A kérdés megtévesztően egyszerű, hiszen beszédes a szó: az egészség az EGÉSZ-ség állapota. Nem egyszerű azonban meghatározni azt, hogy mitől lesz "egész" az ember. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation, WHO) meghatározása szerint "az egészség a teljes fizikai, mentális és társas jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatákosság hiánya."

Természetesen mindenki számára egyértelmű, hogy a fenti definíció nem lehet tökéletes, értelmezése, vizsgálata szintén nem egyszerű feladat.

Célszerű számba venni az egészséget meghatározó tényezőket, melyek az alábbiak:
1. genetikai tényezők (őseinktől öröklött génállományunk)
2. életmód (táplálkozás, testmozgás, szűrővizsgálatok, mindennapi szenvedélyek - dohányzás, kávézás, alkohol-, kábítószer-fogyasztás)
3. környezet (lakás, iskola, természeti környezet)
4. társas közeg (család, barátok)
5. egészségügyi ellátás (egészségügyi intézmények távolsága, felszereltsége)

Végül ismerkedjünk meg az egészségfogalom modern meghatározásával, amely David Seedhouse filozófus nevéhez fűződik. Szerinte "az egészség optimális állapota egyenlő azon feltételek összességével, amelyek megléte esetén az egyén kibontakoztatja a számára adott lehetőségek összességét. " Említett fogalom természetesen más egy mozgássérültnél és más egy olimpiai bajnoknál. (Dr. Kósa Karolina)

Azon feltételek megteremtése, amelyek révén az egyén képessé válik saját egészségével tisztában lenni, afelett döntéseket hozni. Tervezett akciók, cselekvések sorozata, amelyek lehetőleg kisgyermekkortól hozzásegítik az egyént, hogy egészségét elősegítse, azt tudatosan jobbá tegye. Ebből következően az egészségnevelés nem egy ember feladata, hanem csapatmunka, amelyben különféle területeken tevékenykedőknek: egészségügyi dolgozóknak, pedagógusoknak, mérnököknek stb. kiemelt szerepük van. (Dr. Kósa Karolina)

Az iskolai egészségfejlesztés legfontosabb szereplői a pedagógusok. A pedagógusoknak, mint az iskolai egészségfejlesztés kulcsszereplőinek feladata:
- a diákok azon képességeinek fejlesztése, amelyek hozzásegítik az információszerzéshez és feldolgozáshoz,
- saját tantárgyukon belül teret biztosítani az egészségfejlesztés egy-egy területének,
- az együttműködési képességek, csapatmunka fejlesztése,
- életmódjával megfelelő példát mutatni a gyerekek számára,
- mivel relatíve sok időt tölt a diákokkal számos dolgot megfigyelhet, észrevehet.

Az egészségfejlesztés alapvető fontosságú módszere, amely magába foglalja az információk és ismeretek átadását.

Azon egészséget befolyásoló hatások, amelyek az egyén egészségi állapotára kedvezőtlen hatással vannak, mivel növelik adott betegség kialakulásának valószínűségét.

Azon egészséget befolyásoló hatások, amelyek csökkentik valamely betegség létrejöttének valószínűségét.

Mindazon tevékenységek összessége, amelyek egy-egy betegség kialakulásának megakadályozására irányulnak. Az elsődleges megelőzés (primer prevenció) célja az egészségi állapotra káros hatást gyakorló kockázati tényezők csökkentése. A másodlagos megelőzés (szekunder prevenció) arra irányul, hogy megakadályozza egy már kialakulóban lévő kóros állapot további súlyosbodását, illetve megtalálja azokat, akiknél ez a korai elváltozás már fennáll, de még betegségre utaló tünetek nincsenek (szűrővizsgálatok). A harmadlagos megelőzés (tercier prevenció) olyanokra irányul, akiknél már előfordult valamilyen megbetegedés, amelyből felépültek.