fejléc1 fejléc2
háttér
menü1
menü1-1
menü1-2
menü1-3
menü1-4

menü2
menü2-1
menü2-2
menü2-3
menü2-4
menü2-5
menü2-6

menü3
menü3-1
menü3-2
menü3-3
menü3-4
menü3-5

menü4
menü4-1
menü4-2
menü4-3
menü4-4
menü4-5

menü5
menü7

 

TAMOP 6.1.2.


háttér
Egészségfejlesztés
Ép testben ép lélek!

A magyar lakosság életkilátásai

A népegészségügyi statisztikák közül kiemelten gyakran említik a "várható élettartam" mérőszámot. Ez a pontos adatokon alapuló szám valójában nem a nulla életkorú populáció életesélyeit, vagyis a ténylegesen várható átlagos élet tartamát, hanem az aktuális halálozási adatokból számolt, az adott évre érvényes mérőszámot jelenti. Ennek ellenére ez a legjelentősebb mutatószám, amelyből tendenciák (javulás, romlás, stagnálás) olvashatók ki, és a feladatok, teendők határozhatók meg.
Magyarországon éppúgy, mint a volt keleti blokk országaiban már a rendszerváltozás előtt is jelentős mértékű romlás következett be a lakosság egészségi állapotában. Az a jelenség, amely a nyolcvanas években folyamatosan erősödött, majd az évtized fordulópontján tetőzött, s azóta stagnál - vagyis a középkorúak halandósági mutatóinak romlása -, szaporította az okok feltárására hivatott vizsgálatokat.

Ma a kedvezőtlen népegészségügyi mutatók alakulásának két okát jelölik meg:
- az egészségre ártalmas viselkedésmódok gyakoriságának alakulása,
- a gazdasági-társadalmi környezet minősége.

Ami a számok mögött van

2000 májusában jelent meg annak a kutatásnak az előzetes jelentése, amely éppen a középkorú férfiak halandóságának okait kívánta feltárni. Ez a vizsgálat annyiban hozott új eredményt, hogy a halandóság alakulásában szerepet játszó tényezők eddigi vélt és becsült felelősségének arányaival szemben meghatározta az egészségkárosító magatartás gyakorisága és a pszichoszomatikus ártalmak megosztott szerepének arányait.

A kutatók megítélése alapján mindössze az esetek 40%-ában bizonyítható okozóként az egészségkárosító magatartás. Az esetek többségében (60%) a környezeti változásokra adandó autentikus válaszok - képességek, készségek hiánya - okozza a morbiditást és a korai halált. A környezeti változások alatt a kutatók egyértelműen a társadalmi-politikai és az ezzel szorosan összefüggő gazdasági változásokat értik. A kutatók meggyőződése, hogy a dinamikusan polarizálódó társadalom leszakadó rétegei körében olyan irreális vágyak, igények indukálódnak, amelyek teljesíthetetlensége állandó feszültséget, tehetetlenségérzetet és a társadalmon való kívülállóság érzetét keltik. Ez az állapot a munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek és a kedvezőtlen települési viszonyok között élők relatívan szegényedő és a napi konfliktusoknak kumulatív módon kitettek csoportjára jellemző tömegesen. Ők azok, akik nem rendelkeznek a helyzetükön való változtatás lehetőségével, de esetleges felzárkózási lehetőség esetén a változtatás képességével sem. Nem tudnak megbirkózni nehézségeikkel, s további fennmaradásuk, a még súlyosabb válság elkerüléséért folytatott harcuk állandóan megújuló feszültséggel, így intenzív egészségromlással, legalábbis annak nagy kockázatával jár.

