Ausztrália kiérdemli a legkülönlegesebb kontinens címét, mert a többi szárazfölddel összehasonlítva sok természet-, sőt társadalom-földrajzi vonását tekintve is egyedülálló. Méretét tekintve a legkisebb kontinens, a legalacsonyabb - legmagasabb pontja 2228 m, a legidősebb, a legszárazabb, a legutoljára felfedezett, a legtávolabbi a hagyományos európai-észak-amerikai központoktól és a legkülönösebb állat- és növényvilággal rendelkezik. Nagyságát tekintve Európa 4/5-e, 7,6 millió négyzetkilométer.

Neve egykor Nova Hollandia, vagyis Új-Hollandia volt. Már felfedezése előtt is volt neve,- mert hogy egy akkori elmélet szerint a déli féltekén is kell lennie az egyensúly végett ugyanannyi szárazföldnek, mint az északin, - tehát sejtettek errefelé egy igen nagy, a valóságosnál sokkal nagyobb kontinenst, aminek magyarra fordítva az Ismeretlen Déli Föld nevet adták, latinul tehát Terra Australis Incognita lett a neve.

Ausztrália felosztása

Mint már említettük a legalacsonyabb kontinens, területének 40%-a nem éri el a 200 m tengerszint feletti magasságot, átlagos magassága 330 m (Európa 290 m). Ha a szárazföldeket legmagasabb csúcsok alapján állítjuk sorrendbe Ausztrália messze a legutolsó. Felszínét hatalmas kiterjedésű síkságok borítják, itt a legnagyobb a lefolyástalan területek aránya. Domborzati és földtani felépítés alapján három nagytájcsoportra oszthatjuk:

Nyugat-Ausztrál-tábla

A kontinens csaknem a felét képező táblavidék, amely alapját az egykori Gondwana gyűrt kristályos kőzetei építik fel. A legidősebb kőzetek a Yilgarn- és a Pilbara-fennsíkok alkotói. Fiatal tengeri üledékből áll a Nyugati-parti-síkság, illetve szintén üledékréteg takarja az Észak-Ausztrál-fennsíkot. Utóbbihoz tartozik a homokkő rétegből álló Kimberley-fennsík és az alacsonyabb Arnhemföld. A kontinens nyugati felének középső részét a Homokvidék borítja, hatalmas "sivatagaival", melyek közül legnagyobbak a Nagy-homoksivatag, a Gibson-sivatag és a Nagy-Viktória-sivatag. Ezek csak nevükben sivatagok, felszínüket gyér füves növényzet borítja. A Közép-Ausztrál-hegységek a sivatagos környezettől csupán 400-500 méterrel emelkednek ki, éghajlatuk viszonylag csapadékos. Ide tartozik a Macdonnell-hg., a Musgrave-hg. és a Petermann-hg. A nyugati rész déli területén, a Nagy-Ausztráliai-öböl mentén a Fátlan-síkság, másnéven a Nullarbor-síkság helyezkedik el. Nevéből adódóan felszínét füves növényzet borítja.

Ausztrál alföldek

A kontinens középső nagytájcsoportja, amely északról délre három jól elkülöníthető részre oszlik. A Carpentaria-öböl síksága tengeri és főleg folyóvízi feltöltéssel keletkezett part menti alföld. Az Eyre-tó alföldje Ausztrália száraz szíve. A névadó Eyre-tavat tápláló vízfolyások (Cooper, Hamilton, Creek) csak a ritka esők alkalmával szállítanak vizet. A síkság területének jelentős része egybeesik a Nagy-Artézi-medencével, s így a felszín alatti vizek lehetővé teszik a gyér lakosság megélhetését. Az alföldek harmadik része a Murray-Darling-alföld, amely a tengerre nyíló, magaslatokkal jól körülhatárolható síkság, a két névadó folyó völgyében. Északi része még a Nagy-Artézi-medencéhez tartozik.

