre lebontott növekedést mutatja a következő ábra:

5.1. Elemezd az ábrát! Mely kontinesek adják a növekedés zömét? Milyen országok találhatók ott? Hol stagnált a népesség?

A népesség növekedése az utóbbi évszázadokban együtt járt a művelésbe vont területek növekedésével. Míg 1700 körül csak a Föld területének 7%-án folyt mezőgazdasági művelés 2005-re ez elérte a 40%-ot. Az utóbbi időben elsősorban az Amazonas vidékén növekedett a művelt földek területe, de eközben egyre több terület válik alkalmatlanná a művelésre (mindezekről a következő tananyagban részletesen olvashattok).
A túlnépesedés minden ország számára nagy problémát jelent. Egyes országok adminisztratív eszközökkel próbálnak gátat vetni neki (pl. Kínában különadót kell fizetni a második és további gyerekek után), máshol erőteljes felvilágosítókapmányokkal próbálják elérni a születésszabályozás hatékonyabb használatát (pl. Zimbabwéban).

5.2. Az alábbiak közül melyek lehetnek szerinted a túlnépesedés következményei? Válaszaidat indokold is!

szegénység, globális felmelegedés, nulkleáris szennyezés, városi nyomornegyedek, hajléktlanaság, drog, éhinség, bűnözés, ózonpajzs vékonyodása, polgárháborúk, terrorizmus, bűnözés, migráció

5.3. Tanulmányozd át ezt a táblázatot, ami Csád és hazánk népességének alakulását mutatja (a jövőbeni értékek becslésen alapulnak)! Készíts grafikont a népességszám alakulásáról! Használhatod ezt az Excel állományt is.

Év	Népesség (ezer fő)
Év	Csád	Magyaro.
1950	2 658	9 338
1955	2 845	9 825
1960	3 083	9 984
1965	3 379	10 153
1970	3 757	10 337
1975	4 185	10 532
1980	4 631	10 707
1985	5 215	10 579
1990	6 055	10 365
1995	7 034	10 329
2000	8 216	10 226
2005	9 749	10 098
2010	11 130	9 961
2015	12 832	9 802
2020	14 881	9 628
2025	17 189	9 436
2030	19 751	9 221
2035	22 532	8 985
2040	25 460	8 742
2045	28 461	8 499
2050	31 497	8 262

5.4. A táblázat alapján döntsd el, hogy az alábbi állítások tényt, véleményt vagy előrejelzést tartalmaznak-e.

Állítás	Tény	Előre- jelzés	Vélemény
Csád népessége növekszik
Magyarország népessége csökken
2150-re megáll a világ népességének növekedése
A fejletlenebb országokban mindig több gyereke van az embereknek
Könnyebben elérhetővé kellene tenni a fogamzásgátlást a fejlődő országokban lakóknak
A fejlett világban lakóknak segíteneiük kell a fejletlenebb világ lakóit
1995-ben 5,7 milliárd ember élt a Földön
Ahogy fejlettebbé válnak az országok, csökken a népességük növekedése
A népességnövekedés mértéke megmutatja egy ország fejlettségét
A legnépesebb kontinens Ázsia
Európa népessége alig változik a következő 100 évben