Az ital szó hallatán akarva, akaratlanul ilyen idős korában az alkoholra asszociál az ember. Nos annak ellenére, hogy a konyhában (remélhetőleg) nem csak alkoholos italok vannak, még is kezdhetjük ezekkel.

Az alkoholok

Az alkohol egy szerves vegyület, az ún. oxigéntartalmú szénvegyületek közé tartozik. Az elnevezésből könnyen kitalálható, hogy ezekben a vegyületekben szén- és hidrogénatomon kívül oxigénatomok is vannak. Az oxigéntartalmú szénvegyületeknek nagyon sok csoportja van, ezek közül néhányat a későbbiekben még megemlítünk, ráadásul a hétköznapi értelemben vett alkohol, az alkoholoknak csupán egyetlen képviselője. Először ismerkedjünk meg az alkoholokkal, mint a szerves vegyületek egy csoportjával általánosságban!

Az oxigéntartalmú szénvegyületek csoportosítása

Az oxigéntartalmú szénvegyületeknek négy csoportjával fogunk megismerkedni különböző mélységben.

1. hidroxivegyületek
2. oxovegyületek
3. éterek
4. karbonsavak

1. Hidroxivegyületek

A hidroxivegyületekben a szénatom(ok)hoz egy ún. hidroxilcsoport kapcsolódik. Abban az esetben, ha a hidroxilcsoport telített szénatomhoz kapcsolódik alkoholról, ha aromás gyűrűhöz fenolról beszélünk.

A hidroxilcsoport egyszerűsített és nemkötő elektronpárokat jelölő ábrázolása.

 

1.1. Alkoholok

Elnevezés: a megfelelő szénhidrogén nevéhez kapcsolt -ol végződéssel képezzük. A végződés előtt számmal jelezzük, hogy hányadik szénatomhoz kapcsolódik a hidroxilcsoport. Pl.:

CH₃-CH₂-CH₂-OH propán-1-ol

Az alkánokból származtatott alkoholok szabályos neve alkanol.

Csoportosítás: az alkoholokat csoportosíthatjuk rendűség szerint, amely azon alapszik, hogy a hidroxilcsoporthoz kapcsolódó szénatom, hány másik szénatommal kapcsolódik. Ha eggyel elsőrendű, ha kettővel másodrendű, ha hárommal harmadrendő az adott alkohol. A másik csoportosítási lehetőség az értékűség, amely a molekulában található hidroxilcsoportok számának felel meg. Egy hidroxilcsoport esetén egyértékű az alkohol, kettő esetén kétértékű és így tovább.

Szerkezet:* a hidroxilcsoport hidrogénje és oxigénje között poláris kovalens kötés alakul ki mivel, az oxigén elektronegativitása nagyobb, mint a hidrogéné. Ebből következően az oxigén maga felé vonzza a kötő elektronpárt. Ugyanezen logika alapján a szén - oxigén közötti kötés is poláris, itt is az oxigénatom felé torzul az elektronfelhő, azonban minél hosszabb a szénatomlánc annál inkább csökken a kötés polaritása.

Előfordulás, ismertebb alkoholok:

1.1.1. Metanol (metil-alkohol, faszesz) CH₃-OH

A legegyszerűbb alkohol, amely kitűnő oldószer, sok egyszerű szénvegyület előállításának alapanyaga, nagyon súlyos méreg! Már viszonylag kis mennyisége is súlyos tüneteket okoz. Képen: metanolbusz

Kémiai tulajdonságai az etanolhoz hasonlóak. A metanolt napjainkban elsősorban szintézisgázból (szén-monoxid, hidrogéngáz) állítják elő, az előállítás magas hőmérsékleten és nyomáson katalizátor jelenlétében történik.