Kelet-Ausztrál-hegyvidék

A keleti partok mentén nagyjából észak-déli irányban húzódó hegyvonulat, szélessége átlagosan 150 km, de középen meghaladja a 400 km-t is. Északról délre haladva a következő hegyvidékekre tagolódik: Queenslandi-hegyvidék, Új-angliai-hegység, Kék-hegység, Ausztrál-Alpok, Victoria-hegység. Közülük kiemeljük a Kék-hegységet, amely a főváros és Sydney közelsége miatt közkedvelt turistahely barlangokkal, vízesésekkel. Az Ausztrál-Alpok a kontinens legmagasabb pontja (Mt. Kosciusko 2228 m), illetve az egyetlen, évente rendszeresen havazó területe miatt kap említést.

Ha érdekelnek viszonylag friss statisztikai adatok a kontinensről, kattints ide!

 

Ausztrália éghajlata

Az éghajlat fő jellemvonásai a kontinens földgömbön elfoglalt helyzetéből adódnak, amelyek az óceánok-tengerek és a domborzat miatt jelentősen módosulnak. Földrajzi elhelyezkedése következtében Ausztrália egyharmadára a trópusi, kétharmadára a mérsékelt éghajlat a jellemző. Az évszakok az európaihoz képest féléves eltolódásban váltják egymást: amikor nálunk tél van, ott akkor van nyár. A partközeli területeken az óceánok, tengerek kiegyenlítő hatása mérsékli a téli és nyári, illetve a nappali és éjszakai hőmérsékleti szélsőségeket. Sydney-ben például a januári – tehát nyári – középhőmérséklet 22 °C, júliusban – tehát télen – általában 12 °C körül van. (Viszonyításul: Budapesten a téli-nyári átlagos középhőmérsékleti érték közötti különbség 23 °C körüli.) Forrás: wikipedia

A belső területeken azonban szélsőséges hőmérsékleti értékek is jellemzőek a kontinentális éghajlati hatás miatt. Meghatározza a hőmérséklet alakulását a tengerszint feletti magasság is. Az éghajlat további alakítói a légáramlások: a nyári passzátszelek, amelyek bőséges csapadékot (nyári monszun) hoznak a kontinens északi, északkeleti részére és a keleti partvidékre. A téli időszakban a nyugati szélrendszer esőfelhői öntözik a déli, délkeleti partokat és Délnyugat-Ausztráliát. A kontinens belsejében és északon – a délkeleti passzátszelek miatt – azonban a tél száraz. Mivel magashegyek nem szabdalják a légköri képződményeket, gyakoriak a szélsőséges időjárási jelenségek, a hatalmas szárazságok vagy a pusztító áradások. Ausztrália északi partvidékén november és március között pusztító hurrikánok söpörhetnek végig.

Trópusi, északi részein csak két évszak van, a trópusi tél (májustól októberig) és a trópusi nyár. Itt télen a legalacsonyabb átlaghőmérséklet 21,7 °C, míg a legmagasabb átlag 31,6 °C. Nyáron ezek az értékek 24,6°C és 32. °C. Végletek: az eddig mért legmagasabb hőmérsékletet 53 fok volt 1889-ben egy észak-keleti szigeten, a legalacsonyabb hőmérsékletet - 23 fokot -Koscisuszko hegységben, 1994-ben mérték.

4.1. A Földrajzi Atlasz segítségével válaszolj az alábbi kérdésekre!
Hol a legnagyobb az éves csapadék mennyisége?
Hol van a legmelegebb nyáron (január)?
Hol van a leghidegebb télen (július)?

 

Ausztrália vízrajza

Ausztrália folyóvölgyeinek többsége nagyon idős. A kontinensre jellemző kevés csapadék (420 mm/év átlagban) és a kicsiny lefolyási értékek szélsőséges vízrajzi adatokat adnak. Vízhozamban a legkisebb és legnagyobb folyók közt óriási eltérések vannak, ráadásul a vízfolyások többsége csak a nagy csapadék után szállít vizet. A hirtelen jött esők nyomán a medrek hamar megtelnek és a folyók kiöntenek. Különösen Queensland és Új-Dél-Wales óceáni partvidékein nagyok az árvízkárok egy-egy cikon felhőszakadása után. A kontinensen az állandó vizű tavak száma is csekély, főleg a rendszeres csapadékú keleti hegyvidéken fordulnak elő. Ausztrália vízellátásában igen jelentős szerephez jutnak a felszín alatti vizek.

