A légkör kialakulása
A Föld kialakulásáról már korábban tanultál, most egy kicsit átismételjük és bővitjük is tudásodat.
Egyszer vol, hol nem volt nagyon, nagyon régen a világegyetem egy pontján, a Napnak nevezett csillag a kozmikus gáz- és porködre oly hatást gyakorolt, hogy az elkezdett forogni. Olyan érdekes fizikai erők, mint a gravitáció és a centripetális erő tovább fokozta ennek az egyvelegnek a forgási sebességét, s a részecskék különböző tömege miatt egy forgási test alakult ki, belső részében a nagyobb tömegű alkotókkal. Ezek a nehezebb porszemcsék, a kölcsönös vonzás hatására alakították ki a Föld bolygómagját, amely folyamatosan újabb és újabb részecskéket vonzott magához és kötött meg, így gyarapítva a kialakuló bolygó tömegét. Az ez idő tájt uralkodó hőmérséklet és nyomás hatására a forgó porszemcsék először megolvadtak, majd elkezdtek kihűlni. Az olvadás érdekes fizikai és kémiai folyamatokat idézett elő, ennek köszönhető, hogy a Föld réteges felépítésű. Földünk születési napját arra az időpontra tesszük, amikor a lehűlésnek köszönhetően a felszíni hőmérséklet 100 Celsius-fok alá süllyedt. Ez mai becsléseink szerint 4,6 milliárd éve lehetett.
A mai modern, csillagászati műszerek arra engednek következtetni, hogy környezetünkben nincs olyan bolygó (sem a Naprendszerben, sem a közeli csillagrendszerekben), amelyen élet lenne. Az értelemes élet kialakulása számos biológiai, csillagászati, fizikai, földrajzi és kémiai tényezőre vezethető vissza, ((ebből is látszik, hogy nincs fontosabb tudomány a természettudományoknál)). Bolygónk különleges, hisz mai ismeretünk szerint egyedül itt található meg a víz mindhárom halmazállapotban (erről is tanultál már), valamint (többek közt) azért is, mert légköre különleges összetételű. Különleges összetételő, mivel fizikai és kémiai ismereteink szerint nagyon nehéz lenne ilyen összetételű gázelegyet létrehozni. Az epocha során Földünk e különleges alkotójával, a légkörrel fogunk foglalkozni.
Hogyan lett a légkör?
Mint azt korábbi tanulmányaidból tudhatod, illetve a fenti rövid összefoglalóban is olvashattad a közel gömb alakú Föld réteges felépítésű, a nagyobb tömegű anyagok a gömb belsejében, a könnyebb alkotók a gömb külső felén helyezkednek el. A megszilárdult bolygó tömegvonzásának köszönhetően a jelenlévő gázok nem illantak el a világűrbe, hanem egy gázburkot alakítottak ki. Ehhez persze megfelelő hőmérsékletre volt szükség, hisz magasabb hőmérsékleten a gázatomok, molekulák mozgási energiája megnő, így könnyebben kitudnak szakadni a vonzás erejéből.
Az elsődleges légkör
Logikusnak tűnik, hogy a Föld születésekor a légkört kozmikus gázok alkották. Az elsődleges, vagy szoláris (napszerű) légkör főleg hidrogénből és héliumból állt, kisebb részben nemesgázokból (neon, argon, kripton, xenon). Bolygónk gravitációs és hőmérsékleti viszonyai miatt azonban ezen gázok nagy része elillant.
A másodlagos légkör
A prekambriumban (4 milliárd-590 millió éve) végbemenő nagyfokú meteoritzápor és vulkáni tevékenység nyomán egy másodlagos légkör alakult ki. Ekkor jelent meg a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, az ammónia, a kén-dioxid és a kén-hidrogén.
1. A táblázat kitöltésével add meg a fenti gázok kémiai jelölését!
2. Miért nevezzük a VIII. főcsoport elemeit nemesgázoknak?
3. Naprendszerünk mely bolygóinak van légköre? Milyen gázokból áll?
Ezt a feladatot már korábban elvégeztétek, most csak ismétlés.
Az alábbi táblázatban két legközelebbi bolygó szomszédunk paramétereit láthatod.
elsődleges légkör, másodlagos légkör