CO + H₂ = CH₃OH 

3.1. Nézz utána milyen tünetei vannak a metil-alkohol mérgezésnek!

 

I. Nézzetek utána milyen lehetőség kínálkozik a metanolban, mint alternatív üzemanyagforrás!

 

1.1.2. Etanol (etil-alkohol) CH₃-CH₂-OH

Ez az a vegyület, amelyet a mindennapi életben alkoholnak nevezünk, s amelyet szeszes italok alapjában ősidők óta ismerünk. Legnagyobb mennyiségben cukortartalmú gyümölcslevek, továbbá burgonya, kukorica, gabona erjesztésével állítják elő. A szeszes erjedés élesztőgombák hatására játszódik le. Erjesztéssel csak bor töménységű, vagyis legfeljebb 15-18%-os vizes alkohololdatot lehet előállítani, nagyobb töménységű alkohololdatban az élesztő elpusztul. A töményebb alkoholos italokat lepárlással készítik.

Tulajdonságai:

- színtelen, víznél kisebb sűrűségű, kellemes illatú folyadék;
- vízzel és apoláris oldószerekkel kitűnően elegyedik;
- kitűnő oldószer;
- az alkoholmolekulák között hidrogénkötések alakulnak ki;
- meggyújtva kékes lánggal ég

C₂H₅-OH + 3O₂ = 2CO₂ + 3H₂O

A szeszes italok gyártása mellett felhasználják fertőtlenítésre (70%) és oldószerként.

Az alkohol egyrésze már a szájüregben felszívódik a keringési rendszerben, többsége azonban csak a vékonybél mikrobolyhainál. A vérútján eljutva a központi idegrendszerbe (agy) csökkenti a feszültséget, szédülést, mámort okoz. Eleinte "feldobottak" vagyunk, néhány óra múlva (vagy akár előbb) teljesítőképességünk jelentősen csökken. A sejtekbe jutott alkohol anyagcserezavarokat okoz (kicsapja a fehérjéket), az alkohol acetaldehiddé alakul, amely émelygést, hányást, fejfájást, egyensúly- és látászavart, ájulást, eszméletvesztést okozhat.

A kultúrált ember alkoholfogyasztására a mértéktartás jellemző. A rendszeres és mértéktelen italozás egyaránt károsítja a testet, a lelket és a szellemet!

II. Nézzetek utána, hogyan készül a bor! Nevezzétek meg a bor- és borospohár típusokat! Mutassátok be hazánk legjelentősebb borvidékeit!
III . Nézzetek utána, hogyan készül a sör! Ismertessétek hazánk legnagyobb sörgyárait!
IV. A táblázat kitöltésével nézzetek utána, hogy készülnek az egyes röviditalok!

Rövidital neve	Alapanyaga	Egyéb (származási hely, típusai stb.)
rum
vodka
whisky, whiskey
gyümölcspálinkák

3.2. Milyen hatásai vannak a rendszeres alkoholfogyasztásnak?

 

1.1.3. Glikol (etán-1,2-diol)

Kétértékű alkohol, amely színtelen, sűrűn folyó (viszkózus), édes ízű, mérgező folyadék. Legelterjedtebb felhasználása gépkocsik fagyállójaként.

1.1.4. Glicerin (propán-1,2,3-triol)

Háromértékű alkohol, amely színtelen, szagtalan, édes ízű, viszkózus, erősen nedvszívó (higroszkópos), nem mérgező folyadék. Élőlények alkotórészeként nagyon elterjedt a természetben.

3.3. Nézz utána a glicerin-trinitrát (helytelenül nitroglicerin) felfedezésének, gyógyászati alkalmazásának!
3.4 . Teszteld az alábbi alkohol-kalkulátorokat!

Alkoholszint kalkulátor
Alkohol teszt
Alkohol-függőség kalkulátor

Az érdeklődőbb diákok itt mélyülhetnek el még jobban az oxigéntartalmú szénvegyületek világában.
Végezzétek el az alkoholokkal kapcsolatos kísérleteket!

 

Szénsavas üdítők

A mértéktelen alkoholfogyasztás és egyéb mérgező szerves vegyületek után most lássuk a szénsavas üdítőket. Sajnos itt sem írhatunk túl bíztatókat, érdemes megfogadni őket!

