6. Óceánia

Óceánián bolygónk legnagyobb összefüggő vízfelületét és annak szigetvilágát értjük. A Világóceán felszínének csaknem felét elfoglaló, a szárazföldek összesített területénél nagyobb, 173 millió km²-nyi terület. Kiterjedése észak-déli irányban 15 ezer, kelet-nyugati irányban 17 ezer km, a víz átlagos mélysége 4300 m, de 10 ezer métert meghaladó mélyésget is mértek. Szigeteinek összterülete kb. 1,2 millió km². Három nagy szigete (Új-Zéland Északi,- és Déli-szigete, illetve Új-Guinea) mellett 5-6000 kisebb szigettel rendelkezik, amelyek területe a nagyok nélkül igen csekély (215 ezer km²). Régen Új-Guinea egybe is függött Ausztráliával, azzal közös talapzaton helyezkedik el, Új-Zéland pedig egy tenger alatti hátságon alakult ki.

Óceánia kialkulása

Óceánia szigeteinek többsége a Pacifikus-, az Ausztrál-, a Cocos-, a Nazca-, valamint a Filippínó-kőzetlemezek találkozásánál fekszenek. Korábbi tanulmányaid alapján nem nehéz kikövetkeztetni, hogy kialakulásuk a közetlemezek találkozásával magyarázható. A hatalmas mélytengeri hátságok és síkságok vulkanikus tevékenységei emelték ki a hegyeket, melyek az óceán vízszintje fölé emelkedtek. Az említett jelenséget forró pontos vulkánosságnak nevezzük, amelyről itt már tanultál. Új-Guinea harmadidőszaki hegyei elérik az 5000 m-t, és némelyik gleccserekkel is rendelkezik, de Új-Zélandnak is gyönyörű fjordos partjai vannak, a lemeztektonikai viszonyoknak megfelelően pedig, az Északi-szigeten szép vulkanikus hegyeket láthatunk, mint pl. a Mt-Egmont (2518 m). Sok kis sziget óceáni árkok mentén keletkezett szigetíveken nyugszik, mint pl. Új-Kaledónia, Salamon-szigetek), de a legtöbb az óceáni talapzatból emelkedik ki, "szórványsziget". A számtalan sziget kialakulása természetesen a leírtaktól eltérő módon is történhetett, de mindegyikre nem tudunk kitérni.

Éghajlat

A legtöbb kisebb sziget éghajlata nagyjából hasonló, az évi középhőmérséklet 20-27 Celsius fok, de csapadék szempontjából van egy fontos különbség, ugyanis a magas vulkanikus szigetek felemelkedésre késztetve a felhőket több csapadékhoz jutnak. Nagy viszont a különbség Új-Zéland és Új-Guinea éghajlatát tekintve, míg Új-Zélandé leginkább Angliáéhoz hasonlítható, addig Új-Guineáé trópusi, egyenlítői. Az Óceániában szabályosan alakuló nagy földi légkörzés hasonlóan szabályos tengeráramlásokat mozgat, s a szigetvilág sem zavarja meg ezt a rendet. Időszakos szabálytalanságot csak az ún. El Nino Déli Oszcilláció jelent, amely hatalmas területek időjárási eseményeit befolyásolja.

6.1. Nézz utána mi az az El Nino!

 

A szigetvilág felosztása

Az óceániai szigetvilág felosztására több lehetőség is kinálkozik, mi ezek közül csupán egyet és azt sem teljes részletében említjük meg. Míg az őslakosok magasság szerint csoportosították a szigeteket, sokan annak függvényében, hogy óceáni vagy szárazföldi lemezen fekszik. Mi egy harmadik, elhelyezkedésbeli, ún. topográfiai csoportosítást említünk. Eszerint Óceánia három nagy csoportra osztható:

Melanézia: kontinentális szigetekből áll, amelyek Ausztráliát keletről, hatalmas félkörívben ölelik körül. Ide tartozik: Új-Guinea, Bismarck-, Salamon-szk., Új-Hebridák, Új-Kaledónia, Új-Zéland.

Mikronézia: laza szigetcsoportosulás, Ausztráliától (és Új-Guineától) északra. Ide tartozik: Karolina-, Marshall-, Gilbert-, Phoenix- és Ellice-szigete többek közt. Említett szigetek laposak, többségüket korallok veszik körül.

Polinézia: a legváltozatosabb típusú és felépítésű szigetek csoportja, a Csandes-óceán középső részein, Ausztrália és Dél-Amerika közt. Ide tartozik többek közt: Fidzsi-, Tuamotu-szk., Szamoa, Tahiti.

