4. Hegységképződés
A kéregmozgások, mint már láttuk, számtalan felszínformáló tevékenységet idéznek elő, ezek közé tartoznak a hegységképződések is. A következőkben ezek típusaival, folyamataival ismerkedünk meg.
4.1. Elevenítsd fel mikor volt a Kaledóniai- és a Variszkuszi-orogenezis itt, továbbá a Pacifikus- (csendes-óceáni) és az Eurázsiai-orogenezis itt.
Hegységképződés óceáni- és szárazföldi kőzetlemezek összeütközésekor
Tudjuk, hogy óceáni- és szárazföldi lemezek találkozásakor a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a könnyebb szárazföldi lemeze alá nyomul, így mélytengeri árkok alakulnak ki. Ezekben az árkokban a kőzeteknek egy másik típusa - idáig a magmás kőzetekről tanultál -, az üledékes kőzetek felhalmozódnak. A két lemez mozgása következtében az egyre nagyobb mennyiségű üledék egy része az óceáni lemezzel a mélybe nyomul, megolvad, majd bizonyos esetekben a tűzhányó tevékenységnek köszönhetően a felszínre kerül. Az üledék másik része a szárazföldi lemez pereméhez préselődik, majd általában azzal együtt emelkedni kezd, és a peremhez tapadt gyűrt rétegsorok hegységgé magasodnak. Mivel a lemezmozgás nem szűnik meg, ezért újabb és újabb üledéktömegek gyűrődnek össze, amely újabb és újabb hegységek kialakulását eredményezik, ezzel gyarapítva a kontinens tömegét. A leírtak alapján alakult ki a Pacifikus- (Csendes-óceáni) hegységrendszer.
Az óceáni és szárazföldi kérgek találkozásai egyszerre többféle módon képesek kiemelkedéseket és bezökkenéseket produkálni, a kéreg szerkezetét átalakítani; összetöredezhetik, gyűrhetik azokat, vagy éppen vulkánokat képezhetnek a mozgó kéregdarabok, miközben maguk is feldarabolódhatnak, vagy épp összeállhatnak.
1. Ha a mélyben, nagy nyomás (pl. ránehezedő víztömeg miatt) és magasabb hőmérséklet (pl. súrlódási hő miatt) alatt levő rétegeket vizsgálunk, azt látjuk, hogy azok képlékenyen reagálnak a hatásokra, és rugalmasan meghajlanak, felgyűrődnek, ún. redők képződnek.
Ha a kétoldalról jövő nyomás egyenlő nagyságú állóredő jön létre. Ha a nyomás különböző ferde- (A) vagy fekvő (B) redők keletkeznek. A ferde redők keletkezési helyüktől elszakadva távolabbi helyekre áttolódhatnak (C), takaróvá alakulhatnak, így rétegsorrendjük megfordulhat (D).A takaróredők legjellegzetesebb előfordulásait az Alpokban, a Bükkben és a Mecsekben tanulmányozhatjuk.
2. Ezen a képen a gyűrődés mellett a rétegeknek olyan rideg, rugalmatlan törését is láthatjuk, ami jellemzően a már megszilárdult, felszínközeli részek sajátja; melyeket vetődésnek hívunk. Az ábrán látható, hogy a vetősíkok mentén, hogyan mozdulnak el egymáshoz képest a rögök, különböző formákat kialakítva. A vetődés lehet lépcsőzetes (A) pl. Gellért-hegy, árkos (B) pl. Móri-árok, rögös (C) pl. Sas-hegy és medencés (D) pl. Zámolyi-medence. A különböző vetődéses formák együttesen röghegységeket, rögvidékeket alkotnak.
Hegységképződés két óceáni kőzetlemez ütközésekor
Az előbbiekhez hasonló módon alakulnak ki hegységrendszerek két óceáni lemez ütközésekor is. Az így kialakult hegyeket szigeteknek látjuk. Így jöttek létre például a Mariana-, a Kermadec- és a Tonga-szigetek szigetívei.
4.2. Keresd meg az atlaszodban az említett szigeteket!
Hegységképződés két szárazföldi kőzetlemez ütközésekor
Mint már tanultad szárazföldi lemezek találkozásánál óceáni medence alakul ki. Az itt felhalmozódó üledék a korábbiakban leírtaknak megfelelően emelkedik ki. Tipikus példája az Eurázsiai-hegységrendszer.
4.3. Hogyan lehet az, hogy a Himalája 8000 méteres csúcsain a kutatók tengeri élőlények maradványait találták?
4.4 Nyomtasd ki a mellékelt képet, és fordítsd le magyarra! Ez segít a megértésben.A fenti folyamatokról színes ábrákat és magyar nyelvű leírást itt találsz, no meg itt is.
Ha tesztelnéd tudásodat, itt megteheted. Kicsit nehéz, de okosabb lehetsz utána.
gyűrődés, redő, vetődés, röghegység, rögvidék, szigetív