A szénsavas italok kapcsán elsőként Paracelsus nevét említhetjük meg, aki már a 15. században kísérletezett a víz szén-dioxiddal való telítésével. A szén-dioxiddal való telítés azonban csak az 1800-as években öltött ipari mértéket Amerikában. Magyarországon Jedlik Ányos szerkesztett elsőként olyan gépet, amely a vizet szénsavval telítette, a tömeggyártásban is használt gép megépítése azonban már Wágner Jenő nevéhez fűződik. S hogy hogyan is készül a szénsavas üdítőital? Az alapanyagot - a gyümölcs ízű üdítők esetében - gyümölcssűrítmény, növényi kivonat képzi, amit később visszahígítanak, olyannyira, hogy a legtöbb készítményben a gyümölcstartalom nem haladja meg a 2-5%-ot. A sűrítményhez tehát vizet adagolnak, majd mindezt nyomás alatt szén-dioxiddal telítik. Az ivóvízen vagy ásványvízen kívül cukor, esetleg valamilyen mesterséges édesítőszer, aroma, színezék, étkezési sav és tartósítószer kerül a palackba. Magyarország a nyugati országokhoz hasonlóan élen jár a szénsavas üdítők fogyasztásában. Ezek az üdítőitalok ma fontos szerepet játszanak a táplálkozási szokásokban. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezen italok esetében az élvezeti értékre került a hangsúly, s ennek rovására az élettani hatások, az ital tápanyagértéke háttérbe szorultak.

A szénsavas üdítők káros hatásainak okai:

	A szénsavas üdítők nagy mennyiségű cukrot tartalmaznak, 1 liter kb. 110 mg-ot, amely hozzájárul az elhízáshoz. Ma Magyarországon az iskoláskorúak 18%-a számít túlsúlyosnak.
	Foszforsavat tartalmaznak, amely a súlyos fogkárosító hatása mellett gátolja a szervezet kálciummegkötését. Egy átlagos 16-18 éves gyermeknek napi 1200-1500 mg kalciumot kell a szervezetébe juttatni. Akár egyetlen pohár szénsavas ital is képes az említett mennyiséget "hatástalanítai". A foszforsav származékai előfordulnak szervezetünkben is, a foszfátok a szervezet számára nélkülözhetetlenek. A foszfátionoknak ugyanakkor környezetszennyező hatásuk is van: a mosóporok foszfáttartalma súlyosan szennyezi vizeinket.
	Bizonyos üdítők koffeint tartalmaznak, ami élénkítő hatása mellett vizelethajtó is, fokozva ezáltal a kiszáradást. A koffein szerkezetével és élettani, egyben egészségkárosító hatásaival a következő fejezetben foglalkozunk.
	Nem árt tudni, hogy a light üdítők édesítőszerként egy aszpartám nevű vegyületet tartalmaznak, amely kétségkívül lényegesen kevesebb kalória árán biztosít édes ízt, de két fontos ellenérv szól mellette. Egyik mérgező hatása, a másik, hogy vizsgálatok szerint függőséget okoz. Itt nem feladatunk a téma teljes feltárása csupán néhány linket adunk az érdeklődőknek, illetve megemlítjük, hogy az Édességek fejezetben még előkerül a téma.

Aszpartám 1., 2., 3.,

 

Gyümölcslevek

Mindenki azt gondolná, hogy a gyümölcslevek kapcsán már biztos csupa egészséges dologról fogunk beszélni. Nos ez csak részben igaz, igyekszünk nem túlzásokba esni, hisz valamit azért még is csak innunk kell.

A gyümölcslevek (normális esetben) valamilyen gyümölcsből készülnek, ezek közül is a legjobb, ha minél magasabb a gyümölcstartalom. A gyümölcstartalomra a százalékos összetétel adhat utalást. A gyümölcstartalom mellett nem mellékes a cukortartalma, amely szintén százalékosan vagy valamilyen tömegben lehet megadva, esetleg energiatartalom formájában. Ha ezen is túl vagy, ne feledkezz meg az egyéb adalékanyagokról sem!

3.5. Emlékezz vissza mit is jelenthet a tömeg- és a térfogatszázalék!
3.6. Ismételd át a táplálékok energiatartalmáról tanultakat (Energia epocha)!
3.7. Készíts egy listát a kedvenc gyümölcsleveid adalékanyagairól (E-számairól), majd nézd meg melyik mit fed, milyen élettani hatásai lehetnek!

E-számok

 

hidroxivegyület, hidroxilcsoport, alkohol, foszfát, aszpartám