Tisztítószerek

Szappanok

A szappanok az észterek közé tartoznak, azaz alkohol és karbonsav egyesülésével jönnek létre. Az észterekről itt tanultál. A szappangyártás kiindulási terméke olyan triglicerid, amely nagyszénatomszámú (C₁₆-C₁₈) karbonsavat tartalmaz. Ezt valamilyen lúggal (NaOH vagy KOH) főzik, amely hatására glicerinre és a karbonsav sóira bomlik. A ezen bomlási folyamatot tudományosan hidrolízisnek nevezzük, a keletkező karbonsavsó a lúg függvényében nátrium- vagy káliumsó. A keletkező nátronszappanok kemények, a káliszappanok lágyak. Nézzük meg mind ezt reakció egyenletekkel és szerkezeti képletekkel!

A szappan molekulája a foszfogliceridekhez hasonlóan két ellentétes tulajdonságú részből áll. A hosszú szénlánc (fenti esetben C17) apoláris, ezért víztaszító (hidrofób), a karboxilrész (COONa) poláris, ezért hidratálódik (hidrofil).

Kevés szappan oldásakor a részecskék úgy helyezkednek el, hogy farki, apoláris részük a levegőbe, feji, poláris részük a víz felületére kerül. Ha azonban több szappanoldat van a vízben nem tud mindegyik a felszínre kerülni. A víz belsejébe kényszerülő molekulák egy gömbbé rendeződnek úgy, hogy farki részük a gömb belseje felé, feji részük kifelé helyezkedik el. A kifelé álló poláris részeket a vízmolekulák körül veszik, hidrátburkot képezve. Ezeket a folyadék belsejében létrejött halmazokat micellának nevezzük.


A víz felszínén kialakuló ún. monomolekuláris szappanréteg.	Micella, kékszínnel a poláris, vonalkával az apoláris részek jelölve. A körülötte lévő V-alakú részecskék a vízmolekulák.

Nézz utána mi a habképződés magyarázata!
Mit jelent a felületaktív anyag kifejezés?

Hogyan mos a szappan?

A szappanok a micellaképződés miatt alkalmasak a mosásra. Zsírfolt esetén a szappanmolekulák úgy rendeződnek, hogy apoláris részük a zsrfolthoz kapcsolódik, poláris részük továbbra is a vízben van. Dörzsölés, mozgatás hatására a zsírréteg fellazul, apró részekre esik szét, majd ezeket a szappan részecskéi beburkolják, micella alakban oldatba viszik.

Készítsd el a mosás mechanizmusának szemléltető rajzait az alábbi szövegek segítségével!

A szappan micella elkezd felbomlani.

Az apoláris részek a zsírfolthoz tapadnak.

A zsírfolt egy darabja elkezd leválni, miközben egyre nagyobb részben veszik körül az apoláris szappan részecskék.

Egy zsírfolt levált, teljesen körülvették a szappan részecskék.

Mosószerek

A szappanokak sok kedvezőtlen tulajdonsága is van. Ezek közé tartozik enyhén lúgos kémhatásuk és az, hogy sok kalcium- és magnéziumiont tartalmazó vízben (azaz keményvízben) oldhatatlanok, így nem fejtik ki mosóhatásukat. Egyébként a tengervízben (sős víz) sem habzanak. Ezért fejlesztették ki a szintetikus mosószereket, melyek többsége semleges kémhatású és a keményvízben is kifejtik hatásukat. Mosási mechanizmusuk nagyban hasonlít a szappanokéhoz.

A legtöbb mosószer azonban enzimeket is tartalmaz, ezek különösen a mosogatószerek esetén fontosak, hisz a fehérjéket és szénhidrátokat vízoldható fomává bontják. Emellett vízlágyító adalékanyagot, hatékonyabb zsírbontószereket, fehérítőket vagy szinezőket, korróziógátló anyagokat és illatosítókat is tartalmazhatnak. Nem szabad azonban megfeledkeznünk, hogy ezek a tisztítószerek komoly környezeti terhelést jelentenek. Talán a legnagyobb problémát a természetes vizekben felhalmozódó, mosószerek miatti foszfor jelenti. A mosószerek egyes összetevői bőrirriáló hatásúak, sőt akár mérgezőek is lehetnek. Az öblítőszerek nem egy embernél allergiát váltanak ki, ma már ezeket sem szabad figyelmen kívül hagynunk!

