A nefron a vese működési egysége. A kéreg- és a velőállomány határán helyezkedik el.

A nefron a kéregállományban egy hajszálérgomolyaggal (glomerulus) kezdődik. A glomerulusba egy vastagabb ér (afferens) vezet be és egy vékonyabb (efferens) távozik.

Az érgomolyagból kipréselődő szürlet a Bowman-tokba kerül. Az érgomolyag és a Bowman-tok együttesének neve Malphigi-test.

A Malphigi-test folytatása a kanyarulatos csatorna melynek 3 szakaszát különítjük el: kezdeti, Henle-kacs és távolabbi. A Henle-kacs a vese velőállományában helyezkedik el. 

A glomerulusokból (érgomolyag) átszűrődő szürlet tartalmaz vizet, sókat, bomlástermékekt, glükózt, aminosavakat. A szürlet mennyisége napi 180 l.

A vizelet mennyisége ezzel szemben napi 1,5 l, és nem tartalmaz glükózt és aminosavakat. Ebből következik, hogy a nefronban a legtöbb anyag és a víz nagy része visszaszívódik az erekbe.

A víz legnagyobb része, valamint a glükóz és az aminosavak a kanyarulatos csatorna kezdeti szakaszában, míg a sók (Na⁺) nagyrésze a kanyarulatos csatorna távolabbi szakaszában szívódik vissza.

Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében termelődő antidiuretikus hormon (ADH) lehetővé teszi a gyűjtőcsatornában a víz visszaszívást, míg a mellékvesében termelődő aldoszteron nevű hormon elsősorban a nátrium-visszaszívást fokozza.

A - külső kéreg
B - kéregállomány
C - vesepiramis
D - vesekehely
E - artéria
F - húgyvezető
G - vesemedence