2. Ázsia kialakulása, ásványkincsei

Ázsia kialakulása

A földtörténetről itt tanultál: ős- és előidő, óidő, közép- és újidő

Mint minden kontinens, Ázsia is hosszú földtörténeti fejlődés során alakult ki. Legidősebb képződményei az ősidőben keletkeztek, közülük a legrégebbieket 3,6 milliárd évesnek gondolják. Az ősi "magok" (ősmasszívumok) hatalmas vándorlásokon mentek keresztül az évmilliárdok során. Ázsia esetében legalább öt ősföld különíthető el:

- Angara-pajzs - a Jenyiszej és a Léna folyók közt;
- Belső- és Kelet-Ázsiában - több kisebb ősi mag, Tarim-medence, Ordosz-fennsík, Belső-Mongólia, Dél-kínai-hegyvidék, Koreai-félsziget;
- Kambodzsai-pajzs (Szunda-masszívum) - Indokínai-félsziget, Dél-kínai-tenger;
- Dekkán ősmasszívum - Hindusztáni-félsziget;
- Arab-félsziget, Szír-Arab-tábla;

2.1. Keresd meg az említett ősföldeket a Földrajzi Atlasz domborzati, illetve földszerkezeti térképén!

Földörténeti óidő

Korábbi tanulmányaidból már tudhatod, hogy az óidő elején indult meg a Kaledóniai-orogenezis, amely hatalmas gyűrődéseket hozott létre. Ázsiában ilyen gyűrt hegység a Tien-san, az Altáj és a Kunlun. A hegységképződés tovább folytatódott, a karbon-perm idején alakulhatott ki az Urál, amely kivételesen gazdag ércvagyonnal büszkélkedhet. Ez intenzív vulkanikus tevékenységgel magyarázható.

Az orogenezisek övezetein kívül jelentős üledéklerakódás is történt. Így jött létre Földünk legnagyobb karsztvidéke a Yunnan-Guizhoui-fennsík.

 

Földtörténeti középidő és újidő

Két hegységképződési szakasz is történt a két kor határán, amelyek a kontinenset alapvetően átalakították, ezek voltak a Pacifikus,- és az Eurázsiai-orogenezis. Az utóbbi több, szabálytalanul felgyűrődő szakaszból állt, és a Földközi-tenger őséből, a Thetysből emelkedett ki. Ez a hatalmas, fiatal lánchegység Eurázsia déli részén, az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig húzódik. Ázsiában nagyjából párhuzamos láncokként futnak, amelyek helyenként találkoznak, pl. az Örmény-magasföldön és a Pamírban. Köztük, mint már korábban említettük sok lefolyástalan fennsík foglal helyet (Tibet, Iráni-felföld, Anatóliai-magasföld), amelyek mérete és magassága kelet felé nő. A Pamírtól indul ki Földünk legmagasabb hegysége mintegy 2500 km hosszan, a Himalája.

Juhász Gyula írja egy versében:

"Feje fölött a vén, szent Himalája,

Tán öregebb, mint maga az idő."

A lemezmozgások természetesen nem csak üledékes kőzetek erőteljes felnyomulását eredményezték, hanem vulkanikus tevékenységet is okoztak, mint amilyenek a Kaukázus és az Örmény-magasföld vulkáni kúpsorai.

2.4. Milyen lemezmozgások eredményezték a Himalája kiemelkedését?
2.5. A Kaukázusra nem jellemzik különlegesen gazdag érclelőhelyek, de kaszpi-tengeri oldala mégis igen híres egyfajta ásványkincséről. Mi az?

A fiatal hegységrendszer kiemelkedésével megélénkült a folyók pusztító, eróziós tevékenysége, hordalékukat a kontinens peremére szállították. Sekély tengeröblök egész sorát töltötték fel a folyók, így alakult ki Mezopotámia és a fekete kőszénben gazdag Kínai-alföld. Az Indus és a Gangesz folyók hordalékából létrejött alföld a Dekkánt a kontinenshez csatolta. Földünk egyik legnagyobb alföldje, az Urál-hegységtől keletre elterülő Nyugat-szibériai-alföld is ebben az időszakban alakult ki.

Ha ide kattintasz, a Kaukázus etnikai térképét nézegetheted. Talán érdemes, sajnos gyakran szerepel a hírekben. Ha pedig ide klikkelsz, hegymászóknak szóló mászóutak térképét találhatod a Pamírból, Tien-sanból, Kaukázusból, és így tovább.
Ide kattintva angolul olvashatsz napi híreket Dubai beruházásairól, tőzsdéjéről, vagy hallgathatod az arab rádió híreit, de, ha csak magyarul tudsz, kattints ide, és pl. elég jó dubai éttermeket találhatsz, illetve bármit erről az országról.

2.6. Keresd meg a térképen a következő olajállamokat: Arab Emírségek, Kuvait, Dubai, Katar!