Nézz utána mi az a vízvirágzás!

A környezet- és egészségbarát mosás

Vásárláskor részesítsük előnyben a foszfátmentes mosóport! A mosószóda vagy a reszelt mosószappan automata mosógépben is használható. Kerüljük az illatósító, selymesebb érzést adó, száradást könnyítő adalékanyagokat! Kísérletezzük ki, hogy mekkora a legkisebb elegendő mosóporadag! (A mosóporok csomagolásán a gyártók előszeretettel ajánlanak a szükségesnél nagyobb adagolást.) A fehér ruhákhoz citromlevet, a színesekhez ecetet öntsünk a szín megtartása érdekében.

Mosószóda és egyéb hasznos anyagok beszerezhetők többek között az Ökoszolgálattól

Egyéb háztartási vegyszerek

Nem is gondolnák, de háztartásaink tele vannak nem egyszer igen veszélyes vegyszerekkel. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk ezeket.

vegyszer	tulajdonságai	kémiai besorolás	veszélyei
vízkőoldó	A legtöbb vízkőoldó hatóanyag sósav vagy foszforsav. Mindkét vegyület erősen savas kémhatású vegyszer. A vízkövet oldással távolítják el. Természetesen ma már kaphatók sósavmentes vízkőoldók is.	A sósav (HCl) egy szervetlen sav, a foszforsav (H₃PO₄) szintén szervetlen sav.	Szembe, bőrre, tápcsatornába kerülve súlyos marási sérülést okozhatnak. A sósav bizonyos vegyszerekkel veszélyes klórgázt képez. Komoly környezetkárosító.
lefolyótisztítók	Általában erős lúgok, leggyakrabban NaOH. A legtöbb lefolyó- és vécétisztítóban naftalin is van, ami irritálhatja a bőrt, a szemet és az orr-nyálkahártyát.	A NaOH egy szervetlen vegyület, naftalin a szerves vegyületeken belül az aromás szénhidrogénekhez tartozik.	Ha valaki túlságosan gyakran és hosszú időn át lélegzi be az ezekből a szerekből felszabaduló gázokat, annak károsodhat a mája és a veséje. Ráadásul a lefolyótisztítók erősen maró hatásúak.
ablaktisztítók	Az ablak- és üvegtisztító szerek jellegzetes szagukat az ammóniától kapják, emellett általában metil-alkoholt (metanol) is tartalmaznak.	Az ammónia (NH₃) egy szervetlen vegyület, a metanol (CH₃OH) az oxigéntartalmú szénvegyületeken belül az alkoholokhoz tartozik.	Az ammónia irritálhatja és égetheti a bőrt, ha pedig hosszú távon ki vagyunk téve a hatásainak, akkor a májat és a tüdőt is károsíthatja. Fertőtlenítő szerekkel - például klórral - találkozva mérgező klórgáz is képződhetnek. A metanol súlyos méreg, kis mennyiségben fejfájást, émelygést, hányingert okoz.
fehérítő- és fertőtlenítőszerek	A legtöbb fehérítőszer vagy univerzális tisztító hatású kemikália tartalmaz egy nátrium-hipoklorit nevű anyagot - közismert nevén: hypót.	A nátrium-hipoklorit egy szervetlen vegyület, összegképlete: NaOCl.	A hypó erősen maró hatású, gőze irritálhatja a szemet, az orrot és a torkot is, sőt, ha gyakran használunk ilyen szereket, akkor akár a tüdőnk is sérülhet. A fehérítőket különösen veszélyes sósavszármazékot tartalmazó vegyszerekkel (vízkőoldó) együtt használni: keveredésükből mérgező hatású klórgáz keletkezik.

A magyar jogi szabályozás szerint a kiürült tisztítószeres flakonok, dobozok - az esetlegesen bennük lévő vegyszermaradékokkal együtt - veszélyes hulladéknak minősülnek.

I. Nézzetek utána milyen alternatívái vannak a fenti vegyszereknek!

Hasznos link itt és itt

micella, felületaktív anyag, monomolekuláris réteg