4.2. Olvasd le a térképről a jelentősebb folyókat és tavakat!
4.3. Miért vannak bizonyos folyók szaggatott vonallal jelölve?
4.4. Miért van bizonyos tavak széle szaggatott vonallal jelölve?

 

A Nagy-Artézi-medence

A vízrajzot követően érdemes külön, kicsit részletesebben foglalkozni a Nagy-Artézi-medencével, amely sajátságai miatt biztosítja az itteni kis lélekszámú lakosság vízellátását.

A felszín alatti vizekről már részben tanultál itt, most ezen ismereteidet kissé átismételjük, rendszerezzük és bővítjük. A felszín alatt elhelyezkedő vizek elég jelentős tartományát alkotják Földünk vízkészletének, bár helyzetüknél fogva kevéssé vannak szem előtt. Lehetnek egészen mélyen, illetve a felszínhez igen közel is.

A felszín alatti vizek két jelentősebb fajtáj a talajvíz és a rétegvíz. A talajvíz a legfelső vízzáró réteg felett felgyülemlett csapadékvíz. Ha a talajszemcsék közötti hézagokat a víz csak részlegesen tölti ki, akkor talajnedvességről beszélünk. A mezőgazdaságban óriási jelentősége van a talajvíznek, illetve a talajnedvességnek. A jó talajok hosszabb ideig magukban tartják a csapadékvizet - ilyen pl. a feketeföld, míg a rosszabbakból hamar elpárolog, ilyenek pl. a homoktalajok. A talajvíztükör szintje állandóan ingadozik a csapadékosabb és szárazabb időszaknak megfelelően. Ha túl magas a talajvízszint az sem jó, de ha túl alacsony az sem. A növények gyökérzete ugyanis megközelíti, illetve el is éri a talajvíz szintjét, tehát a fejlődéshez szükséges vizet a talajvízből is szerzi. Ha ez túl mélyre száll, akkor vízhiány léphet fel, ha viszont túl magas, megfullad a növény. Ha a talajvíz a sok csapadék következtében, vagy a közeli folyó áradása miatt a felszín fölé emelkedik - belvíznek hívjuk.

A rétegvíz két vízzáró réteg között elhelyezkedő vízek gyűjtőneve. Jellegzetes rétegvíztípus az artézi víz. Legtöbbször igen jó minőségű ivóvíz. Magyarország gazdag artézi vizekben, de a Párizsi-medence és az ausztráliai Nagy Artézi-medence artézi kútjai híresebbek. A képen a Föld legnagyobb artézi medencéjét láthatjátok, ahol egyes számmal az artézi, kettessel a szubartézi medencék vannak jelölve.

A kőzetek repedéseiben található vizet résvíznek nevezzük. Különleges helyet foglal el a résvizek csoportjában a karsztvíz. A karsztvíz leginkább a mészkő repedéshálózatában lévő víz, amelyben szerencsére hazánk igen gazdag.

Az artézi vizek forrás formájában vagy fúrással (kút) felszínre törhetnek ezzel kiváló ivóvizet biztosítva. A források és fúrt kutak különböző hőmérsékletű és ásványi összetételű vizeket szolgáltatnak. A 20 °C feletti vizeket hévíznek nevezzük. A Hévizi-tó alatt lévő források ilyet szolgáltatnak. Az Alföldön gyakori termálvizek annyira forróak, hogy üvegházak fűtésére is alkalmasak. A Föld mélyéből feltörő vizek különböző kőzeteken haladnak keresztül, amelyekkel kémiai kapcsolatba is kerülnek: ásványokat oldanak, ezek az ásványvizek. Legismertebbek a szén-dioxid tartalmú ásványvizek, de feldúsulhat bennük a kén, a vas és még sok más anyag is. Az ásványvizek egy része gyógyvíz. (Pl. parádi víz)

 

