Az iskolai dohányzásról
A 7-10. osztályos (kvázi 13-16 éves) fiataloknak 70.7%-a már próbálkozott dohányzással és több, mint egyharmaduk (33.5%) legalább havi rendszerességgel jelenleg is dohányzik. Azok közül, akik már kipróbálták a dohányzást, 17.7% jelezte, hogy 10 éves kora előtt dohányzott először.
A fiúk és lányok között, valamint Budapest, az egyéb városok és a falvak régiói között nincsen matematikailag kimutatható különbség. Forrás>>Különösen aggasztó, hogy a dohányzás igen elterjedt a fiatalok körében is, és ennek kipróbálása egyre fiatalabb életkorokra tolódik. Ezzel azonban hazánk nincs egyedül, mert sajnos világjelenségnek tekinthető. Több országosan reprezentatív kutatás eredményei szerint az utóbbi években a 15-17 korosztály háromnegyede arról számolt be, hogy már kipróbálta a dohányzást és majdnem egyharmaduk (32,7%) legalább heti rendszerességgel dohányzott is az adatfelvétel időpontjában. A fiúk és a lányok prevalencia-értékei között csekély a különbség (a fiúk kevesebb, mint 5%-al dohányoznak többen). Forrás>>
A serdülők cigaretta vásárlása
Magyarországon törvény tiltja a dohánytermékek eladását 18 éven aluliak számára. Ennek ellenére a jelenleg is dohányzó serdülőknek több mint háromnegyede (76.2%) jelezte, hogy minden nehézség nélkül tud magának cigarettát vásárolni. Forrás>>
Dohányzás a világon
KÖZEL 1 MILLIÁRD FÉRFI ÉS 250 MILLIÓ NŐ DOHÁNYZIK A VILÁGON!
A világ népessége számából - 6,4 milliárd fő - és a gyártott cigaretták össz-mennyiségéből - 3,7 billió db. évente - adódik, hogy egy világpolgárra évente 580 db cigaretta jut. Forrás>> Részletes cigaretta fejadagok az egyes országokban>>
Dohányzás okozta halálozás a világon
Világszerte jól ismert tény, hogy a dohányzás súlyosan veszélyezteti az egészséget. Világviszonylatban minden tizedik ember haláláért a dohányzás tehető felelőssé. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régióját – ahol a föld lakosságának mindössze 15%-a él – a világ összes dohányzással kapcsolatos megbetegedésének közel egyharmada terheli. Az 1990-es évek végén a dohánytermékek okozta halálozások száma 1,2 millió volt a világon (az összes halálozás 14%-a). Hacsak nem alkalmaznak hatékonyabb megelőző intézkedéseket, ez a szám 2020-ra becslések szerint 2 millióra emelkedhet (az összes halálozás 20%-ára). Forrás>>
Azon országokban, ahol évtizedek óta általánosan elterjedt a dohányzás: a tüdőrák halálozás 90-95%-áért, az összes rákhalálozás 30-35 %-áért, – kiemelten: a férfiak esetében 40-45 %-áért – , az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás 80-85 %-áért, a szív és érrendszeri halálozás 20-25 %-áért a dohányzás okolható. A statisztikai adatok s a számítások figyelembevételével kijelenthető, hogy 6 másodpercenként 1 (egy), naponta 13 500, évente pedig 4,9 millió világpolgár hal meg a dohányzás következményeként. Forrás>>
Magyarországi adatok
Hazánkban a dohányzás – különösen a cigarettázás – a társadalmilag leginkább elfogadott egészségveszélyeztető magatartásformák közé tartozik. Széleskörű elterjedtsége évtizedek óta súlyos probléma, és sajnos napjainkban még romló tendenciát is mutat. A felnőtt férfiak 38,2%-a napi rendszerességgel dohányzik, de a nők körében is magas ez az arány: majdnem minden negyedik nő naponta dohányzik (23%). Az európai átlagadatokhoz (és a legtöbb európai ország adataihoz) képest ezek az arányszámok rendkívül magasak. A dohányzás ilyen mértékű elterjedtségének súlyos népegészségügyi következményei vannak. Magyarországon évente 140 000 elhalálozás történik, és ebből 28 000 haláleset a dohányzás következtében kialakuló betegségeknek tulajdonítható. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a dohányzás kulcsszerepet tölt be az ország lakosságának folyamatos csökkenésében, ami joggal tekinthető nemzeti katasztrófának. Forrás>>
Hazai vonatkozásban az elemzések azt mutatják, hogy 19 percenként 1 (egy), naponta 77, évente pedig 28 000 honfitársunk halála hozható összefüggésbe a dohányzással. Forrás>>
Hazai dohányosok korcsoportonkénti eloszlása>>
A “Global Youth Tobacco Survey” (GYTS) elnevezésű Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérése Magyarországon
Mintavétel: 2003
Célcsoport: 7., 8, 9. és 10. évfolyam
Mintavételezés: regionális rétegzés: 20-20 budapesti (1597 fő) és egyéb városi (1896 fő) iskola, valamint 27 falusi iskola (1647 fő) tanulói kerültek be a kiválasztott mintába, tehát a 67 iskolából összesen 5410 tanuló.Eredmény táblázat>>
Tíz tanulóból mintegy hét (70,7%) már kipróbálta a cigarettázást és 17,7%-uk ezt még 10 éves kora előtt megtette. A tanulóknak mintegy harmada (33,5%) jelenleg is dohányzik (az elmúlt hónapban legalább egyszer rágyújtott). A jelenleg is dohányzó fiataloknak több mint egytizede (12,7%) szív kézzel sodort cigarettát, míg 96,0%-uk szív gyári cigarettát. A falusi dohányzó fiatalok között szignifikánsan magasabb a kézzel sodort cigarettát használók aránya (20,3%) mint Budapesten (17,0%) és az egyéb városokban (9,9%).
