4.3. Az alábbi feladatban tudósok nevei, képei és munkásságuk leírását olvashatjátok. Csoportosítsátok oket, és döntsétek el, ha napjainkban munkálkodnának, mely tudomány és annak, mely résztudományához sorolnátok kutatásaikat!
1.) Hippokratész
A.)
I. 1571-1630
a.) 1859-ben megjelent A fajok eredete címu muvében az élővilág fejlődésére ad magyarázatot. Szerinte a fajok nem állandók, folyamatosan fejlodnek. A folyamatos fejlodés, az evolúció mozgatórugója a természetes kiválasztódás, amely a rátermetebb egyedek szaporodási esélyeit növeli.
2.) Darwin
B.)
II. 1809-1882
b.) A görögországi Kósz szigetén töltötte élete nagy részét. Nézete szerint nincsenek "szent" betegségek, minden kórformának valóságos oka van. Kutatja a betegségek élettani, bonctani és kórtani hátterét. A tüneteket tapasztalás szerint gyujti egybe, az így készült kórleírásokból állítja fel a kórismét (diagnózis), és állapítja meg a követendo gyógymódot.
3.) Vesalius
C.)
III. 1514-1564
c.) A csillagos égbolt szemléloje, matematikai számítások és szerkesztés eredményeként kimondja, hogy a Mars ellipszispályán kering. Elso törvénye kimondja, hogy a bolygók ellipszispályán keringenek a Nap körül, második tövénye szerint a bolygók keringési sebessége a Naptól számított távolságuktól függ.
4.) Kepler
D.)
IV. 1743-1794
d.) A francia akadémia kiválósága, az égés titkának megfejtoje. Az 1777-ben kiadott dolgozatában megdönti a flogiszton elméletet, amely szerint az égés során az anyagokból flogiszton távozik. Kimondja, hogy az égés oxigénnel történo egyesülés. Számtalan eredményébol a víz összetételének meghatározását említjük még.Õ a modern kémia kezdetének kulcsembere.
5.) Lavoisier
E.)
V. i.e. 460-377
e.) A termékeny Szicília szigetén élt. Általa alkotott közismert törvény: "minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, mint amennyi az általa kiszorított víz súlya"
6.) Newton
F.)
VI. i.e. 287-212
f.) Angol származású tudós, fo muvében a tömegvonzás elvét dolgozta ki, azt az alaptételt, amely a földön és égben egyaránt érvényesen magyarázza a mozgás minden fajtáját. Nemcsak magyarázza, hanem matematikai formában ki is tudja fejezni, akár egyszeru esésrol, hajításról, keringésrol van szó, akár földi avagy égõ testek bonyolult pályáiról.
7.) Arkhimédész
G.)
VII. 1642-1727
g.) Az anatómusok fejedelmének nevezett tudós a középkori boncolások nagy mestere. Boncolási eredményeit hétszáz hatalmas oldalból álló, pontos rajzokkal szemlélteto könyvként jelentették meg.
Arkhimédész
név
élt
munkássága
mai foglalkozása
kép
.
.
.
fizikus
.
.
.
.
fizikus
.
.
.
.
anatómus
.
.
.
.
kémikus
.
.
.
.
biológus
.
.
.
.
orvos
.
.
.
.
csillagász
.