11. A légkör lakói

A légkörben számtalan élőlény tartózkodik hosszabb-rövidebb ideig, de természetesen állandó légkörlakó élőlény nem létezik. A baktériumok élő, vagy spórás alakban több tíz kilométer magasan is előfordulnak, de ezek részletesebb tárgyalása egyetemi szinten lehetséges. Az állatcsoportok közül itt hármat emelünk ki, mindháromról részben már tanultatok.

1. Ismételd át mit tanultál az ember emésztéséről!
2. Ismételd át mit tanultál az állatok mozgásáról!

 

Az ember energiaszükséglete (8.évf.1.epocha)
Az állatok mozgása (8.évf.2.epocha)

 

 

Rovarok

Az egyetlen gerinctelen állatcsoport, amelynek sikerült meghódítania a légkört. Mivel mai ismereteink szerint a rovarok a legfajgazdagabb (osztály) állatcsoportot képviselik, a 1,8 millió ismert faj 57%-a rovar. A rovarok legősibb képviselői a karbonban jelentek meg (320-290 millió éve). Ez időtáj egyes fajok szárnyfesztávolságaa 70 cm-t is elérhette.

A rovarok az ízeltlábúak törzsének, hatlábúak altörzsébe tartoznak. Latin nevük Insecta, amely "bevágott"-at jelent, mivel a rovartest három részre tagolódik: fej, tor, potroh. Testüket kemény kitin páncél borítja, amely rendkívül ellenálló. Fejükön érzékszervek (csáp), összetett szemek és szájszerv található. Utóbbi a táplálkozás módjának megfelelően sokféle lehet.

Legősibb szájszerv típus a rágó, mely növényi és állati eredetű táplálék megszerzésére is alkalmas. Pl.: bogarak, csótányok
A szúró-szívó szájszerv jellemző a szúnyogokra.
A méhek nyaló szájszervük segítségével jutnak nektárhoz.
A lepkék speciális nyaló-szívó szájszerve a pödörnyelv.

A torukon három pár láb, valamint alap esetben két pár szárny található, mindkét mozgásszerv számos diferenciát mutat az egyes rendeknél. A bogarak két pár szárnya közül az elülső kemény, kitines ún. fedőszárny, míg az alatta lévő hártyásszárny, ez utóbbi felelős a repülésért. A hártyásszárnyúak neve jelzi, hogy mindkét pár szárnyuk hártyás, s ez könnyen láthatóvá válik, ha megnézünk egy darazsat, méhet esetleg szárnyas hangyát. A legyeket, szúnyogokat, böglyöket magába foglaló kétszárnyúak is hártyásszárnyat fejlesztettek, de csupán egyetlen párt, a második pár ún- billérré módosult, amely az egyensúlyozásban játszik fontos szerepet. Érdekes szárnytípus fejleszetettek ki a lepkék. Mindkét pár szárnyukon ún. pikkelyek találhatók, ezek a pikkelyek biztosítják fajra jellemző színüket és mintázatukat.

bogarak szárnya
lepkék szárnya
hártyásszárny

Tápcsatornájuk kezdeti részén, a szájüregben nyálmirigyek találhatók, amelyben emésztőenzimek találhatók. A táplálék a szájból a nyelőcsőbe, egyes fajoknál a nyelőcső végi részének kitágulásából alkult begybe, majd a rágógyomorba jut. A rágógyomorban redők és erős kitinfogak találhatók. A tápcsatorna további szakasza a középbél, ahol emésztés és felszívás is történik. Az utóbélben elsősorban cellulózbontás zajlik.

A rovaroknak ún. nyílt keringési rendszere van. Az ereikben áramló hemolimfa légzési gázokat nem szállít (ld. Légzés fejezet), csupán tápanyagokat.
Kiválasztási szervük a Malphigi-csövek, melyek feladata a testüregben lévő felesleges anyagok kiszűrése. A Malphigi-csövek a közép- és utóbél határán a bélcsatornába csatlakoznak, így az általuk kiszűrt és még hasznos anyagok az utóbélben szívódnak vissza.
Szaporodásukra jellemző, hogy váltivarúak, jellegzetes ivari kétalakúság (ivari dimorfizmus) figyelhető meg, belső megtermékenyítésűek. Egyedfejlődésüknek több típusa ismert.