Egyéb dohánytermék
Az összes tanulónak kevesebb, mint tizede (7,1%) használ más dohányterméket, mint cigarettát. Ezeknek a tanulóknak a zöme (6,2%) szivart szív, míg a fiataloknak 2,1%-a szokott pipázni (2.b táblázat). A tanulóknak összesen több mint harmada (33,9%) 8 használ bármilyen fajta dohányterméket. A fiúk szignifikánsan magasabb arányban fogyasztanak egyéb dohányterméket (11,1%), ezen belül pedig szivart (10,2%), mint a lányok (3,3% és 2,5%). Emellett Budapesten is magasabb az egyéb dohányterméket (11,9%) és szivart (9,9%) fogyasztók aránya, mint az egyéb városokban (6,2% és 5,6%) és a falvakban (5,5% és 4,6%).
Iskolai egészségnevelés
A tanulóknak kevesebb, mint fele (48,7%) részesült oktatásban iskolai óra keretében az elmúlt tanévben a dohányzás ártalmairól, és csak 38,6%-uk számolt be arról, hogy szintén iskolai órán beszélgettek arról, miért dohányoznak a hasonló korú fiatalok. Hasonlóképpen, mindössze 41,2%-uk vett részt olyan órán, ahol a dohányzás hatásairól (pl. sárgára színezi a fogakat, rossz leheletet okoz) beszélgettek.
Leszokás
A jelenleg dohányzóknak több mint harmada (36,7%) szeretné abbahagyni a dohányzást, míg csaknem kétharmaduk (64,4%) az elmúlt évben már megpróbált leszokni. A dohányzóknak valamivel több, mint fele (56,6%) kapott segítséget vagy a tanácsot a leszokáshoz. A dohányzó fiatalok közül a falusiak magasabb arányban szeretnének leszokni (42,9%) mint a budapestiek (31,1%) és ugyancsak a falusiak között vannak nagyobb arányban azok, akik kaptak segítséget vagy tanácsot a leszokáshoz (62,9% és 50,1%).
Környezeti dohányzás
Általánosságban elmondható, hogy a jelenleg dohányzóknak jóval nagyobb hányada (96,1%) van kitéve dohányfüstnek az otthonában, mint a soha nem dohányzók (75,9%) (5.a táblázat). Továbbá mind a soha nem dohányzó (83,0%) mind a jelenleg dohányzó (96,2%) falusi tanulók szignifikánsan nagyobb arányban vannak kitéve a környezeti dohányfüst ártalmainak, mint a városi régióban (beleértve Budapestet is) élő kortársaik. A soha nem dohányzó tanulók majdem felének (42,6%), míg a jelenleg dohányzók több mint felének (57,9%) édes- vagy nevelőapja dohányzik otthon. Ezek az arányok, mintegy 10%-kal alacsonyabbak az anya esetében (31,5% a soha nem dohányzóknál és 46,4% a jelenleg dohányzóknál). A falusi településeken a jelenleg dohányzók jóval magasabb arányban (55,6%) vannak kitéve az anya dohányzásának, mint a vidéki városokban élő dohányzó tanulók (44,3%). Több mint háromszor annyi jelenleg is dohányzó tanulónak (41,6%) dohányzik a testvére(i) otthon, mint a soha nem dohányzóknak (12,9%). A különbség még szembetűnőbb a legjobb barát esetében: a jelenleg dohányzók között ötször magasabb azoknak az aránya (52,5%), akiknek legjobb barátja dohányzik a jelenlétükben, mint a soha nem dohányzók között (9,5%). A soha nem dohányzóknak közel kétharmada (64,6%), míg a dohányzóknak több mint háromnegyede (78,1%) van kitéve mások dohányfüstjének saját otthonában.