Ausztrália őslakói és mai lakossága

Az első embercsoportok a jégkorszak idején, kb. 40 ezere évvel ezelőtt érkeztek Délkelet-Ázsia felől, amikor a tenger szintje jóval alacsonyabb volt, s mindössze 60 km-es tengeri uttat kellett leküzdeni. Mintegy 20 ezer évvel ezelőtt veddo-ausztralid nagyrasszba tartozó őslakosok már az egész kontinens területén szétszóródtak, természetesen a jó termő,- és vadászterületeket részesítették előnyben, ott gyűjtögettek és vadásztak. A 18. század végén, az európai gyarmatosítás kezdetén kb. 300 ezer körül mozgott lélekszámuk, majd rohamos hanaytlásnak indult. Ugyan a 20. század végére lélekszámuk ismét megközelítette az említett értéket, számtalan csoportjuk, többek közt Tasmania őslakói végleg eltűntek "hála" az európai telepeseknek. A napjainkra fennmaradt őslakosság a legértéktelenebb zónákba, sivatagokba, félsivatagokba szorult vissza. Régebben állampolgárságot sem kaptak, ha csak valami „különlegeset” fel nem tudtak mutatni, pl. a képzőművészet terén, és kocsmába sem járhattak. Mára ez megváltozott (1967), az alkohol nagy számban szedi áldozatait köreikben, de a behurcolt betegségek és a katonák, meg a bevándorlók is tizedelték őket. Kis idővel ezelőtt azonban sikerült megállítani számuk csökkenését. Kb. 300 nyelvet beszéltek, amik folyamatosan tűnnek el, csak Viktória állam egy részén ennyiféle volt jelen:

Ausztrália felfedezésének ideje vitatott, valószínű, hogy már a XV. századtól kínai, arab, portugál és spanyol hajósok is eljuthattak a kontinensre, de terméketlennek találták, így említésre sem méltatták, mindenesetre feltételezték, hogy kelet felé jelentősen, talán Tűzföldig is elnyúlik. A 17. század folyamán holland és angol hajósok derítették fel a területet. Elsőként Abel Tasman holland kutató (esetleg Matthew Flinders angol utazó? - járj utána!) hajózta körül Ausztráliát 1642-43-ban, ekkor nevezték el a területet Új-Hollandiának. Az angol hajósok közül James Cook kapitány tett jelentős lépéseket Ausztrália partjainak és a környező szigeteknek (Új-Zéland, Új-Guinea) a felfedezésében. Cook 1769-1770. évi felfedező útja során nyilvánították angol gyarmattá Ausztráliát és Új-Zélandot. Az új gyarmat benépesítése 1788-ban indult meg a mai Sydney térségében. Az angolok az amerikai függetlenségi háború után nem tudták az elítélt bűnözőket Amerikába szállítani, ezért 1788-tól Ausztráliába vitték őket, ahol Sidney területén alakult ki az első fegyenctelep. A növénytermesztő, juh- és szarvasmarhatartó telepesek száma a 19. század közepére meghaladta az 1 milliót. Ezt újabb betelepülési hullám követte, melynek fő kiváltója az aranyláz volt. A 20. századtól a népesség növekedés fő forrása a természetes szaporulat volt. 1950-ben 8 millió, 2000-ben közel 20 millió lakost számoltak.

1931-ben a westminsteri statútum domíniumi státuszt biztosított Ausztrália számára, amelyben az államfő a mindenkori angol uralkodó, de a politikai élet önálló (parlament, kormány). Ausztrália az I. világháborúban az antant oldalán vett részt, a II. világháborúban a japánok és a németek ellen harcoltak. A 20. század második felében a gazdag nyersanyagkészletek és az intenzíven fejlődő gazdaság következtében Ausztrália a fejlett ipari országok sorába lépett.
Jelenleg Ausztrália államformája államszövetség, amely 6 szövetségi államból (Új-Dél-Wales, Queensland, Dél-Ausztrália, Victoria, Nyugat-Ausztrália és Tasmania), valamint 2 szövetségi területből (territory - Ausztráliai Fővárosi Terület, Északi Terület) áll. Térképen: a tagállamok és fővárosaik.

