A Nemzeti Alaptanterv értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az iskolában történő egészségfejlesztésnek nagy segítséget nyújtott, hogy az iskola életét, az oktatási - nevelési folyamat egészét szabályozó főbb dokumentumokban hangsúlyossá vált a primer prevenció szerepe. A magyar iskolák legalapvetőbb dokumentumai, a pedagógiai programok az elmúlt évtizedben több alkalommal is átdolgozásra kerültek, és gyakran bővültek az iskola számára előírt újabb feladatok pedagógiai rendszerével is. Legutóbb a Közoktatási törvény írta elő 2004. szeptember 1. napjától a pedagógiai programok egészségnevelési programokkal történő kiegészítését.

Az oktatási intézmények egészségvédelmi, egészségnevelési céljait, feladatait meghatározó legfontosabb egészségügyi és oktatási ágazati jogszabályok, rendeletek az alábbiak:

32/2005. (XII. 22.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról
6/D. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézmény vezetője megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak.

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2. § 10. bekezdés
A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával.

2003. évi LXI tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. A Közoktatásról
• 48. § (3) bekezdése értelmében: Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét.
• 52. § előírja az iskola számára a mindennapi testedzés feltételeinek megteremtését, valamint az 1-4. évfolyamon a mindennapos testmozgás biztosítását.

46/2003 (IV.7) országgyűlési határozat: Nemzeti Népegészségügyi Program. A NEP kiemelt figyelmet fordít egészséges ifjúság problémakörére, kulcskérdésnek tekinti a serdülőkorúak egészség-magatartásának komplex iskolai és családi segítését. Konkrétan megnevezi az alábbi feladatokat: meg kell teremteni azon tárgyi feltételeket, amelyek az iskolákat (óvodákat) biztonságossá, és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színtereivé teszik, a fiatalok egészséges szabadidő eltöltési lehetőségeit támogatni kell, a család mellett az iskola váljon az egészségfejlesztés alapvető színterévé.

28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint "Az iskola helyi tantervébe - az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva - be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5-12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál (10. § (5.)".

1997. évi CLIV törvény az egészségügyről 38. §. (1) és (2) bekezdése tételesen felsorolja az egészségnevelésben elvárt szakmai tartalmakat:
• A köz- és felsőoktatási, valamint a szakképzési rendszer, illetőleg a felnőttoktatás keretében az életkorhoz és a tanulmányokhoz igazodva meg kell ismertetni

a) az emberi szervezet működésének és a természeti, társadalmi, pszichés környezet kölcsönhatásainak törvényeit, b) az egészséges táplálkozásra, életmódra, valamint az egészséges környezet megteremtésére vonatkozó tudnivalókat, c) a személyes testi és lelki higiénés ismereteket, d) a testmozgás és a sport egészségmegőrző szerepét, e) a stresszhelyzetek megelőzésének, megoldásának és a konfliktusok kezelésének módszereit, f) a szexuális kultúrával és a családtervezéssel, a nemi érintkezés útján terjedő betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat, g) a szenvedélybetegségeket, ezek káros hatásait, és a rászokás elkerülésének módját, h) az elsősegélynyújtás elméletét és gyakorlatát, i) az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetőségeit, j) az egészséggel összefüggő etikai alapokat.

(2) Az egészségnevelésnek ki kell terjednie a betegségek, illetve kórmegelőző állapotok megelőzésével és korai felismerésével kapcsolatos tudnivalók, módszerek ismertetésére is. Ennek során hangsúlyozni kell az egyén lehetőségeit és felelősségét egészsége megőrzésével kapcsolatban.

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről VII. fejezet Nemzeti Egészségfejlesztési Program tartalmazza
(2) b) a megvalósítani kívánt egészségfejlesztési, egészségvédelmi célok meghatározását,
(2) c) a kitűzött célok megvalósításához szükséges feladatokat, azok végrehajtási sorrendjét

26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 2. sz. mellékletében tételesen meghatározza:

• A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatokat:
5. Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében

a) Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában. b) Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal.

• Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok:
7. Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban:

a) az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás), b) családtervezés, fogamzásgátlás, c) szülői szerep, csecsemőgondozás, d) szenvedélybetegségek megelőzése.

• Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai:
8. Egészségügyi felvilágosító és nevelő tevékenységet folytat, részt vesz a nevelési-oktatási intézményben folyó egészséges életmódra nevelésben, az egészségtan oktatásban.

5/1995. (II. 8.) NM rendelet a körzeti védőnői szolgálatról
7. § (1) Közoktatási intézményben a gyermekek gondozását a védőnő az oktatási intézmény fenntartójával kötött szerződés alapján - külön díjazás ellenében - látja el.
(2) A védőnő az (1) bekezdése szerinti tevékenysége során

a) figyelemmel kíséri az oktatási intézményben tanulók testi, szellemi fejlődését, b) elvégzi az 1. melléklet szerinti szűrővizsgálatokat, c) a krónikus beteg gyermek, valamint a magatartási zavarokkal küzdő gyermek életviteléhez segítséget nyújt, d) tanácsot ad, együttműködik a gyermek házigyermekorvosával (háziorvosával), a családdal, pedagógusokkal, e) pszichológussal, valamint a gyermek lakóhelye szerint illetékes körzeti védőnővel, f) előadást tart az egészséggel kapcsolatos alapismeretek, a családtervezés, a fogamzásgátlás és a családi életre g) való felkészítés kérdéseiről, h) kiemelt figyelmet fordít az egészséges életmódra nevelésre, a káros szenvedélyek megelőzésére. Az iskola vezetésével egyeztetve egészségügyi előadásokat, tanfolyamokat, vetélkedőket szervez, i) részt vesz az óvodai, iskolai környezet, a testnevelés, a gyógytestnevelés, technikaóra, étkeztetés higiénés feltételeinek kialakításában és ellenőrzésében, felkérésre szülői értekezleten tájékoztatást ad tevékenységéről, j) segítséget nyújt a pályaválasztással kapcsolatban, k) végzi a védőoltások szervezését, nyilvántartását és az ezzel kapcsolatos egészségnevelést.