Ismeret és attitüd
A fiataloknak több mint ötöde (soha nem dohányzók: 23,0%, jelenleg dohányzók: 21,2%) véli úgy, hogy a dohányzó fiúknak több barátja van, mint a nemdohányzóknak. Ezek az arányok kissé alacsonyabbak a dohányzó lányok esetében (17,5% a soha nem dohányzóknál és 15,5% a jelenleg dohányzóknál) Jelentős különbség van azonban a dohányzók és nemdohányzók abbeli vélekedésében, hogy mennyire vonzóak a dohányzó fiatalok. A jelenleg dohányzók több mint háromszor annyian (18,0%) gondolják azt, hogy a dohányzás vonzóbbá teszi a fiúkat, mint amennyien ezt a soha nem dohányzók között gondolják (5,2%). A lányok esetében itt is alacsonyabbak az arányok: a soha nem dohányzóknak 3,8%-a, míg a jelenleg dohányzóknak 11,6%-a gondolja, hogy a dohányzó lányok vonzóbbak. A falusi dohányzó tanulóknak magasabb aránya (25,8%) gondolja, mint a budapestieknek (14,6%), hogy a dohányzó fiúknak több barátja van. Budapesten a jelenleg dohányzóknak alacsonyabb aránya (11,0%) véli úgy, hogy a dohányzás vonzóbbá teszi a fiúkat, mint vidéken (19,1% az egyéb városokban, míg 23,1% a falvakban).
Média és reklám
Tíz tanulóból hat (59,8%) látott a televízióban, míg közel négy (36,2%) hallott a rádióban dohányzásellenes felhívást az elmúlt 30 napban. Kissé – de szignifikánsan – magasabb arányban láttak a tanulók ilyen üzenetet hirdetőtáblákon (51,6%) és óriásposztereken (44,7%). A fiataloknak több mint fele látott ilyen felhívást újságokban és magazinokban (55,8%) és rendezvényeken (57,2%). Tíz tanulóból négy (40,8%) látott dohányzásellenes üzenetet moziban. A lányok (32,3% és 58,7%) és a fiúk (40,0% és 52,8%) között szignifikáns különbség van a rádió és az újságok esetében. A falvakban magasabb arányban látnak a fiatalok dohányzásellenes médiaüzenetet a televízióban (65,8%) és a mozikban (49,4%), és hallanak ilyet a rádióban (44,6 %), mint a budapesti tanulók (55,2% a televízió, 31,8% a mozi, míg 32,3% a rádió esetében). Szignifikáns a különbség a rádió esetében a falusiak és az egyéb városban élők (34,9%) között is, valamint a mozi esetében a budapestiek és az egyéb városban élők (40,9%) között.
Vásárlás
Minden tizedik (11,2%) jelenleg dohányzó tanuló rendszeresen dohányzik otthon is. Csaknem kétharmaduk (65,3%) vásárol cigarettát üzletben, míg több mint háromnegyedük (76,2%) válaszolta, hogy fiatal kora még soha nem okozott neki problémát a cigarettavásárlásban. Majdnem 10%-kal több dohányzó fiú (71,0%) vásárol cigarettát üzletben, mint a amennyi dohányzó lány (61,1%), ami szignifikáns különbség.
Egy kis kémia
Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik a különböző fizikokémiai, termodinamikai folyamatok, a pirolízis, oxidáció, dekarboxiláció, dehidratáció, szublimáció kapcsán. Forrás>>
Egy kis onkológia
A dohányfüst 43 különböző rákkeltő anyagot tartalmaz! Forrás>>
Egy kis közgazdaságtan
Dohánytermékekből származó bevétel (2003) 210 milliárd Ft, dohányzás okozta egészségkárosításra fordított egészségügyi kiadások (2003) 600-700 milliárd Ft. Forrás>>
Dohánytermesztés
Ma a világon mintegy 4 millió hektáron termelnek dohányt.
A legtöbb dohányt termelő országok: Kina, India, Brazilia, Egyesült Államok, Törökország.
A világon gyártott cigaretták száma több mint 3,7 billió db. évente.
Hazánkban a dohánytermesztésre használt vetésterület nagysága 5299 hektár (ez a művelhető földterület 0,09 %-a).
A cigarettaforgalom évi 20,1 milliárd db. cigarettára tehető (ezen értékben a fekete piaci, becsült részesedés nem szerepel). Forrás>>
xxx