Afrika mezőgazdaságánál láthattuk, hogy az emberek bizony komoly természetpusztítást végeznek. Afrikát és szinte valamennyi kontinenst három komoly természetvédelmi probléma fenyegeti: az elsivatagosodás, az erdőirtás és a fajok eltűnése. Ebben a fejezetben az utóbbival fogunk foglalkozni, a másik kettőt a következő fejezet tárgyalja.

De kezdjük ott, hogy mi a természetvédelem!

A természetvédelem fogalma és története

A laikus emberek talán nem is tudják, hogy a környezet- és természetvédelem két különböző fogalom. A környezetvédelem a földi környezet alkotóelemeinek összességének védelmével foglalkozik, így talaj, víz, levegő, épített környezet (települések, ipari létesítmények), táj, de ezen környezeti elemek védelmén keresztül természetesen az élővilág védelme is alá tartozik. A természetvédelem ennél szűkebb terület, egy adott terület élővilágának, egyes természeti képződmények (barlang, vízesés stb.), valamint bizonyos kultúrtörténeti értékek (ez határterülte a műemlékvédelemmel) védelmére összpontosít. A környezetvédelem a Föld egész felületére ki kell, hogy terjedjen, míg a természetvédelem mindig tételes védetté nyílvánítással jár együtt, így a Föld legfeljebb egyötödére terjed ki.

A céltudatos, államilag (is) szervezett, tervszerű, intézményes természetvédelem kezdetének az 1872-es esztendőt, a világ első nemzeti parkjának - a Yellowstone parknak - való megalapítását tekintik. Azóta a Föld mintegy száznegyven országában közel tízezer nagyobb kiterjedésü területet jelöltek ki védelemre. Ez kb. a Föld szárazföldi területeinek 5%-a. Ezt követően számos természetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezet alakult:

- 1922 Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP), ennek hazánk is alapító tagja volt;
- 1948 Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN), hazánk 1974 óta tagja;
- 1961 Világ Természetvédelmi Alap (WWF), hazánkban 1991-ben nyílt képviseletük;
- 1965 Nemzetközi Vízivadkutató Iroda (IWBR);

Hazánkban az első nemzeti park 1973-ban alakul, ez a Hortobágyi Nemzeti Park.

6.1. Nézz utána miről szólnak az alábbi egyezmények, mikor hozták létre őket, hazánk mióta tagja!

 

Ramsari Egyezmény:

Világ kultúrális és természeti örökség:

Washingtoni Egyezmény (CITES):

Berni Egyezmény:

Ember és Bioszféra Program:

Riói Egyezmény:

Miért kell védeni az élőlényeket?

A kérdés kiváló, a válasz végeláthatatlan. Ennek több oka van, íme a legfontosabbak:

együttérzés, esztétikai vonzerő, etika, gazdasági jelentőség, részvét, a létezés joga, ökoszisztémák egyensúlyának megtartása, életfenntartó rendszerek...

I. Gondolkozzatok el a fenti fogalmakon! Beszéljétek meg melyik, mit jelenthet? Tudnátok-e folytatni az okok sorát?

 

A rendszertan fejezetben már megtanultad, hogy a Földön élő fajoknak csupán töredékét ismerjük (1,8 millió ismert faj, becsült fajok száma 4-120 millió). Az is egyre nyílvánvalóbb, hogy az antropogén hatások jelentősen növelik a fajpusztulás ütemét. Honnan tudják vajon hány faj élhet a Földön? És milyen sebességgel pusztulnak? Különben is, az idő epochában, amikor az evolúcióról tanultál megtudtad, hogy a fajok nem örökké létező lények, hanem bizonyos idő elteltével átalalkulnak más fajjá vagy kipusztulnak. Ha mindig is pusztultak ki fajok akkor vajon miért kell védeni őket?

Most lássuk a kérdésekre a válaszokat!