Azokban az országokban, ahol a rendszerváltozás dinamikusan és jelentős politikai megosztottság mellett történt, a "vesztes és győztes" pozíciók jól beazonosíthatók. Magyarországon a tőke nélküli, a munkaerőpiacon kedvezőtlen pozíciójú rétegek számára a kirekesztettség érzetét fokozza más társadalmi rétegek gyors anyagi gyarapodása, az áruk tömege és azok elérhetetlensége. Ezek a társadalmi csoportok napi megélhetési gondokkal küzdenek, s jövőjük mai viszonyaink között nem túl ígéretes, nincs jele a kedvező változásoknak. Ez az élethelyzet egyaránt okozója az átmenetileg kompenzáló, de idővel káros viselkedésmódok elterjedésének és a pszichoszomatikus megbetegedések kialakulásának.

Az életmód szerepe

Az eddig leírtak alapján egyértelmű, hogy az életmódot nem kiváltó oknak, hanem okozatnak tekintjük, tehát olyan elemnek, amely ugyan közvetlenül meghatározza az egészségi állapot alakulását, de amelynek megváltoztatása kizárólag az életmód megválasztásában szerepet játszó okok megszüntetésével lehetséges.

Az állítás indoklására nem kell sok időt fordítanunk, hiszen képzeljük el, mennyire vezetne eredményre, ha közérdekből adminisztratív eszközökkel ellehetetlenítjük a károsnak minősülő dolgokat: betiltjuk az alkohol és a cigaretta forgalmazását, és végleg börtönbe zárjuk a drogosokat. Korlátozzuk a még nem káros zsírfogyasztást fejadagok megállapításával, és a közétkeztetésben csak nyers zöldség és gyümölcsadagokat mérünk ki állami dotációval. Bevezetjük a kötelező reggeli kocogást, és kötelező fogyókúrára kórházba utaljuk az állampolgárokat a testsúly/magasság index túllépése esetén.
Ha változásokat kívánunk elérni a lakosság egészségi állapotában, akkor még az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtanunk. Ezzel a célcsoportot és az ideális életkort is meghatároztuk. Ennek megfelelően a legintenzívebb szocializációs tanulási időszakban, az általános iskolában eltöltött nyolc év alatt a legeredményesebb a beavatkozás.
Ennek során egyrészt megismertetjük a rizikómentesebb életformák előnyeit (ez a könnyebb, ún. felvilágosító munka), másrészt a szükséges egyéni képességek és készségek kialakításával, interiorizációjával megkönnyítjük a kritikus helyzetekben a választást. Ez utóbbi sokkal bonyolultabb, időben is jóval hosszabb feladat, s a szükséges beavatkozásnak - amellett, hogy kognitív és emocionális elemei egyaránt vannak - a kimenetele sem automatikusan garantált: e munkában a család és az iskolai környezet támogatását is el kell nyerni.

Személyközi viszonyok karbantartása, ápolása

A harmonikus személyiségtől elválaszthatatlan a személyközi kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és a konfliktusok kezelésében való jártasság. A megfelelő önbizalom, a szükségesség érzete, a közösségekhez tartozás, a párkapcsolatok alakításának képessége nélkül elvész az önirányítás képessége, az egyén egyre kevésbé érez felelősséget saját sorsának alakításáért. Az egyensúly felborul, a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a "pótszerekben", pótcselekvésben. A megfelelő prevenció tartalmát ismét a képességek és készségek adják.

Mit nyerünk a jobb egészségi állapot mutatók jóvoltából?

Ahogy korábban is említettük, az egészség, mely az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazásában alapvető emberi jog, valamint meghatározó társadalmi és személyi "erőforrás", egyúttal biztos befektetés is a társadalom számára. Az egyének, közösségek kedvezőbb, jobb egészségi állapota és jólléte társadalmi és gazdasági előnyökkel és haszonnal jár a társadalom számára. Az egészség vagy jóllét az egyének személyes életében pedig mindenképpen hozzásegít különböző törekvések realizálásához, az igények nagyobb fokú kielégítéséhez, a környezethez való nagyobb fokú alkalmazkodáshoz, valamint a teljesítőképesség növekedéséhez.

Ki milyen életkorra számíthat Európában>>

Javultak az ország életkilátásai>>

 
  webdesign: zahorecz

Valid XHTML 1.0 Transitional

Valid CSS!