 

2. Mikroszkóp alatt vizsgáljatok meg egy hártyás- és egy pikkelyes szárnyat! Rajzoljátok le a hártásszárny fajra jellemző erezetét! Vegyétek szemügyre a legyek billérjét!

 

 

 

Madarak

A madarak az ősi kisméretű hüllőkből alakultak ki a földtörténeti középidő jura időszakában (210-140 millió éve). Napjainkban közel 9700 fajuk ismert, hazánkban kb. 350 fajuk fordul elő. A gerincesek törzsének, ezen osztályába tartozó fajok kültakarójának jellegzetes képződménye a toll, amelyről mozgásuknál már tanultál. Nem mindegyik faj képes repülni, ők mozgásukhoz a lábukat használják, amelynek több módosulata ismert.

Ismerünk magevő, ragadozó és mindenevő madárfajokat. Tápcsatornájuk felépítése négy fő ponton tér el az emberétől. A táplálék megragadását és aprítását jellegzetes képződmény, a csőr segíti, amelynek alakja és mérete a táplálkozás módjához alkalmazkodott. Nyelőcsövök kiszélesedett része a begy, amely a táplálékok puhításában játszik szerepet. Gyomruk két részre tagolódik, a puhítást végző mirigyes, valamint az aprítást végző zúzógyomorra. Utóbelük kivezető nyílás a kloáka, amely magába foglalja a húgy- és az ivarutak végső szakaszát is. Keringési rendszerük kétvérkörös, szívük tökéletes, négyüregű, testhőmérsékletük állandó, 38-43 Celsius-fok közötti.

Légzésükről a Légzés fejezetben olvashattál, kiválasztásuk, hormon- és idegrendszerük felépítése nem tér el lényegesen az emlősőkétől. Az alábbi táblázat az ismertebb madárrendeket foglalja össze.

Futómadár-szabásúak (alosztály). A Dél-Amerikában élő nandu, az Új-Zélandon élő kivi mellett, a futómadarakhoz tartozik az Afrikában élő, képen látható strucc.

Galambalakúak. A többségük trópusi, hazánkban gyakori az örvös galamb.
Tyúkalakúak. A házi tyúk, a fácán, a fürj és a fogoly mellett a páva is ebbe a csoportba tartozik. (ld.kép)
Sólyomalakúak. Többségük nappali ragadozó, ebbe a csoportba tartoznak a héják és a sasok. Az ötven forintoson (és a képen) látható kerecsensólyom egyik ritka, hazai madarunk.
Lúdalakúak. Jelentős hazai faj a nyári lúd (képen), de a récék és a hattyúk is ide sorolhatók.
Gólyaalakúak. Változatos megjelenésű és életmódú csoport. Fontosabb képviselői: kárókatonák, gémek, flamingók, gödények, gólyák.
Harkályalakúak. Két lábujjuk előre, kettő hátra irányul. Képen a fakopáncs.
Énekesmadár-(veréb-) alakúak . Az egyik legfajgazdagabb madárrend. Gébicsek, varjúk, vízirigók, légykapók, cinegék, fecskék, pacsirták, verebek, pintyek stb. Képen a vízirigó.
Bagolyalakúak. Többnyire éjszaka aktív ragadozók. Képen: eredi fülesbagoly
Daruaalkúak. Egyetlen ide tartozó hazai faj, a veszélyeztetett túzok.

 

 

 

3. Tanulást segítő összefoglaló kérdések:
Mi a tápcsatorna feladata?
Mi a keringési rendszer feladata?
Mi a légzőrendszer feladata?
Mi a kiválasztás feladata?
Mi a különbség a nyílt és a zárt keringés között?
Sorolj fel változó és állandó testhőmérsékletű állatcsoportokat!

Denevérek

Az egyedüli repülésre képes emlősrend végtagjáról már korábban tanultál. Emlékszel, hogy mellső végtagjuk csontjai megnyúltak, közöttük bőrredő feszül. Szegycsontjukon, a madarakhoz hasonlóan csonttaréj alakul ki, amely a mellizom tapadását segíti.

A denevérek legősibb képviselői a paleocén-eocén határán (55 millió éve) jelentek meg, napjainkban közel ezer fajuk ismeretes.

 

 

 

 

nyílt keringés, hemolimfa, Malphigi-csövek, váltivarú, ivari kétalakúság, ivari dimorfizmus, belső megtermékenyítés, kloáka, csonttaréj