A melegitalok kapcsán elsősorban a kávéra, teára és kakóra asszociálunk, így az elkövetkezendőkben ezeket tekintjük át.

Származásuk, feldolgozásuk

A kávé alapját a kávécserje nevű növény magja adja. Őshazája Afrika, innen azonban valamennyi trópusi területre eljutott. A kávécserjének ma már számtalan fajtája ismert, a világ kávé termelésének azonban 75%-át továbbra is a Coffea arabica biztosítja. Az említett kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti hőmérséklet. Nem csoda tehát, ha számtalan, ennél igénytelenebb fajtát is kitermesztettek, ezek íze azonban alulmúlja az arabicat. A kézzel szüretelt kávészemeket azonnal tisztítják, a módszer függvényében száraz vagy nedves eljárással. Az érlelt, majd szárított szemeket géppel hántolják, az így nyert kávébabot tisztítják, áztatják, szárítják. Az említett eljárások sorrendje, mennyisége a feldolgozási módszer függvényében igen eltérő lehet. A feldolgozás utolsó fázisa a pörkölés, amelyet folyamatosan emelkedő hőfokon végeznek. Utána derül ki, milyen minőségű a kávé, milyen íz- és illatanyagokkal rendelkezik.

A tea a teacserje levelének forró vízben történő áztatásával nyerhető ital. Tágabb értelemben azonban valamennyi gyógynövény, fűszer, gyümölcs főzete is teának nevezhető. A teacserje (Camellia sinensis) őshazája Ázsia, de napjainkban már szinte valamennyi trópusi országban termesztik. A feldolgozás első lépése a növény leveleinek leszedése, amit rövid időn belül hevítés követ, amely során eltávolítják a levél nedvességét. Ezen lépés célja, hogy megállítsák a levélben lezajló oxidációt. A teát hagyományosan egyébként a már lezajlott oxidációs folyamat alapján sorolják négy csoportba. A fehér teában még nem játszódott le oxidáció, a zöld teában minimális, az oolongban az oxidációs folyamat közepén állították meg, míg a feketet tea már jelentősen oxidált. A feldolgozás következő lépései igen eltérőek lehetnek. Napjainkban már számtalan kevert, illetve adalékanyaggal kezelt tea kerül forgalomba.

A kakaófa (Theobroma cacao) a legkedveltebb élvezeti növények egyike. Dél-Amerikából származik, azonban a világtermelés nagyobbik részét ma már Afrika termeli. A kakaóbab feldolgozására szintén számtalan módszer lett kidolgozva, ezek főbb lépései hasonlóak a kávé feldolgozásához, nevezetesen: hántolás, tisztítás, pörkölés.

4.1. Nézz utána mely országokban a legnagyobb a kávé, a tea és a kakaó termesztés!
4.2. Nézz utána az említett növények felhasználási történetének! Ki(k), mikor, hogyan használta először? Hogyan terjedtek el Európában és a világon?

Segítségül a wikipediáról a kávé, a tea és a kakaó,
továbbá a lap.hu kávé, tea, kakaó.

I. Készítsetek kiselőadásokat a következő témákban: 1.) kávépörkölési típusok és a kávéfőzés; 2.) instant kávé, capuccino és más kávéféleségek; 3.) teakultúra és teafőzés; 4.) csokoládégyártás
II. Készítsetek bemutató foglalkozásokat kávézási és teázási szokásokról, teakészítési módokról!

 

Kémiai hatóanyagaik

A kávé fő hatóanyaga a koffein, bár ma már koffeinmentes kávé is kapható. A tea legjellegzetesebb hatóanyaga a teofillin, de emellett számtalan más, többek közt sok esetben koffeint is tartalmaz. Az említett vegyületek rokona a teobromin a kakaó hatóanyaga. A kakaó másik hatóanyaga a kakaóvaj a zsírok és olajok csoportjához tartozik, vele ott foglalkozunk majd.

Mindhárom ital hatóanyaga az ún. nitrogéntartalmú szénvegyületek csoportjába tartozik. A nitrogéntartalmú szénvegyületek molekuláiban a szén- és a hidrogénatomok mellett nitrogénatom(ok) is van(nak).

4.3. Rajzolj fel egy nitrogénatomot jelölve legkülső elektronjait!

 

A nitrogénatom három párosítatlan elektronja miatt sokféle kapcsolódást alakíthat ki, létre hozhat egyszeres, kétszeres és háromszoros kovalens kötést, ebből következik, hogy nagyon sokféle nitrogéntartalmú szénvegyület létezik. Itt leegyszerűsítve három csoportjukat fogjuk megemlíteni:

1. Aminok
2. Nitrogéntartalmú heterociklusok
3. Amidok

1. Aminok

Az aminok olyan vegyületek, amelyek molekuláiban a nitrogénatom egyszeres kovalens kötéssel kapcsolódik szénatomhoz. Olyan ismert, hétköznapi vegyületek tartoznak ide, mint az allergiás reakciókat kísérő hisztamin, vagy a hullaméregként ismert kadaverin.