6.2. Keresd meg a térképen az említett szigeteket!

 

A szigetvilág benépesülése és a mai lakosság

Az előbb említett hármas felosztás nem csupán természeti, hanem népességföldrajzi szempontból is indokolt. A melanézek a negrid emberfajtához tartoznak, bőrük fekete, termetük magas, hajuk sűrű és göndör. Feltételezések szerint 10-40 ezer évvel ezelőtt, két-három nagyobb hullámban az Indonéz-szigetvilág felől érkeztek. Sokáig kis törzsközösségekben éltek, ezzel magyarázható például, hogy Új-Guineában 700 nyelv használatos. A mikronézek ázsiai és afrikai népek keverékei, ezért bronzbőrűek, ők laknak mikronéziában. Feltehetően a legutolsó, kb. 2000 éve elindult utolsó óceániai népvándorlásoknak köszönhetik kialakulásukat. Alkatuk a polinézekhez áll közel, ám azokhoz képest határozottabb mongolid jelleget mutatnak. A polinézek világosabb bőrűek, és hullámos hajúak, europid és mongolid embertani vonásokat ötvöznek. Délkelet-Ázsia felől érkeztek, hajós kalandozásaik már a kr.e. 2. évezredtől nyomon követhető. Óceánia legtávolabbi zugaiba is eljutottak.

Óceánia őslakossága a 17. század környékén 4 millió lehetett, majd az európaiak által behurcolt járványos betegségek jelentősen tizedelték számukat. Becslések szerint a 20. század közepére kb. 1-1,5 millióan maradtak. Az őslakosok lélekszáma napjainkra a természetes szaporulatnak köszönhetően túlszárnyalta az egykori legmagasabb szintet.

 

Óceánia társadalmi berendezkedése

Státuszukat tekintve is igen különbözőek a térség országai. A legnagyobb területű ország, Pápua-Új-Guinea, de Új-Guinea szigetének csak a keleti felét foglalja el, a nyugati rész Indonézia egy tartománya. De rajta kívül is vannak kisebb, önállósult szigetek. A többiekkel együtt általában fejlődő országok, máig tartó gazdasági függésben egykori gyarmattartóiktól (Fidzsi-szk., Vanuatu, stb.). Érdekes kivétel a világ egy főre eső GDP-t tekintve az egyik leggazdagabb országa, Nauru, aminek oka a világon egyedülálló foszfát lelőhelye, kimerülőben lévő tartalékokkal. Vannak még, amik az USA fennhatósága alá kerültek, ilyen például az 1959-ben az Egyesült Államok 50. tagállamává vált Hawaii-szk. Politikailag nagyon sokan közülük instabilak, Fidzsin polgárháborúk, Új-Guineában gyakran törzsi háborúk robbannak ki.

Polinéziában egyébként több önálló állam van, amilyen pl. Szamoa és Tonga. Kelet-Polinéziában még mindig a francia jelenlét a meghatározó, ami sok pénzébe kerül Párizsnak, de szükségük van rá, hiszen a Tuamotu-szk.-hez tartozó Mururoa-atollon végzik nukleáris robbantási kísérleteiket. A kísérleteket a szigetvilág többsége, Ausztrália és Új-Zéland is ellenzi, és egy - a Mururoa-atollon történő atomrobbantások ellen tiltakozó - Greenpeace hajó elsüllyesztését követően - követelték is a térség atomfegyvermentes övezetté való nyilvánítását. Bár ezt francia ügynökök vitték végbe, az USA érdekeit is keresztezik az új-zélandiak, így változónak lehet mondani a két ország kapcsolatát, sőt Új-Zéland felfogása terjed is a szigetvilágban. Sajnos vannak olyan területek is, mint pl. a Marshall-szk., vagy Palau, amelyek némi gazdasági segítségért cserébe hajlandók megtűrni területükön pl. amerikai katonai bázisokat, rakétaelhárító-állomásokat. A szigetekre általánosan jellemző gazdasági nehézségek viszonylag újkeletűek, hiszen régen a szigetek nem ismerték a pénzt, nem voltak olyan importált ideáik, vágyaik, amiket csak pénzzel lehet megvenni, műanyag helyett kókusztányérból ettek, és valós használati értékükön egymással cserélték tárgyaikat, terményeiket. A fehér ember kultúrája ezt eltörölte. A képen a Bikini-szigeteken végzett nukleáris robbantás felhőjét láthatod.

 

Óceánia gazdasága

A szigetek legtöbbje szegény természeti erőforrásokban és ásványkincsekben. Bányászat szempontjából megemlíthető Pápua Új-Guinea (színesfémek), Bougainville-szk (rézérc), Új-Kaledónia (nikkel-, krómérc, kobalt), Fidzsi (arany). A feldolgozóipar igen fejletlen, főként az élelmiszer- és a kézműipar említhető. A gazdaság fő ága a mezőgazdaság, amely többnyire az önellátást szolgálja és trópusi növényeket termel: édesburgonya, taró, jam, manióka, banán, szágópálma, kókuszdió. Az állattenyésztés elmaradott, főleg baromfikat tartanak a házak körül, és a halászat is az önellátást szolgálja. Néhány szigeten ültetvényes gazdálkodást folytatnak (Fidzsi-szk: cukornád, Szamoa, Új-Hebridák: kakaó, Tahiti: vanília), a termények java része exportra kerül. A kereskedelmi kulcspozíciót szinte valamennyi szigeten a kínaiak szerezték meg. Egyes szigeteken jelentős az idegenforgalom. Ezektől eltekintve a legtöbb szigetország külföldi segélyekre szorul.

I. Készítsétek el Óceánia térképét!
II. Nézzetek utána az óceániai őslakosságnak!

 

szórványsziget, El Nino, melanézek, mikronézek, polinézek