Nyílvánvaló, hogy ma még lehetetlen ismerni Földünk valamennyi faját. A biodiverzitás (biológiai sokféleség) kutatói, a természet- és környezetvédelemben dolgozók, valamint a konzervációbiológusok több módszert dolgoztak ki a Földön élő fajszám, illetve a kipusztulás ütemére történő becslésre. Ezeket igen leegyszerűsítve tárgyaljuk. A fajszám becslések alapját a fajszám-terület aránya képezi. Felmérik egy-egy élőhely (társulás, biom) több kicsiny területének fajszámát, feltételezik, hogy csak nagyon keveset nem vettek észre és ezt az arányt rávetítik az adott élőhely még nem, vagy alig vizsgált területeire. Ebből becsülhető, hogy az adott élőhelyen vajon hány faj élhet és ebből mennyit ismerünk. Természetesen a számításokat bonyolult matematikai képletekkel cifrázzák és a számítógép segítsége is elengedhetetlen. Feltehetően nem újdonság, hogy a fajok többségét a trópusi területek hordozzák, s ezek a legkevésbé kutatottak. Ha egy élőhely fajszámát behelyettesítjük az évente eltűnő élőhelyek területi adatába, megkapjuk, hogy évente a fajok 0,2-0,5%-át veszítjük el. Ha ezt csupán 5 millió fajra vetítjük (holott az átlagos becslés 6-8 millió közt van) évente 10-25 ezer faj, azaz óránként 1-3 faj kipusztulása adódik.

6.2. Mivel foglalkozhat a konzervációbiológus?
6.3. Nézz utána a mygarországi Vörös Könyvnek!

Hogyan vethetők össze ezek a mérőszámok a földtörténetben látottakkal? Az átlagos fajöltőket az ősmaradványrekord egészében nézve átlagosan 1-10 millió év közötti idő telik el egy faj megjelenése és kihalása között. A mai legjobban ismert két csoport, a madarak és az emlősök között az elmúlt száz évben dokumentált kihalt fajoknak a túlélőkhöz viszonyított száma alapján mindössze tízezer éves átlagos fajöltőt tapasztalunk. Ez nem kevesebbet jelent, minthogy a földtörténeti kihalási szintet legalább százszorosan, de akár ezerszeresen is meghaladja a mai kihalási ütem.

Az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) ún. Vörös Könyvben tartja nyílván a fajokat természetvédelmi osztályozás szerint. Az ebben szereplő fajok állományát folyamatosan nyomon követik, s a mért változásokból következtetni lehet a fajpusztulás ütemére. A jól ismert fajok (emlősök, madarak, pálmafélék) vizsgálatának eredményei sajnos szomorú jóslatokat közölnek. Az elkövetkező 200-300 évben a madár- és emlősfajok felel kihal, a pálmafélék felének már csak 50-100 éve van hátra. Kép: a becslések szerint a Föld legveszélyeztetettebb gerinces csoportja a kétéltűek. Hazánkban minden kétéltű és hüllő védett!

Az evolúciónál tanultál az öt nagy kihalásról. Ma joggal feltételezzük, hogy napjainkban zajlik az élővilág hatodik kihalási hulláma.

Az öt nagy kihalásról itt tanultál.

 

Hogyan veszélyezteti az emberiség a fajokat?

Szintén csak felsorolással válaszolnánk:

élőhelyek csökkenése - urbanizáció, terjeszkedő szántóterületek, erdőirtás, kiszáradás - túlhalászat, környezetszennyezés, bányászat, túlfogyasztás, kísérletek, hobbi-állattartás, divat, orvvadászat...

II. Gondolkozzatok el a fenti fogalmakon! Beszéljétek meg melyik, mit jelenthet? Tudnátok-e folytatni az okok sorát?

 

Miért éppen Afrika?

Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért éppen Afrikánál tanulunk a természetvédelemről. Egyértelmű válasz nincs, hisz valamennyi kontinensen jelentős természet- és környezetpusztítás zajlik. Talán ez az a kontinens, melynek hallatán az ember rögtön a vadászatra gondol. Bizony. Afrika élővilágára sokáig a vadászat jelentette alegnagyobb veszélyt.

III. Nézzetek utána milyen nemzeti parkok vannak Afrikában! Készítsetek kiselőadást vagy tablót róluk! Ebben segíthet az alábbi link.

http://afrika.lap.hu/

IV. Nézzetek utána milyen afrikai állatok pusztultak ki, illetve kerültek a kipusztulás szélére!
V. Kutassátok fel híres, magyar származású afrikai vadászok életrajzait, történeteit!

Ha afrikai vadászathoz támad kedvetek itt és itt tájékozódhattok.
Figyelem! A tervszerű vadgazdálkodás része a vadászat, ha ilyen keretek közt zajlik nem elítélendő!

környezetvédelem, természetvédelem, konzervációbiológia, Vörös Könyv, hatodik kihalás