Délnyugat-Ázsia

Irak

Természeti kincsei alapján Irak a Közel-Kelet egyik leggazdagabb országa. A 20. század gazdasági szakértői elsősorban az olajat említik, de ennél is fontosabb egy másik, bizonyos mennyiségben újra és újra "termelődő" alapanyag: a víz. E kettő együtt: víz és olaj, egyetlen közel-keleti országban sem található oly bőségben, mint itt. Nagy területei azonban nem a Paradicsomra, hanem csatatérre emlékeztetnek. Az 1968 óta hatalmon lévő kormányzat pusztulásba vezette az országot.

Irakban hivatalosan sokáig egypártrendszer uralkodott, amely a valóságban egyetlen ember családi érdekszövetségeként uralta az országot. 1968-ban a Baath-párt került uralomra, amelynek elelnöke Szaddám Huszein volt. Huszein tíz évvel később (1979) őrizetbe vetette a párt elnökét, s maga ült a helyébe az állam első embereként. 1980-ban megtámadta Iránt, a fegyverek 1988. augusztus 20-án hallgattak el. Kevesebb, mint két év múlva (1990. augusztus 2.) lerohanta az öböl menti kis államot, Kuvaitot. 1991. február 28-án az amerikaiak kiűzték Huszeint Kuvaitból, Irak infrastruktúráját lerombolták, az országot vezérével együtt kiközösítették. Polgárháború tört ki. Délen felkeltek a lakosság 60%-át kitevő síiták, északon pedig fellázadtak a kurdok. Szaddám rá jellemző brutalitással verte le a felkeléseket...

1. Fejezzétek be Szaddám Huszein történetét! Mi történt 1991 óta? Hol van most?

Főváros: Bagdad (3,8 millió lakos); lakosság: 19 millió fő; népsűrűség: 44 fő/km²; a lakosság 80% arab, 15% kurd, 5% török és egyéb; nyelv: arab, kurd. Terület: 434.924 km²; államforma: demokratikus népköztársaság. A mezőgazdaságilag hasznosított területeken cukornádat, búzát, árpát, gyapotot, gyümölcsöt és zöldséget termesztenek. Az ország legfontosabb mezőgazdasági exportterméke a datolyapálma. Pénznem: iraki dínár; vallás: 95% muzulmán, ennek mintegy 60% síita, 40%-a szunnita, 4% keresztény; írástudók aránya 60%; természeti kincsek: kőolaj, földgáz, kén-, foszfát-, cink-, ólom-, réz-, króm-, mangán- vas- és uránérc.

Irak

Irán

Iránt és lakóit lelkes miszticizmus hatja át, ami elsősorban a perzsa kultúra grandiózus alkotásaiba, az értékes könyvminiatúrákban és költeményekben, a zenében és az iparművészetben mutatkozik meg.

Az ország déli-nyugati felén, a Zagrosz- és a Kuhrud-hegység között terül el Perzsia, a 4000 éve lakott fennsík. Itt ősidők óta beszélik a perzsát, valamint rokonnyelveit. A perzsa nemzeti birodalmat hosszú időkig idegen uralmak irányították (Dzsingisz kán, Timur Lenk, Mahmud Ghaszni, Nagy Sándor), de a legkülönbözőbb hódítók befolyásai és pusztításai ellenére szívósan tartotta magát. Rendre hatása alá kerültek az idegen hódítók.

Az iráni kultúrának ma is paraszti, falusi alapjai vannak. A parasztok ősidők óta öntözéses gazdálkodást folytatnak, fallal körülvett, fákkal beültetett kerteket létesítenek. A víz egy része csatornákon keresztül érkezik a hegyoldalakról. A városokban virágzik a kereskedelem, ezek kézműves és vallási központok, s karavánok révén vannak kapcsolatban egymással. A városok központjában szinte mindenütt a főmecset körül helyezkedik el a bazár, a nyitott üzletekkel teli utcácskák szövevénye.

Főváros: Teherán (6,5 millió lakos); lakosság: 58 millió fő; népsűrűség: 33 fő/km²; a lakosság 65% perzsa, 15% azerbajdzsáni, 8% lur, 6% kurd, 2% türkmén, 2% arab, 2% egyéb; nyelv: perzsa. Terület: 1.648.000 km²; államforma: iszlám köztársaság. A mezőgazdaságilag hasznosított területeken rizst, búzát, árpát, cukorrépát, datolyát, sárgadinnyét termesztenek. Pénznem: riál; vallás: 90% síita muzulmán, szunniták, keresztények, zsidók; írástudók aránya 54%; természeti kincsek: kőolaj, földgáz, cink-, ólom-, réz-, mangán- és vasérc. A hegyi erdőkben tigrisek, leopárdok, medvék élnek.