Dél-Amerika kialakulása

A földtörténetről itt tanultál: ős- és előidő, óidő, közép- és újidő

Természetesen Dél-Amerika kialakulása is már a legrégebbi földtörténeti korokban megkezdődött. A kontinens magját két őskori kraton, a Brazíliai- és a Guayanai-masszívum alkotják. Mindkettő része volt annak az őskontinensnek, amelyet Gondwana néven már megismerhettél. Ez a két ősmasszívum az egykori Gondwana legnyugatabbra került darabjai, melyek többnyire fedettek, s kevés idős röghegységgel bírnak.

Földtörténeti óidő

A korábbi tanulmányaidnak megfelelően (idő, Afrika kialakulása) Dél-Amerika több, mai kontinensel együtt a Gondwanat alkotta. Mindközül a legfontosabb talán Afrikát megemlíteni, amellyel sokáig szoros kapcsolatban állt.

Földtörténeti közép- és újidő

A jura időszakban kezdődik meg a Gondwana széttagolódása, s ennek megfelelően szép lassan elválik Afrikától, ugyanakkor kialakul kapcsolata Észak-Amerikával. Dél-Amerika túlnyomó részt Afrikához hasonlóan tagolatlan partvonalú, kivéve a délnyugati partszegélyt, ahol igen gazdag fjordos öblökben, félszigetekben. A középidei elöntések üledékei építik fel Patagóniát,

A középkor végén kezd el kiemelkedni a kontinens arculatát meghatározó fiatal, 7000 km hosszú lánchegység, az Andok. Gyűrődésének főidőszaka azonban a harmadidőszak. A hegység kialakulásában a gyűrődésen kívül fontos szerepet játszottak a vetődések is, így jött létre Chile partja előtt, a Földünkön egyedülálló magasságkülönbség. Ezen vetődések mentén napjainkban is erős vulkanikus tevékenység figyelhető meg, amelyhez földrengések is társulnak.

Dél-Amerika legfiatalabb részei a harmadidőszak folyamán kialakult alföldek a kontinens keleti részét elfoglaló felföldek és a nyugati partvonalon végighúzódó Andok között fogallnak helyet. Az alföldeket három nagy folyó (Orinoco, Amazonas, Paraná) vízrendszere töltötte fel, így kapta meg végső arculatát az Orinoco-, az Amazonas- és a Paraná-alföld.

Észak- és Dél-Amerika a középidőtől távolódik egymástól, a két kontinenst egy fiatal földhíd kapcsolja össze. Míg déli részén, ha kisebb lenne az óceánok vízszintje láthatóvá válna az Antarktisz felé húzódó szigetpillérek sora.

Dél-Amerika gazdasága

Dél-Amerikában hatalmas szakadék tátong a gazdagok meg a szegények közt. Venezuelában, Paraguayban, Brazíliában, Bolíviában és több más országban a leggazdagabb 20% birtokolja az ország vagyonának 60%-át, a legszegényebb 20% pedig mindössze az 5%-át. Ez a hatalmas szakadék szemmel látható több dél-amerikai nagyvárosban, ahol a nyomornegyedek a felhőkarcolók és luxusvillák mellett terülnek el. Az utóbbi időben a legtöbb dél-amerikai ország a végsőkig eladósodott. (Forrás: Wikipédia)

Bányászat

Dél-Amerika ásványkincsekben igen gazdag földrész. A kitermelés azonban nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok monopoliumainak kezében van. A külföldi bányatársaságok működését több országban állami ellenőrzés alá próbálják vonni.

10.1. A Földrajzi Atlasz segítségével keresd meg Dél-Amerika ásványkincseit, majd töltsd ki a táblázatot!
10.2. Miért nagy kincs a rézérc? Járj utána, mi minden készül rézből!

Ásványkincs	Ország/terület	Ásványkincs	Ország/terület
vasérc		ezüst
bauxit		kőolaj
rézérc		feketeszén
ólom

10.3. Keresd meg Chilét a térképen! Mekkora az észak-déli kiterjedése? Hasonlítsd össze kontinensünkével!
10.4. Chile salétrom,-és kősó telepekben is egyedülállóan gazdag a Földön. Mire lehet a salétromot felhasználni?

Feldolgozóipar

Ipar

A földrész ipari termelésének közel a fele Brazíliából, főként Rio de Janeiro (nehézipar) , Belo Horizonte, Sao Paulo (elektrotechnikai ipar és gépjárműgyártás) és Buenos Aires (Volkswagen do Brasil, General Motors, Ford autógyárak stb.) városokból származik. A Volta Redonda a kontinens legnagyobb vaskombinátja, az Itaipu pedig, amely a Parana folyón a 80-as években, a dél-amerikai kontinens legnagyobb vízierőműve (12600 MW).
Említést érdemel még Argentína vaskohászata, fémfeldolgozása, vegyipara, valamint Uruguay hús- ésbőripara.

Mezőgazdaság

Mivel a kontinens legnagyobb országa, és jelentős mezőgazdasággal rendelkezik, tekintsük át először Brazília mezőgazdaságát!

1. helyen áll:	2.-3. helyen áll:
cukornád-, banán-, narancs-, szizál-, és kávétermesztésben	kakaó-, szója-, és kukoricatermesztésben, illetve szarvasmarha és sertésállományban

Az ország a forró övezetben fekszik, csaknem felét az esőerdő foglalja el, aminek pusztulásáról már beszéltünk. A keleti partok mentén hatást gyakorló meleg tengeráramlás okozza, hogy még ott is lehet kávét és gyapotot termeszteni, illetve cukornádat, melyeket napjainkban is hatalmas mennyiségekben szállítanak Európába is. Ezen kívűl még az őserdőből kitermelt hatalmas mennyiségű fát említhetjük meg.

A fentieken túl világviszonylatban is jelentős Argentína búzája, kukoricája és szarvasmarha-állománya, az utóbbinak húsa mellet a bőre is, amiből hazánkban is sok cipő, táska, stb. készül.

A fentiek ellenére hangsúlyozni kell, hogy Dél-Amerika mezőgazdasága minden vonatkozásban elmarad a fejlett kapitalista államok mögött. Hatalmas területei és éghajlata ellenére nem tudja saját magát élelmiszerekkel ellátni, ezért a lakosság sok országban nem táplálkozhat kielégítően.

 

10.5. Nézz utána hány százalékát adja Dél-Amerika az alábbi termények világtermeléséből: kávé, banáncukornád, gyapot! Annak is utána járhatsz melyik dél-amerikai országok vezetnek az említett haszonnövények termelésében!
10.6. Nézz utána a kávé kultúrtörténetének! Hol kezdték el termelni, hogyan jutott amerikába, milyen típusai vannak, milyen pörkölési típusok vannak? Stb.

 

Ide , ide, vagy ide kattintva Bolívia kábítószer-termelésével, kereskedelmével, aktuálpolitikájával foglalkozó cikkeket találsz, biztos előkerül bennük újdonság, olvasgassd bátran őket! A képen a Bolíviában hatalmas mennyiségben termelt koka cserje levelét és a belőle készített kábítószert láthatod. Érdemes a szer hagyományos használatával is ismerkedned, amit egyes törzsek távolságmérésre is használtak. Vajon hogyan?