Röviden a tagállamokról:
Az európaiak először Sydneynél, New South Walesben, (Új-Dél Walesben) alapítottak új telepeket 1788-ban. Mára Sydney Ausztrália legnagyobb városa olyan látványosságokkal, mint az Olimpia és az Operaház, és Sydneyben található Ausztrália legnagyobb nemzetközi repülőtere is.

Victoria, a szárazföldön a legkisebb állam, de a második legnépesebb. Fővárosa Melbourne, a második legnagyobb ausztrál város, 1956-ban volt az olimpia helyszíne és a victoriaik sportszeretete azóta is töretlen. Minden novemberben Melbourne látja vendégül a híres lóversenyt, a Melbourne Kupát (Melbourne Cup).

Queensland Cape York trópusi esőerdőitől a délebbi mérsékelt égövig húzódik. Északkeleti partainál fekszik a Nagy Korall Zátony (Great Barrier Reef) az egyedülálló természeti csoda, délebbre fővárosa, Brisbane és a környező tengerpartok ( Sunshine, Gold Coast) nyújtanak feledhetetlen élményeket.

South Australiát (Dél-Ausztráliát) egy magán gyarmatbizottság alapította, így nem voltak fegyencek a területén. Adelaide, a főváros kétévente a nemzetközi Adelaide Fesztiváltnak ad otthont. (South Australia)

Western Australia (Nyugat-Ausztrália) körülbelül Nyugat-Európa területével azonos részen fekszik és a lakosságának nagyjából háromnegyede, 1.38 millióan a fővárosban, Perthben él.

A kontinenstől a Bass-szoros választja el Tasmaniát és számos kis társszigetét így alkotva a legkisebb államot. Fővárosa Hobart a Sydney-Hobart nemzetközi vitorlásversenyről is híres.

A Northern Territory (Északi Terület) két Franciaországnyi területen fekszik, de a népessége csak kétszázezer fő. Fővárosa Darwin, míg a legjelentősebb szárazföldi települése Alice Springs. Az Északi Területen található a párját ritkító természeti képződmény, az Uluru-Kata Tjuta és a növény - és állatvilágára joggal büszke Kakadu Nemzeti Park.

A népesség jelentős része a keleti-délkeleti prati sávban él, ide koncentrálódnak a nagyvárosok is. Délnyugaton csupán Perth környékén találkozni jelentősebb népsűrűséggel. Így tehát az ország területének 1,6%-át alkotó parti sávon él a népesség 79%-a. A parti sávot kísérő belső zónában csupán 0,3-10 fő/km² a népsűrűség, míg a belső, az ország területének 82%-át kitevő területek a lakosságnak csupán 3%-át tartja el. Nem csoda tehát, hogy Ausztrália a Föld legvárosodottabb kontinense, népességének 85%-a városi településen él. Sőt! A lakosság 60%-a öt nagyváros és annak vonzáskörzetében lakik, nevezetesen: Sydney, Melbourne, Newcastle, Canberra, Adelaide.

I. Készítsétek el Ausztrália térképét! Jelöljétek a nagyvárosokat, a közúti és vasúthálózatot!
II. Keressetek képeket Road Trainekről!

 

A belföldi teherszállítás nagy részét speciális kamionokkal, úgynevezett Road Train-ekkel (országúti vonat) bonyolítják le.	Az "Indian Pacific" Sydneyt, Adelaidet (Dél-Ausztrália fővárosa) és Perthet köti össze. A vonat 4352 km utat tesz meg és kéthetente közlekedik.	Az ausztrál légi társaság, a Virgin jelentős zserephez jut az országon belüli közlekedésben is.

Ide kattintva egy keveset olvashatsz az őslakosokról, gyógymódjaikról, vallásukról, totemizmusukról stb.
Ausztrália történelméről sok érdekeset megtalálhatsz itt, és ha Tasmania felfedezésével kapcsolatos legújabb kutatásokra vagy kiváncsi, kattints ide! (állítólag nem is a hollandok fedezték fel!) Ausztrália tengeren túli területeiről itt találsz összefoglalást.

talajvíz, talajnedvesség, talajvíztükör, belvíz, rétegvíz, ártézi víz, résvíz, karsztvíz, hévíz, ásványvíz, gyógyvíz,