7. Észterek

Az észterek oxigéntartalmú szénvegyületek, amelyek egy karbonsav és egy alkohol vízkilépéssel történő egyesülése során keletkeznek. A folyamatot a mellékelt ábra szemlélteti. Ecetsav (etánsav) és etilalkohol vízkilépés közben egyesül, ún. észterkötéssel. A keletkező vegyület az észter.

Az élőszervezetekben való előfordulásuk miatt legfontosabb észterek a gliceridek, melyekben az alkohol minden esetben a glicerin. A glicerinhez, mint háromértékű alkoholhoz három darab sav kapcsolódik az említett észter kötéssel. A gliceridek felépítésében részt vevő karbonsavakról már tanultál a Fontosabb karbonsavak című résznél itt.

7.1. Zsírok és olajok

A természetben előforduló olajok a zsírok és nem illó olajok a glicerinnek nagy szénatomszámú, normális láncú, telített és telítetlen karbonsavakkal képzett észterei, tudományos elnevezésük alapján trigliceridek. A leggyakoribb esetben a glicerinhez palmitin-, sztearin- vagy olajsav kapcsolódik. A szobahőmérsékleten szilárd triglicerideket zsíroknak, a folyékonyakat olajoknak nevezzük.

Az állatizsíradékokban aránylag több telített karbonsav van (vaj, disznózsír, marhafaggyú), ezek fontos tartalék tápanyagok. Az olajokban telítetlen karbonsav van, a kettős kötések hidrogénnel telíthetők, így készül pl. növényi olajból a margarin.

7.2. Szappanok

A trigliceridek lúggal (pl. NaOH-oldattal) melegítve glicerinre és a megfelelő karbonsav sóira (NaOH esetében nátriumsóra) bomlanak (hidrolizálnak). A szappanok nagy szénatomszámú (C₁₆-C₁₈) karbonsav nátrium- vagy káliumsói. A nátronszappanok kemények, a káliszappanok lágyak.

7.3. Foszfogliceridek

Foszfogliceridek esetében a glicerin egyik hidroxilcsoportja foszforsavval létesít észterkötést, a másik kettőhö valamilyen karbonsav csatlakozik. A molekulának a foszforsav része (feji rész) poláris, a karbonsavláncokat tartalmazó része (farki rész) apoláris.

A foszfoglicerideknek jelentős szerepük van a sejtmembránok kialakításában. A sejteket határoló membrán két rétegből áll, kifelé mindig a poláris részek (feji rész) helyezkednek el, míg befelé az apolárisak (farki rész).

A mellékelt (sejtmembrán) ábrán a lilás színű gömböcskék szimbolizálják a feji részt, a sárga szálak a farki részt. A barnás részek, amelyek egy része átér a membránon, másik része nem fehérjéket jelölnek, az ezekhez kapcsolódó zöld színű láncok szénhidrátok.

A sejteknek azokat az alkotórészeit, amelyek vízben nem, csak ún. "zsíroldószerekben" oldódnak, összefoglaló néven lipideknek nevezzük.

7.4. Gyümölcsészterek

A gyümölcsökben előforduló, azok íz- és aromaanyagát adó vegyületek kis szénatomszámú karbonsavak és kis szénatomszámú, egyértékű alkoholok észterei.

7.5. Viaszok

A gyümölcsök héját vagy a bogarak szárnyát bevonó, védő, finom viaszréteg szintén észter. A természetes viaszok nagy és páros szénatomszámú telített karbonsav és ugyanilyen típusú alkohol észterei. Például a méhviasz C₂₆-C₂₈ karbonsavak és C₃₀-C₃₂alkoholokkal képzett észtereinek keveréke. Hasonló típusú molekula az emberi szervezetben a koleszterin.

glicerid, triglicerid, szappan, lipid