2. Nitrogéntartalmú heterociklusok

Olyan gyűrűs vegyületek, melyek gyűrűjükben egy vagy több nitrogénatomot tartalmaznak. Ide tartoznak az említett kávé, tea és kakaó hatóanyagai. Szerkezetük az alábbi táblázatban tekinthető meg. A növényekben előforduló nitrogéntartalmú vegyületeket, melyek erős biológiai hatással rendelkeznek alkaloidoknak nevezzük.

Koffein a kávé alkotója, főként a kávécserje magjában, teacserje levelében fordul elő. Idegrendszerre és keringésre gyakorolt hatása régóta ismert.	Teofillin a tea alkotója, a teacserje levelében van jelen nagyobb mennyiségben.	Teobromin a kakaó fő hatóanyaga.

Az említett három vegyületen kívül azonban számtalan más nitrogéntartalmú heterociklust is érdemes megemlíteni. Ezek az élőszervezetben töltenek be igen jelentős szerepet, mint pl.: a piridin, a pirimidin, a pirrol és az imidazol. Nem árt tudni, hogy a dohány hatóanyaga a nikotin, valamint a drogok is a nitrogéntartalmú heterociklusok közé tartoznak.

4.4. Nézz utána a dohány kultúrtörténetének!
4.5. Mit jelent a drog kifejezés? Mikor beszélünk testi és mikor lelki függőségről? Milyen hatásaik van a kábítószerek alábbi csoportjainak: lassítók, gyorsítók, hallucinogének.
4.6. Mi fűződik Kabay János gyógyszerész nevéhez?
4.7. Töltsétek ki az alábbi táblázatot értelemszerűen!

Drog	Használata	Élettani hatás	Függőség	Hosszú távon
heroin
amfetaminok (Speed, Ecstasy)
kokain
THC
LSD

drognet.uw.hu
drog.lap.hu

 

3. Amidok

Az élőszervezetekben található fehérjék és nukleinsavak jellegzetes részlete az amidcsoport. Az amidcsoport összetett funkcióscsoport, amely egy szénatomból, egy hozzá közvetlenül kapcsolódó oxigén- és nitrogénatomokból épül fel.

 

 

 

Ha még többet akarsz megtudni a nitrogéntartalmú szénvegyületekről kattints ide

 

Élettani hatásaik

A koffein igen gyorsan felszívódik, már néhány perc elteltével a test szinte minden szövetében kimutatható. Fokozza a szívműködést, az anyagcserét és a légzést, növeli a vérnyomást és a vérkeringési sebességet, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bélben levő ereket, vizelethajtó. Megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, stimulálja az agykérget, gyorsítja a gondolkodást, átmeneti teljesítménynövekedést idéz elő, amelyet rohamos teljesítménycsökkenés követ. Koncentrációja kb. félóra alatt eléri a maximumot, majd lassan lecsökken. 3-6 óra múlva a koncentráció mintegy a fele a maximumnak. Nagy koffeinadag (kb. 300 mg fölött) kézremegést, vértolulást, szívtáji nyomást okoz.

4.8. Nézz utána milyen élettani hatásai vannak még a koffeinnek! Különösen a káros hatásokat hangsúlyozd (daganatkeltő hatás, termékenységi csökkenés stb.)!
4.9. Milyen italokban található még koffein?

A teofillin és a teobromin is értágító és vizelethajtó hatással bír. Míg az értágító hatás a koffein-teobromin-teofillin irányban csökken, addig a vizelethajtó hatás nő. A tea további hatóanyagai nagyban függnek a származási helytől és a feldolgozás módjától, de általánosságban elmondhatók, hogy számtalan ásványi anyagot és antioxidánst tartalmaznak, utóbbiak különösen a daganatos sejtek kialakulását csökkentik. Számtalan irodalom született egyébként a zöld tea daganatgátló hatásáról. Amire a legfontosabb odafigyelni a tea koffein tartalma. Ez általában alacsony, de különösen esti fogyasztásnál fontos a koffeinmentes tea fogyasztása.

A kakaó élettani hatásait a csokoládén keresztül szoktuk vizsgálni. Számtalan cikk született daganatgátló és a keringési rendszerre gyakorolt előnyös hatásairól, de fontos hangsúlyozni, hogy itt a magas kakaóbab (kakaóvaj) tartalmú, főként étcsokoládékról beszélünk!

Még egy érdekes cikk a teáról.

 

nitrogéntartalmú szénvegyület, nitrogéntartalmú heterociklusok, amin, alkil-amin, heterociklus, alkaloid, drog, amid